Tisztul a kép a külföldi kiküldetésben dolgozó magyarokra vonatkozó szabályozás kapcsán, de például a közúti fuvarozók szerint a közúti szállítást nem lenne szabad kiküldetésnek minősíteni, az ÉVOSZ elnöke pedig arra mutatott rá, hogy a külföldi építőiparban dolgozó magyarok kétharmada nem is kiküldött, hanem egyéni munkavállaló.
Kompromisszum született a kiküldött munkavállalókra vonatkozó uniós szabályozás módosításakor, amelyet a héten fogadott el az Európai Parlament – értékelt a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke.
Palkovics Imre a Világgazdaságnak azt mondta:
ha a kiküldetésből már eltelt másfél év, akkor kell a munkáltatóknak olyan béreket és juttatásokat megadniuk a dolgozóiknak, amelyek a fogadó országban amúgy kötelezők.
Könnyebb lesz ellenőrizni a jogsértéseket, amelyek az elmúlt években elharapództak. Jellemző volt, hogy postafiókcégek, amelyek ténylegesen nem tevékenykedtek Kelet-Közép-Európában, innen toboroztak olcsó munkaerőt nyugat-európai munkákra, de gyakran nem adták meg a munkavállalóknak járó juttatásokat, ráadásul nyolc óránál többet kellett dolgozniuk.
A kelet-közép-európai cégeknek versenyelőnyt jelentett, hogy olcsóbb a munkaerő, mint Nyugat-Európában, ezzel küszöbölték ki a tőkehátrányt.
Az összes uniós munkavállaló 1-2 százalékát teszi ki a kiküldött dolgozók aránya. Palkovics Imre jelezte: korábban magyar építőipari vállalkozások alkalmazták ezt a fajta foglalkoztatást nyugat-európai munkák esetén, ám manapság már inkább itthon kötik le kapacitásaikat. A fuvarozói ágazatra ez az új uniós szabályozás nem vonatkozik, arra egy másik formálódik. Így továbbra sem kell a Nyugat-Európában tevékenykedő fuvarozóknak az ottani bért, juttatásokat vagy első osztályú szállodai elhelyezést megadniuk dolgozóiknak, ami borsos költséggel járt volna.
Az Európai Parlament szerint az új szabályok célja, hogy
nagyobb védelmet nyújtsanak a kiküldött dolgozóknak, akiknek a jövőben a helyiekkel egyenlő bérek és munkakörülmények járnak majd, a vállalatok számára pedig igazságos versenyhelyzetet teremtsenek.
A munkáltatók most nem kötelesek a fogadó országban érvényes minimálbérnél többet fizetni kiküldött dolgozóiknak. A szabályokat az uniós tagországoknak két éven belül át kell ültetniük nemzeti jogrendjükbe, és alkalmazniuk kell.
Szabó György, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) elnöke a Világgazdaságnak elmondta: az egyenlő munkáért egyenlő bért elv elfogadható lehet egy homogén gazdasági hátterű közösségben, de az Európai Unió egyáltalán nem ilyen.
Az MKFE egyetért Kósa Ádám fideszes EP-képviselővel, aki rossz kompromisszumnak nevezte a megállapodást. Szabó szerint így akarják aláásni a kelet-közép-európai vállalatok versenyképességét:
a közúti áru- és személyszállító cégekkel szemben már évek óta folyik a kiszorítósdi, eddig tagállami szinten hozott szabályokkal próbálták meg az ellehetetlenítést.
Például a különböző adminisztrációs és bejelentési kötelezettségekkel, a külföldi képviselet előírásával vagy a minimálbérszabályok bevezetésével. Az MKFE álláspontja szerint ezek az eszközök mind sértik az EU azon alapelveit, amelyek az áruk és szolgáltatások, valamint a munkaerő szabad áramlását tartják kívánatosnak.
A fuvarozókra majd az úgynevezett mobilitási csomag vonatkozik, ennek a vitája még tart. Az MKFE a szakmai egyeztetések kezdete óta azt mondja, hogy a közúti szállítást nem lenne szabad kiküldetésnek minősíteni, hiszen nem kitelepülésről, azaz egy másik uniós tagország területén történő folyamatos munkavégzésről van szó – mint például egy építőiparban tevékenykedő munkás esetében –, hanem a gépkocsivezető egyszerűen a szolgáltatás jellegéből fakadóan lép át országhatárokat.
A teljes cikket a Világgazdaság pénteki számában olvashatja
Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »
