A gyenge forintnak több pozitív hatása is van: húzza az exportot, többet érnek az uniós támogatások, de a hazautalt devizát is kedvezőbben lehet átváltani – jelentette ki Isépy Tamás elemző.
"Alapvetően arra lehet gondolni, hogy a forint gyengülése régiós folyamat, hiszen Cseh- és Lengyelországban szintén gyengülés volt" – fogalmazott a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a Századvég Gazdaságkutató elemzője. Isépy Tamás úgy vélekedett: egész egyszerűen ez egy ilyen trend, és remélhetőleg hamarosan a végéhez ér.
Hozzátette, az elmúlt másfél hónapban a forint 4-5 százalékkal gyengült, a cseh korona 2-3 százalék között, míg a zlotyi 1-2 százalék között. Kitért arra is, hogy a forint gyengüléséhez a laza monetáris politikai is hozzájárulhat, hiszen az alapkamat Magyarországon 0,9 százalék, míg Csehországban 1 százalék, Lengyelországban pedig 1,5 százalék.
Isépy Tamás felhívta a figyelmet: jelen helyzetben azt érdemes nézni, hogy ebben a pillanatban mely szektornak milyen előnyei vagy hátrányai vannak ebből. Kifejtette: a lakosságnak nincs devizahitele, ha lenne, mintegy 7 százalékos árfolyamveszteséggel kellene számolni. Ami a vállalatokat illeti, ott a hitelek kevesebb mint fele devizában van, azonban a szakértő szerint a vállalatoknak a piacon vannak olyan lehetőségei, amelyekkel fedezhetik a kockázatokat.
Az államháztartásról azt mondta, jelen van egyfajta kockázat, hiszen átértékelődik a devizában levő adósság – még akkor is, ha a teljes adósságnak ez csak 20 százaléka –, amely jelentős lehet. Az MNB-t tekintve úgy fogalmazott: a gyenge árfolyam előbb-utóbb az inflációs ráta növekedésében is megjelenik, ez a későbbiekben okozhat problémát.
"Versenyképesebb a magyar gazdaság"
A forint gyengülésének azonban előnyei is lehetnek – világított rá az elemző. Isépy Tamás elmondta, versenyképesebb a magyar gazdaság. Ugyanis az exportőrök devizát kapnak, amelyért több forintot kapnak. Hozzátette, ezt nyilván nettósítani kell, azonban ez magasabb GDP-hez vezet.
Arra a felvetésre, hogy mikor avatkozhat be például a jegybank, a szakértő úgy reagált: a jegybankban biztosan számolnak azzal, hogy közbe kell majd lépni, ezt azonban nem publikálják, sőt ezzel kapcsolatban egyáltalán nem is kommunikálnak. Megjegyezte, az ügyben akkor tesznek majd lépést, ha az inflációs ráta nagyon magasra nő.
Azzal kapcsolatban, hogy a stabilitás vagy a konkrét árfolyam fontosabb, úgy vélekedett: mivel Magyarországra az úgynevezett lebegő árfolyamrendszer jellemző, ami azt jelenti, hogy nincs árfolyamcél vagy intervenciós sáv, tehát ilyen szempontból bármilyen értéket felvehet. Ugyanakkor a piaci szereplők számára jó, ha tudnak tervezni, a lakosság nem nagyon tud védekezni az árfolyam gyengesége ellen. Összegezte: a stabilitás jobb, nem jó a túl nagy ingadozás, és a vállalatoknak kell hogy legyenek kifinomult eszközeik arra, hogy az árfolyamkockázatot kezelni tudják.
Megjegyezte, ha a kialakult helyzetben a jegybank 100-150 bázispontos kamatemelést hajtana végre, a kamatkiadási kötelezettségeket jelentősen megnövelné.
(Híradó nyomán)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
