A kínai Hszincsiang tartományban létrehozott átnevelőtáborokban arra kényszerítik a muzulmán fogvatartottakat, hogy tagadják meg vallásukat, gyakoroljanak önkritikát, és fogadják szívükbe a Kínai Kommunista Pártot.
lágereket megjárt muszlimok elbeszéléseire hivatkozva írta az AP amerikai hírügynökség, hogy tavaly tavasz óta a tartományban több tízezer muszlim ujgurt vettek őrizetbe és vittek táborokba.
A vádemelés nélküli fogva tartás célja, hogy átalakítsák a foglyok politikai gondolkodását és hagyják el iszlám hitüket. Kínai tisztségviselők a programmal kapcsolatban nem nyilatkoznak, ugyanakkor volt, aki az állami médiában leszögezte: ideológiai változásokra van szükség a szeparatizmus és iszlám radikalizmus ellen.
Viszont a kínaiak alaposan kiterjesztették a radikalizmus fogalmát. A muzulmán viselet, a hosszú szakáll vagy vallási iratok birtoklása is vallási szélsőségességnek számít, s ezek miatt átnevelőtáborba kerülhet bárki.
Egy ujgur nevelőtiszt az AP-nek elmondta, a táborokban három csoportra osztják a foglyokat, s ennek megfelelő az átnevelés időtartama. Az elsőbe általában írástudatlan földművesek tartoznak, akik egyszerűen csak nem tudnak kínaiul. A másodikba azok, akiknél szeparatistának minősített tartalmakat találtak. A harmadik osztályba pedig azok tartoznak, akik vallási tanulmányokat folytattak vagy külföldi szervezetekkel álltak kapcsolatban a hatóságok gyanúja szerint. Ilyen személyeket olykor 10–15 év átnevelésre ítélnek – mondta az egyik táborban kínai nyelvet és történelmet oktató ujgur átnevelőtiszt.
A program a Hszi Csin-ping kínai elnök nacionalista, keményvonalas kormányzása alatt felbátorodott állambiztonsági apparátus tevékenységének eredménye. Részben abban az ősi kínai meggyőződésben gyökerezik, hogy neveléssel átalakítható az ember szellemisége, ez Mao Ce-tung volt kínai vezető idején valósult meg szélsőséges módszerekkel, a „kulturális forradalom” idején.
A mai átnevelési rendszerről nincsenek nyilvános adatok, de több tízezerre tehető az ilyen rabok száma. Más források szerint akár 1 millió felettire is tehető az állami ideológia tanulására kényszerített emberek száma és erős a gyanú, hogy folyamatosan épülnek a lágerek.
A kínai külügyminisztérium szerint nincsenek ilyen táborok. Kína főügyésze ugyanakkor e hónapban sürgette a hszincsiangi hatóságokat, hogy terjesszék ki a „változást a tanuláson keresztül a radikalizmus elleni erőfeszítések” keretében.
Az AP-nek mások mellett a Kínában született, de már kazahsztáni állampolgár Omar Bekali mesélt arról, miken is kell átmenniük az átnevelésre ítélteknek. A férfit elmondása szerint tavaly márciusban vette őrizetbe a rendőrség, amikor hazatért meglátogatni rokonait Hszincsiangban. Hét hónapig tartották fogva, különböző módszerekkel kihallgatásoknak vetették alá, majd átnevelésre küldték. A Karamaj városban lévő, kerítésekkel körbevett létesítménybe szállították, amelyben több mint ezer embert tartottak fogva.
Minden nap napfelkelte előtt keltik a „tanulókat”, eléneklik a kínai himnuszt, miközben felvonják a kínai lobogót. Az „oktatás” java a kommunista pártot dicsőítő dalok éneklése, valamint a kínai nyelv és történelem tanulása. Ételadagjuk leves és kínai zsömle, elfogyasztása előtt azt kell skandálniuk:
Hála a Pártnak! Hála a Hazának! Hála Hszi elnöknek!. Az átnevelés végső célja, hogy a delikvensek végtelen hálát érezzenek hazájuk iránt.
A nevelőtisztek és hivatalnokok a többórás előadások során azt sulykolják, hogy a közép-ázsiai ujgur pásztorokat Kína „felszabadította”, amikor az ötvenes években bekebelezte a területet. Emellett az iszlám veszélyeire figyelmeztetnek, és folyamatosan „egyszerű kérdésekkel vizsgáztatják” a foglyokat. Ilyen például, hogy „A kínai törvényeknek vagy a saríának engedelmeskedsz?”, vagy „Érted már, miért veszélyes a vallás?” Rossz válasz esetén a „tanulót” hosszú órákra falhoz állítják. Az engedetlen „diákok” emellett magánzárkába kerülhetnek egy kényszerzubbonyhoz hasonlító ruhában, a legrosszabb esetben a mozgást lehetetlenné tevő, úgynevezett tigrisszékbe kötözik őket 24 órára. További büntetésfajta, hogy a fogva tartott fejét jeges vízbe nyomják.
Az átnevelési módszerek közé tartozik az önkritika és a rabtársak bírálata vallásos múltjuk, „eltévelyedésük” miatt. Általában hatvan sorstárs előtt kell önkritikát gyakorolni, majd következik az ő részükről a fogoly szapulása.
Bekalit nagyjából egy hónap után váratlanul szabadon engedték, és visszamehetett Kazahsztánba. Közlése szerint viszont idén tavasszal a kínai hatóságok elhurcolták a szüleit és lánytestvérét.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »