Az online történő számlaadat-szolgáltatás – amelynek értelmében össze kell kötni a NAV-val a számlázóprogramokat – 2018. július 1-jén lép életbe. Ezután az adóhatóság azonnal látja a számlákat, az esetleg hibásakat is.
De vajon az új szabályozás érinti-e a pénztárgépes vállalkozásokat? Alapesetben nem, hiszen a pénztárgépeknek a rájuk vonatkozó rendelet értelmében most is tudniuk kell valós időben adatot szolgáltatni az adóhatóságnak – a jogszabályban meghatározott módon és tartalommal – a pénztárgépekből kibocsátott nyugtákról és egyszerűsített számlákról. Ezt az adatszolgáltatást nem váltja fel, nem módosítja az új típusú adatszolgáltatás.
Vannak azonban olyan esetek, ahol a pénztárgépes vállalkozásokra mégis vonatkozhat az új adatszolgáltatási követelmény. A pénztárgépből kizárólag egyszerűsített számla állítható ki, amelynek lényege, hogy
egy normál számlához képest a bizonylat csak a bruttó összeget tartalmazza, és azt, hogy ennek az összegnek mekkora az áfatartalma százalékban kifejezve, „visszafelé számolva”.
Az új szabály abban az esetben érinti a pénztárgépes vállalkozásokat, ha nem egyszerűsített, hanem normál számlát állítanak ki. Két esetkör merülhet fel, amikor egy pénztárgépes vállalkozás normál számlát állít ki.
Az első az, amikor átutalással történik a fizetés, az ellenérték meghaladja a bruttó 25 ezer forintot, és adóalany (tehát nem magánszemély) a vevő. A másik, amikor maga a pénztárgépes vállalkozás dönt úgy, hogy nyugta helyett (a jogszabály értelmében nem lenne kötelező számlát kiállítani) nem egyszerűsített számlát állít ki a pénztárgépből, hanem normál számlát.
Ezzel kapcsolatban figyelhető meg az a pénztárgépet használó vállalkozások nagy részénél berögzült szabály, hogy minden bevételt rögzítenek a pénztárgépben, még akkor is, ha számlát állítanak ki vagy kell kiállítaniuk. A jogszabályok ilyen jellegű előírást már nagyon régen nem tartalmaznak, sőt a jogszabályok szövegét olvasva ez nem is megfelelő eljárás. Úgy tűnik azonban, hogy ez elfogadott gyakorlat.
A pénztárgépes vállalkozások számára már eddig is ismert volt az a kötelezettség, hogy az átlagember számára titokzatos kódnak tűnő PTGSZLAH jelzésű nyomtatványon be kell jelenteniük a nyugta helyett kibocsátott számlákat. Ez azonban továbbra is csak azoknak az online pénztárgép használatára kötelezett vállalkozásoknak kötelező, amelyek
bejelentették az adóhatóságnak, hogy minden értékesítésükről – így a magánszemélyeknek teljesített értékesítésről is – számlát állítanak ki a pénztárgépes nyugta helyett.
Ez sem változik a 2018. július 1-jével hatályba lépő online számlaadat-szolgáltatási kötelezettséggel. Az új kötelezettség a cégek (adóalanyok) részére kibocsátott számlákra vonatkozóan lép be a pénztárgépes vállalkozások életébe.
Ha számlázóprogramot alkalmaznak, és az adóalany részére kibocsátott számla áfatartalma eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot, a számlázóprogramot alkalmassá kell tenni, hogy valós időben, emberi beavatkozás, külön gombnyomás nélkül, gép-gép kommunikációban adatot szolgáltasson az adóhatóságnak a jogszabály által előírt formában. A vállalkozások egyébként mindaddig használhatják adatszolgáltatásra nem alkvalmas számlázóprogramjukat,
amíg nem kell adatot szolgáltatniuk, vagyis nem állítanak ki a számlázóprogrammal egy másik belföldi adóalany részére olyan számlát, amelyben 100 ezer forint vagy azt meghaladó összegű áfa van.
Érdemes az online pénztárgépes nyugta helyett számlát kiállító vállalkozásoknak külön figyelniük arra, hogy ha eddig – egyébként helytelenül – a PTGSZLAH-nyomtatványon nemcsak a magánszemély vevőktől származó bevételükről, hanem a céges eladásaikról is adatot szolgáltattak, akkor ez nem mentesíti őket a céges eladásaikra vonatkozó online adatszolgáltatás alól. Ha júliustól is megtartják ezt a hibás gyakorlatukat, hogy a PTGSZLAH-nyomtatványon a céges eladásaikat is jelentik, akkor ez a bevétel kétszer jelenik meg a NAV rendszerében, amiből még probléma is adódhat.
Abban az esetben, ha a másik adóalany részére kibocsátott, legalább 100 ezer forint áfát tartalmazó számlát nyomtatvány (számlatömb) alkalmazásával állították elő (kézi számla), akkor az adatszolgáltatást öt naptári napon belül kell teljesíteni, mégpedig úgy, hogy az adatokat egy külön erre dedikált webes felületen kell rögzíteni.
Ha az ilyen számla 500 ezer forint vagy azt meghaladó összegű áfát tartalmaz, akkor az adatszolgáltatás a számlakibocsátás utáni napon teljesítendő.
Új alternatíva lesz a vállalkozásoknak, hogy az adóhatóság saját számlázóprogramját is alkalmazhatják, amely teljesíteni fogja az adatszolgáltatást.
Fontos megjegyezni, hogy az adatszolgáltatás a módosító, helyesbítő, javító, érvénytelenítő vagy sztornózott számlákra vagy számlával egy tekintet alá eső okiratokra is vonatkozik, függetlenül attól, hogy a vállalkozás hogyan nevezi őket, ha azok olyan számla adatát módosítják, amelynek áfatartalma elérte a 100 ezer forintot, vagy a módosítás hatására éri el. Az alternatívákon látható, hogy különböző mértékű energia- és pénzbefektetést igényelnek, mindegyiknek van előnye és hátránya. Minden vállalkozásnak mérlegelnie kell, hogy megtalálja a számára legmegfelelőbb megoldást. Előfordulhat, hogy az időhatékonyság fontosabb szempont lesz rövid távon, mint a megoldás rugalmassága.
Dr. Tancsa Zoltán,
a Deloitte áfacsoportjának vezetője
Dr. Gábor Zoltán,
a Deloitte adó- és jogi osztályának szenior menedzsere
Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »
