Míg Magyarországon tiltott téma a cigányság szaporodásából és a magyarság fogyásából következtetéseket levonni, addig az USA-ban szabad vizsgálni a fehérek és színesek demográfiájának alakulását. Ráadásul éppen az egyik legliberálisabb lap, a The New York Times elemezte a kérdést a napokban. Eddig a demográfusok úgy ítélték meg, hogy 2045 körül fog a fehérek arányszáma az USA-ban 50% alá csökkenni. Egy frissen végzett felmérés szerint azonban a fordulat valószínűleg hamarabb bekövetkezhet.
Amerikai demográfusok kutatásai szerint jelenleg már az amerikai államok nagyobbik részében több fehér hal meg, mint ahány születik. 2016-os adatok szerint 26 államban haladja meg a halálozások száma a születésekét a fehérek körében. Két évvel ezelőtt még csak 17 államban állt fenn ez a szomorú helyzet.
A fordulat hozzávetőleg két évtizeddel ezelőtt következett be, amikor is néhány államban – többek között például Pennsylvaniában és Nyugat-Virginiában – megkezdődött az elöregedett fehér népesség fogyása. A fiatal generációk körében a nem fehérek aránya (nálunk ilyet nem lehetne mondani, legfeljebb „nem romákról” lehet beszélni) jelentősen meghaladja a fehérekét. Kaliforniában például a gyermekek 52%-a olyan családban él, ahol a szülők közül legalább az egyik bevándorló hátterű személy – mutat rá Sáenz professzor.
Florida volt az első állam, ahol – 1993 körül – több fehér halt meg, mint ahány született. Ezzel egyidejűleg éppen Florida népességnövekedése az egyik leggyorsabb az amerikai államok közül. Ami elsősorban az ottani hispán lakosságnak köszönhető. A hispánok szaporaságát jól mutatja, hogy átlagéletkoruk – országos viszonylatban – 29 év, míg a fehéreké 43 év.
A most napvilágot látott tanulmány szerint a halálozások száma a fehérek körében országosan 2016-ban haladta meg a születésekét. Több államban, így például jellemzően Floridában, a beköltöző (és többnyire fehér) nyugdíjasok részben vagy egészben pótolták a hiányt. Azonban 17 államban – így például Kaliforniában, Michiganben, New Jersey-ben, Ohióban – még az odaköltözők száma sem volt elég, így 2015-től a fehérek létszáma ténylegesen is kevesebb lett – hívja fel a figyelmet Kenneth M. Johnson, a New Hampshire-i Egyetem demográfusa. A 17 állam közül 5-ben nem csupán a fehérek, de a teljes lakosság száma is csökkent: ez történt Vermontban, Nyugat-Virginiában, Pennsylvaniában, Mississippiben és Connecticutban.
„Alig van már fiatal ember ebben a megyében” – kesereg a 66 esztendős Michael Brown, aki aktív éveiben kórházi karbantartóként dolgozott. A Robersonville-ben lakó férfinek két lánya egyetemre ment, és egyikük sem szándékozik visszatérni. „Mi vagyunk az utolsó generáció, amelyik még a szüleivel együtt maradt” – mondja Mr. Brown.
Ahol pedig kevés a fiatal, ott kevesebb gyermek is születik. Christopher Mansfield, a megye iskolai tanfelügyelője rámutat, hogy az 1990-es évek vége óta 40%-kal csökkent az iskolás korú gyermekek száma. Akkoriban még 12 iskola volt a megyében. Rövidesen már csak 8 lesz.
Egyes vélekedések szerint a demográfiai változások hozzájárultak Donald Trump 2016-os választási győzelméhez – mégpedig oly módon, hogy a fehér szavazók nagyobb arányban szavaztak Trumpra, mint a korábbi republikánus jelöltekre. Mások viszont arra mutatnak rá, hogy a 26 állam közül, ahol a fehérek halálozási mutatói meghaladják a születési számaikat, 13 helyen Donald Trump, és ugyancsak 13 államban Hillary Clinton kapott többséget. Négy, csökkenő fehér népességű állam – Ohio, Michigan, Pennsylvania és Florida – viszont, noha 2012-ben Barack Obamára szavazott, 2016-ban Donald Trumpra adta a voksát.
Érdekes jelenség, hogy növekszik a politikai szakadék az egyetemi diplomával rendelkező, illetve a kevésbé iskolázott fehér rétegek között. Mint azt Teixeira elmondja, 1988-ban még a politikai állásfoglalás terén nem volt különbség a tanultabb és a tanulatlan fehérek között: mindkét csoport tagjai körében a republikánus George Bush 20%-kal több voksot kapott, mint ellenfele, a demokrata Michael Dukakis. 2016-ban Hillary Clinton nagyon rosszul szerepelt a diplomával nem rendelkező fehérek körében, míg a diplomás fehérek sokkal nagyobb arányban szavaztak rá. „Mindez komoly változást jelez” – mutat rá Teixeira, hozzátéve, a „republikánusok képesek lehetnek kihasználni a demográfiai változásokat, a kevésbé iskolázott fehér rétegekre támaszkodva”.
Igen ám, de mi lesz akkor, ha majd a választókorú népesség körében is többségbe kerülnek a hispánok és a színesek, vagyis a „nem fehérek”? De az igazi kérdés nem is az, melyik pártnak kedveznek a demográfiai változások Amerikában. Az igazi kérdés az, hogy a fehérek arányszámának, sőt immár abszolút számának csökkenése, a nem fehér népesség idővel elkerülhetetlen többségbe kerülése (2040-45 körül) miképpen érinti majd az Egyesült Államok gazdaságát és világhatalmi pozícióját?
Perge Ottó – Kuruc.info
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
