Közel félmilliárd forint pályázati támogatásra mondott nemet Kerecsend önkormányzata. A Heves megyei faluban a leszakadó családok segítésére és hátrányos helyzetű gyermekek korai fejlesztésére nyertek pénzt, de a pályázatok elindítását nem szavazta meg a képviselőtestület. A polgármester szerint az egész falu számára hasznos lett volna a program, a település alpolgármestere viszont azt mondja, több integrációs kísérlet is kudarcba fulladt már Kerecsenden.
A 2300 lakosú Heves megyei faluban több ilyen telep is van, ahol több száz hátrányos helyzetű család él. Szociális bérlakásokat, járdát, sportpályát, szolgáltatóházat épített volna ezen a területen az önkormányzat, és egy korai fejlesztést segítő programot indított volna, ha a képviselőtestület rábólint a több mint négyszázmillió forintos pályázatra.
A leszakadó családok életkörülményeinek javítására és a Biztos Kezdet Gyermekház létrehozására összesen 480 millió forint pályázati támogatást hívhatott volna le Kerecsend önkormányzata, de a falu képviselő-testülete 3 igen 3 nem, és egy tartózkodás mellett úgy döntött, hogy nem használják fel a pénzt. A település polgármestere szerint a pályázat eredményeiből mindenki részesült volna, hiszen például az utak felújítása nemcsak a roma családok mindennapjait tette volna könnyebbé.
Ami nem csak a materiális javak, tehát a lakásvásárlás és bérlakások kialakítása, hanem az a nagyon fontos szellemi plusz, amit ez a program hozhatott volna a településnek, hogy öt szociális munkás foglalkozott volna a legelesettebb családokkal, akik néha eltünedeznek. Tehát nagyon nehéz kísérni az ott élő gyerekek sorsát, itt folyamatos lett volna a kontroll és a szakmai segítség – véli Kerecsend polgármestere, Sári László.
Létezik Biztos Kezdet Gyerekklub az óvodában, ez gyakorlatilag ugyanazt szolgálja, mint amit most negyven millióból a Biztos Kezdet Gyerekházat létre akarták hozni. Csak az volt a probléma, hogy az óvodába sem mentek be az érintett családok – Kerecsend alpolgármestere is nemmel szavazott a támogatásra. Prokaj Milán azt mondja, a képviselő-testületet nem vonták be a pályázatok megtervezésébe, így azok részleteit sem ismerték. Szerinte egy túlárazott, és haszontalan tervet utasítottak el, ami valójában nem segítette volna a szegregációban élőket.
A második kétszázmilliós történetnek már lettek volna olyan elemei, amik akár hasznosak lettek volna, gondolok itt a szociális bérlakásos történetre. Azonban azt is tudni kell, hogy Kerecsend a korábbiakban több szociális bérlakást üzemeltetett önkormányzatilag. Hát az a helyzet, hogy a falu ennek sem volt jó gazdája, hiszen hatalmas összegű tartozások kerültek itt felhalmozásra a lakók által, ezeket az önkormányzatnak kellett megfizetnie. Illetve nem csak meg kellett fizetni, hanem itt történt olyan, hogy szét lett verve az épület egy része, illetve el lett víve a gáz és villanyóra – mondta az alpolgármester.
Kerecsend lakosságának 40 százaléka roma származású. A követelmények szerint a szegregációs pályázatba 32, a gyermekházba pedig hat főt kellett volna bevonni.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
