Annak ellenére, hogy a visegrádi négyek országai folyamatosan támadásoknak vannak kitéve, álhírekkel és dezinformációs kampányokkal bomlasztják a társadalmakat, még sincs koordinált, egységes föllépés egyetlen V4-es országban sem.
Donald Trump elnökké választása óta a posztigazság korában élünk, amikor a „az alternatív tények” és az összeesküvés-elméletek megnehezítik a demokratikus, nyilvános viták kialakulását. Krekó Péter pszichológus, a Tömegparanoia című könyv szerzője úgy véli, hogy ebben a korszakban nagy a kereslet az olyan új információk iránt, amelyek az előítéleteket erősítik meg. Fontos megkülönböztetni a dezinformáció és az álhír fogalmát: az összes álhír dezinformáció, azonban nem minden dezinformáció minősül álhírnek. A dezinformáció szélesebb kategória, amely nemcsak a formált, hanem a torzított valóságot is felöleli.
A V4-ek stratégiája nem egységes ezen a téren: van olyan kormány, amelyik maga is a probléma részét képezi, mások felismerték a veszélyt, és a dezinformáció ellen küzdenek.
A régió sebezhetőségét növeli, hogy a visegrádi négyek állampolgárai nem bíznak a fősodratú médiában – derül ki a Nemzetközi Republikánus Intézet (IRI) kutatásából. Ráadásul az alternatív médiának egyre nagyobb a befolyása. Lengyelországban a válaszadók 27 százaléka, Csehországban 36, Szlovákiában pedig a 45 százaléka azt vallotta, hogy ha a tájékoztatásról van szó, jobban bíznak a barátokban és a családban, mint a mainstream médiában. Magyarországon a válaszadók 21 százaléka, Csehországban pedig a 30 százaléka az alternatív médiából tájékozódik, mert az „szórakoztatóbb és izgalmasabb”, mint a hagyományos hírek.
A magyarok és a szlovákok fogékonyabbak az összeesküvés-elméletekre, a csehek és a lengyelek viszont kevésbé nyitottak ezen a téren. Bár Szlovákiában az alternatív médiatermékek száma megugrott az utóbbi időben, a hagyományos médiát – egyelőre – komolyabban nem fenyegetik: a legnépszerűbb portál, amely „alternatív tényeket” terjeszt, a hlavnespravy.sk forgalma például tizede a legnagyobb szlovák portálokénak.
Magyarországon az álhíreket kínáló oldalak száma a százas határt súrolja, számuk a 2015-ös menekültválság óta kezdett hirtelen növekedni. A legtöbb oldal klikkvadász stratégiára épít, mint a Mindenegybenblog, és a közösségi médiával van összekötve. Orbán Viktor miniszterelnök nem hirdetett harcot az ilyen oldalak ellen, épp ellenkezőleg, ő maga is tevékenyen részt vesz az összeesküvés-elméletek terjesztésében. A régió más politikusai is átvették az amerikai elnök stratégiáját, a kritikus médiát hamisnak igyekeznek feltüntetni.
Széles körben ismert, hogy a cseh elnök, Miloš Zeman nincs jó véleménnyel az újságírókról. Ugyancsak gyakran bírálja az újságírókat a cseh miniszterelnök, Andrej Babiš, miközben az ország egyik legnagyobb kiadóháza, a MAFRA az övé. Szlovákia korábbi miniszterelnöke, Robert Fico is többször alpári módon beszélt a sajtómunkásokról.
Csehországban körülbelül 50 álhíreket terjesztő oldalt jegyeznek, a legismertebb a cseh Sputnik, az oldal havonta kb. 1600 cikket közöl. Kezdetben ezek az oldalak Ukrajnára, Oroszországra fókuszáltak, később a menekültválságra, újabban pedig egyre gyakrabban a cseh belpolitikára is kiterjed a figyelmük.
Annak ellenére, hogy a lengyel társadalom ellenáll az orosz propagandának, a Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt előszeretettel veszi át az orosz retorikát a „hanyatló Nyugatról”. Aggodalomra ad okot, hogy a független média tere egyre zsugorodik, és az, hogy a PiS erős befolyást szerzett a közszolgálati médiában.
Jó hír, hogy a régióban szaporodik azoknak a kezdeményezéseknek a száma, amelyek harcot hirdetnek az álhírek ellen: Csehországban egyre népszerűbb a Demagóg oldal. Egyre több civil szervezet és think-tank támogatja a küzdelmet. Lengyelországban 2016-tól jelenik meg az OKO.press, amely a nyíltan kiáll a véleménynyilvánítás szabadsága mellett, és amelyet az olvasók tartanak el. Magyarországon a dezinformáció ellen először az urbanlegends.hu lépett föl. A kormánytól azonban nem számíthatnak támogatásra az ilyen kezdeményezések.
A szlovák belügy tavaly bejelentette, hogy tizenkét főt alkalmaz majd, akik feladata a dezinformáció terjedésének a megállítása lesz.
Úgy, ahogy az EU legtöbb országában, a V4-ek országaiban sincs jogi kerete a dezinformáció elleni harcnak. A szakértők szerint Brüsszel adhatná meg az első impulzust. Már megszólították az Európai Bizottságot, hogy tegye meg a szükséges lépéseket – idén júliusban érkezik egy összeurópai kódex és útmutató. (euractiv.sk, ssz)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
