Nem szabad elhitetni az erdélyi magyarokkal, hogy az ő sorsuk nem Romániában dől el, és tévedés azt remélni, hogy Magyarország építhet úgy nemzetállamot, hogy mindeközben Románia teljesen nyitott, multikulturális országgá válik- nyilatkozta a 168 órának adott interjúban Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke.
Az egykori pártelnök elmondása szerint azt szeretné, ha az erdélyi magyarok figyelme nem fordulna el Bukaresttől Budapest felé, mivel az, ami Bukarestben történik, százszorosan jobban hat az életükre, mint az, amiről az idei magyarországi választási kampány szólt.
Továbbá azt is fontosnak tartja, hogy a magyarországi pártok, akár a kormány, akár az ellenzéki oldalról, látogassanak el Erdélybe, és ne csak kampányidőszakban, mivel elmondása szerint a határon túli magyarok helyzete ma sem rendezett, és erről jó lenne Magyarországon mindenkivel, akinek kisebb vagy nagyobb beleszólása van a közéletbe, együtt gondolkodni.
Arra a kérdésre, hogy érvényesül-e még az RMDSZ-ben az egyenlő politikai távolságtartás elve? Markó Béla úgy felelt, hogy ez inkább az egyenlő politikai közelség elve, hiszen mindenkinek a támogatására szükség van és mindig mindegyik politikai pártnak meg kell magyarázni, hogy ha az erdélyi magyar politikai vezetők szóba állnak egy másik magyarországi párttal, az nem a hűtlenség, hanem az erdélyi magyarság jól felfogott érdeke miatt történik.
„Kockázat, ha az erdélyi magyarok figyelme túlságosan Magyarország felé irányul. Ez nem is lenne baj, ha nem jelentené azt, hogy arra meg nem figyelünk, ami Romániában történik” – nyilatkozta az egykori pártelnök. „Nem szabad elhinni, hogy nincsen szükségünk a román költségvetési támogatásra, mivel a mi adónk is benne van a román állami költségvetésben, és nekünk is visszajár az” – tette hozzá.
A pártelnök a határon túli magyarok szavazati jogával kapcsolatban is kifejtette a véleményét. Markó szerint a szavazati jog egy megszerzett jog, negatív üzenet és rossz retorika arról beszélni, hogy azt el kellene venni.
„A megadott szavazati jogot elvenni minden szempontból helytelen. Nem beszélve arról, hogy nincs semmiféle realitása” – szögezte le.
Orbán Viktor beiktatási beszédére reagálva elmondta, nem hiszi, hogy Európában nemzetállamok fognak kialakulni. Ha igen, az nekünk (erdélyi magyaroknak – szerk. megj.) rossz. A magyar miniszterelnök ugyanis szabad nemzetállamok szövetségeként képzeli el Európát.
„Ha valaki azt hiszi, hogy Magyarország építhet úgy nemzetállamot, hogy közben Románia teljesen nyitott, multikulturális országgá válik, az téved” – szögezte le Markó, aki elmondta azt is, hogy, őt riasztja, ha valaki nemzetállamot akar építeni, de véleménye szerint ez puszta retorika, és azt megvalósítani ma már nem nagyon lehetséges.
A portál kérdéseire válaszolva Markó a korrupcióellenes ügyészségről és romániai jogállamiságról is kifejtette véleményét. Szerinte Románia ismét nem teljesíti a jogállamiság számos kritériumát, ahogyan általában a demokrácia olyan ismérvei sem teljesülnek, mint a hatalmi ágak szétválasztása.
„Ami a korrupcióellenes küzdelmet illeti, nem vagyok híve a külön ügyészségeknek és a különbíróságoknak, amelyek statáriális állapotok képeit idézik fel bennem” – mondta. Elmondása szerint nem az a megoldás, hogy ilyen intézményeket hozunk létre, hanem az, hogy a létező ügyészséget úgy működtessük, hogy az hozzájáruljon a korrupció felszámolásához.
„Amióta beindult ez a korrupcióellenes harc Romániában, évről évre nő a korrupcióért felelősségre vont és elítélt személyek száma. Nem az derült ki, hogy csökken a korruptak száma, hanem az, hogy növekszik. A romániai magyarságnak és az RMDSZ-nek is arra kell törekednie, hogy Románia decentralizált ország legyen és megerősödjenek az önkormányzatok, mert nem szabad saját magunkat kitenni egy olyan jövőnek, amelyben az államfő jóindulatán múlik a kisebbségek sorsa”- vonta le a következtetést az RMDSZ egykori elnöke.
A román-magyar politikai viszonyról Markó azt nyilatkozta, hogy a jó viszonyhoz szoros emberfogás is kell, amely nincs meg ebben a pillanatban, általánosságban a két ország egyszerűen nem foglalkozik egymással. Rajtunk, határon túli magyarokon egy gazdasági együttműködés is sokat segítene.
Arra a kérdésre, hogy tart-e a centenáriumához érkező román nemzeti ünnep, december 1. miatt, a szövetség egykori elnöke azt felelte, hogy ez Romániában egy felszínes ünnepsorozat lett, a románok számára sem lett mély és tartalmilag vonzó a centenáriumi év, ami viszont talán a mi szempontunkból fontos lenne, a magyar–román párbeszéd, az nem jött létre. (168óra)
Forrás:itthon.transindex.ro
Tovább a cikkre »
