Zajlik az élet a parlamentben, az ember csak kapkodja a fejét a sok adok-kapok hallatán. Aztán néha konkrétan a fejéhez kap, például akkor, amikor Vadai Ágnes (DK) napirend előtt kért szót a Stop, Soros! törvényt tárgyaló ülésen.
Mert azért az mégiscsak megdöbbentő, hogy Vadai Ágnes szerint elbukott a kémper, Polt Péter legfőbb ügyész politikaalapon tette tönkre ártatlan emberek életét, akiknek az egyetlen bűne az, Gyurcsány Ferenc kormányának dolgoztak, amúgy pedig a Fidesz soraiban ülők állnak kapcsolatban az orosz titkosszolgálattal.
Itt nem árt megállni egy pillanatra és felidézni 2011-et, amikor tanúként idézte be Vadai Ágnest a katonai ügyészség, aki egyébként a nemzetbiztonsági bizottság MSZP-s elnöke volt.
Vadai képviselő asszony akkor arra kérte a megbízott katonai főügyészt, hogy a volt titkosszolgálati vezetők ügyében szüntesse meg a dokumentumok titkos minősítését és küldje meg a nemzetbiztonsági bizottságnak az eljáró ügyészek névsorát. Az ügyészség elutasította a kérést.
Pikáns adalék, hogy Vadai „listázása” miatt akkor nem határolódott el az ügyészség, mint a napokban a Magyar Időkben megjelent írástól a Magyar Ügyvédi Kamara. Ugyanis kicsit érzékenyen érintette őket, hogy megírtuk, a Soros által pénzelt szervezetek nem csupán a bírói kar tagjait érzékenyítették, hanem bizony az ügyvédeket is.
Értem én, hogy a bírók és az ügyvédek nem alkalmaznak kettős mércét, kár, hogy egészen másként érzékeljük a valóságban. Talán emlékeznek arra, hogy 2014-ben első fokon, nem jogerősen felmentette a bíróság a hűtlen kezelés vádja alól Juhász Ferenc volt honvédelmi minisztert, képviselőjelöltet és egykori közigazgatási államtitkárát, Fapál Lászlót.
A vád szerint Fapál László határozatlan időre bérbe vett, majd egy év elteltével, 2006 nyarán Juhász Ferenc honvédelmi miniszter egyedi döntése alapján 22 millió forintért megvásárolt egy 65 millió forint értékű, 147 négyzetméteres lakást, amivel 43 millió forinttal károsították meg az államot.
Emlékeznek, hogy a jobbikos Sneider úgy került be a közjogi méltóságnak számító alelnökök közé, hogy az nem kis vihart kavart? A képviselő ugyanis korábban Egerben a „nemzeti ifjak” néven szereplő szkinhedek vezére volt, és 1992-ben jogerősen elítélték egy cigány ember bántalmazása miatt, ezért 2014-ben az MSZP és az LMP is tiltakozott a jelölés miatt, azonban az akkor még pártelnöki babérokat dédelgető Vona Gábor közölte: mindig az adott párt felelőssége, hogy kit jelöl, és ezt a jogot tiszteletben kell tartani.
Azzal érvelt, hogy Sneider Tamás a 2010–2014-es ciklusban jól vezette az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottságot. Ezt a Hvg.hu kérdésére megerősítette Szűcs Erika korábbi szocialista, majd DK-s képviselő, volt munkaügyi miniszter.
Úgy fogalmazott – és itt érdemes kicsit megkapaszkodni a szék karfájába –, hogy Sneider „kultúremberként viselkedett, betartotta az ülésvezetés szabályait, nem volt erőszakos, megtanult normálisan viselkedni, de ez nem teszi meg nem történtté a korábbiakat”. Végül 150 szavazatot kapott, az MSZP és a független baloldaliak ellene szavaztak, az LMP már akkor sem tudta eldönteni a Jobbikhoz fűződő viszonyát, így tartózkodott.
A négy képviselővel rendelkező Együtt–PM utóbb közleményt adott ki: „Az Együtt–PM Szövetség elfogadhatatlannak tartja, hogy Sneider Tamás, az egykori egri szkinhedvezér, akit neonáci elvbarátai Royként ismertek, és aki cigányverőként híresült el annak idején Heves megyében, az MSZP, az LMP és a Fidesz–KDNP alkujának eredményeként az Országgyűlés alelnöke lehet.”
Pedig ha tudták volna, hogy a Jobbikban 2018-ban még az is felmerül majd, hogy néhány millióval kisegítsék a mikropártocskát, mielőtt végleg eltűnik a süllyesztőben. Itt egyperces néma csenddel adózzunk Juhász Péterék pártja emlékének, morzsoljunk el egy könnycseppet, és hüppögés nélkül menjünk tovább képzeletbeli idővonalunkon a nem is olyan távoli 2014-be, amikor a Magyar Nemzet közzétett egy fényképet az akkor 18 éves Molnár Zsolt szocialista politikusról, aki fejére húzott kapucnival az 1992. október 23-i Kossuth téri tüntetésen volt látható.
A lap arra célzott, hogy ez az öltözet a szkinhedekre volt jellemző, Molnár Zsolt pedig elismerte: az 1990-es évek elején „lehetett olyan rendezvényen korábban, ahol bőrfejűek is voltak”, sőt nem tagadta, hogy az 1992-es fotó őt ábrázolja, de azt mondta, csak „a rossz idő miatt” viselt kapucnit, és nem bőrfejűekkel volt a téren, nem is kiabált Göncz Árpádnak.
Néhány hónappal korábban az derült ki róla, hogy a 2002-es önkormányzati választás idején még a Fidesz delegáltja volt az óbudai választási bizottságban. Erről akkor úgy nyilatkozott, hogy az idő tájt „még a politikai útkeresés szakaszában volt”. Molnár Zsoltot az alakuló ülésen mindettől függetlenül a frakciók megállapodásának megfelelően megválasztották a nemzetbiztonsági bizottság elnökévé.
Maradva a szocialistáknál és a független bíróságoknál, idézzük fel azt is, hogy a Kúria bizonyítottság hiányában jogerősen felmentette Molnár Gyula volt újbudai szocialista polgármestert (2002–2010) és Lakos Imre volt szabad demokrata alpolgármestert, volt országgyűlési képviselőket a hivatali visszaélés vádja alól. A vád szerint 2006-ban egy több száz milliós önkormányzati ingatlant pályáztatás nélkül átjátszottak egy magáncégnek.
Ők tagadták bűnösségüket, és a Fővárosi Törvényszék 2012-ben első fokon – akkor bűncselekmény hiányában – fel is mentette őket. 2013-ban azonban a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon hivatali visszaélés miatt Molnár Gyulát nyolc hónap letöltendő börtönre, Lakos Imrét pedig hat hónap felfüggesztettre és hárommillió forint pénzbüntetésre ítélte. Az ottani végleges döntés azt is jelentette, hogy az MSZP – terveinek megfelelően – ősszel elindíthatta polgármesterjelöltként Molnár Gyulát a XI. kerületben.
Szintén a 2014-es évhez kapcsolódik az az ítélet, amelyet az elfogulatlanságáról híres Kúria hozott harmadfokon: másfélről egy évre enyhítette Hunvald György volt szocialista országgyűlési képviselő, Erzsébetváros hivatali visszaélésért és hűtlen kezelésért elmarasztalt egykori polgármestere börtönbüntetését, továbbá bűnösnek mondta ki egyrendbeli hivatali visszaélés bűntettében, ezzel módosítva a 2013-ban hozott másodfokú ítéletet.
Emellett bizonyos vádpontokat elkülönítettek, amelyekben az ügyészség hűtlen kezeléssel vádolta a volt polgármestert. Így, bár a volt politikus a kiszabott börtönbüntetésnél többet töltött korábban előzetes letartóztatásban, és a legsúlyosabb vádpontok, az önkormányzatiingatlan-értékesítések során üzletszerűen, bűnszervezet tagjaként elkövetett csalás és vesztegetés alól már 2012-ben első fokon felmentették.
Még szerencse, hogy az optimizmusuk az évek alatt nem változott: Tóbiás József pártelnök a 2014-es országos pártértekezleten úgy ítélte meg, hogy az MSZP „visszatalált önmagához”.
Akkor azt vizionálta, hogy 2015 a visszatérés éve lesz: „Lépésről lépésre, napról napra bontjuk le a hazug, totális állam rendszerét.” Ha arra gondolt, hogy a Fidesz nem volt hajlandó a mutyikban vagy gazdasági bűncselekményekben a szocialistákkal együttműködni, Tóbiásnak mindenképpen igaza volt. De sikerült más ellenzéki pártocskákkal közös jövőben gondolkodni, csakúgy, mint most is.
A 2014-ben megszületett ellenzéki megállapodás meglepetése az volt, hogy Fodor Gábor volt SZDSZ-elnök Liberálisok nevű, csekély támogatottságú pártja is az összefogás része lett. Bár azt nem tudni, hogy akkor volt-e hasonló titkos paktum, mint az idén kibukott Molnár Gyula nevével fémjelzett botrányban előkerült szerződés.
És elgondolkodtató, hogy Szanyi Tibor szocialista politikus mégiscsak megmondta a tutit 2013. november 15-én, amikor a Facebookon azt írta Gyurcsány Ferencről: „Egy mentálisan megzakkant bolsi milliárdossal nem lehet normális jövőt építeni.”
Milyen érdekes, neki lett igaza.
Jurák Kata – www.magyaridok.hu
Köszönettel és barátsággal!
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »