Ilyen lesz az új 500-as

Ilyen lesz az új 500-as

A magyar bankjegyek 2014-ben megkezdett felfrissítésének utolsó elemeként szerdától törvényes fizetőeszköznek számít az új 500 forintos bankjegy – jelentette be Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

A szakember emlékeztetett: a 2013 júniusában eldöntött megújítási program során minden bankjegyre a legmodernebb biztonsági elemek kerültek, s így számottevően megnehezült a bankjegyek hamisítása.

Bár az új, az eddigieknél jóval pirosabb 500-as júliustól hivatalos fizetőeszköz, de forgalomba csak jövő februárban kerül.

Az átmeneti időszakban az MNB – a korábbiakhoz hasonlóan – támogatást nyújt a készpénzt elfogadó automaták üzemeltetőinek az új címlet elfogadására és megtörténik a kereskedelmi partnerek tájékoztatása is az új bankjegy megkülönböztető jegyeiről, hogy a bankjegyek valódisága könnyen ellenőrizhető legyen.

A régi 500-as bankjegyekkel 2019. október 31-ig lehet majd fizetni, utána a régi sorozatot bevonják.

Ahogy azt a korábban bevont címletek esetében már megszokhattuk: a régi pénzjegyeket a bankok és a posták a bevonástól számított 3, az MNB pedig 20 évig térítésmentesen cserélik újra a régi papírpénzeket.

Hírdetés

Pataki Tibor, a jegybank készpénzlogisztikai igazgatóságának vezetője szerint a forgalomban lévő bankjegyek 83 százalékát már lecserélték. A fennmaradó részt a még forgalomban lévő 10 ezer forintosok, a szintén már lecserélt, de még forgalomban lévő 1000 forintosok és a most cserére jelölt 500 forintosok teszik ki. A március óta forgalomba került ezer forintosok 68 százalékát már lecserélték – köszönhetően annak, hogy az ezresek gyorsan forgó váltópénznek számítanak.

Idén novembertől a régi ezresekkel a kereskedelmi forgalomban már nem lehet fizetni.

Pataki Tibor bejelentése szerint a régi 10 ezer forintosok bevonására 2019. második negyedévében kerül sor. A tízeresek viszonylag lassú kivonását az indokolta, hogy a bankjegycsere megkezdésekor a jegybank még viszonylag komoly mennyiségű friss régi 10 ezer forintos bankjeggyel rendelkezett, így készpénzlogisztikai és költségszempontból is az volt az optimális, hogy a bankjegycserét jelentősen elnyújtva hajtsák végre.

Maga a teljes bankjegycsere a papírpénzek természetes cseréjéhez képest 4 milliárd forintos többletköltséget jelent a jegybanknak.

A visszaélések tekintetében az új bankjegyek beváltak, tavaly 600-700 hamisítványt foglaltak le a hatóságok, s az eddigi adatok alapján idén is hasonló mennyiségű hamisítványra számít az MNB. Pataki Tibor hangsúlyozta: leginkább a régi bankjegyeket hamisítják, ám a hamisítványok döntő része megtévesztésre nem alkalmas, biztonsági elemek alkalmazása nélküli hamisítvány volt, leginkább színes fénymásolatokkal igyekeztek visszaélni.

 


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »