Ismét a magyar jogállamisági helyzet volt a téma a héten ez Európai Parlament belügyi-állampolgárjogi és igazságügyi bizottságának ülésén, amelyen ezúttal a külgazdasági- és külügyminiszter is részt vett. Szijjártó Péter leszögezte: a LIBE-bizottság jelentése hemzseg a tévedésektől és valótlanságoktól, egyúttal visszautasította Brüsszel beavatkozását hazánk belügyeibe.
Egyértelmű, hogy a migránsok befogadására irányuló politikai nyomásgyakorlásról van szó – mondta Kiszelly Zoltán a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában. A politológus szerint hasonló célokat szolgálhat a fejletlenebb régiók és országok felzárkóztatására szánt uniós támogatások tervezett csökkentése is, ami Magyarországot is hátrányosan érintené, nem is szólva arról, hogy ezek folyósítását feltételekhez kötnék.
„Ha van rajtunk sapka, az a baj, ha nincs rajtunk sapka, akkor az”
„Korábban a migránsok befogadásához akarták kötni a kohéziós és strukturális támogatásokat a 2021-ben kezdődő új költségvetési ciklusban, most éppen az úgymond jogállamisági szempontokat vetik fel, és ha ez sem sikerül, akkor mindenképpen el akarják majd vonni a pénzt és az európai értékek tiszteletben tartását fogják feltételként megszabni. Ha van rajtunk sapka, az a baj, ha nincs rajtunk sapka, akkor az” – emelte ki a szakértő.
Kiszelly Zoltán arról is beszélt, hogy az előbb említett elvonás Csehországot, és több, nemrégiben csatlakozott országot is érintene. Hozzátette, más országok esetében Brüsszel nem hangoztat semmilyen kritikát. Megjegyezte, ebből könnyen lehet arra következtetni, hogy az eurózóna bajban levő déli perifériájának stabilizálására és megmentésére vonnak el fejlesztési forrásokat.
Kiszelly Zoltán arról is beszélt, hogy az előbb említett elvonás Csehországot, és több, nemrégiben csatlakozott országot is érintene. Hozzátette, más országok esetében Brüsszel nem hangoztat semmilyen kritikát. Megjegyezte, ebből könnyen lehet arra következtetni, hogy az eurózóna bajban levő déli perifériájának stabilizálására és megmentésére vonnak el fejlesztési forrásokat.
Magyar rendőr figyeli a vajdasági oldalon tartózkodó migránsokat a magyar-szerb határon felállított ideiglenes határzárnál, Mórahalom térségében 2016. február 22-én. A hétvégén 501 határsértőt fogtak el a rendőrök.MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
Csökken Magyarország zsarolhatósága
A politológus kiemelte, az új kormány egyik prioritása a családok támogatása mellett a brexit miatt kieső uniós fejlesztési források kompenzálása, illetve a három százalék feletti gazdasági növekedés szinten tartása. Úgy vélekedett, ha ezt sikerül teljesíteni, könnyebben lehet kompenzálni a kieső forrásokat. Ez pedig csökkenti Magyarország zsarolhatóságát is.
Hozzátette, a kormány a következő ciklusban arra készül, hogy a brexit miatt kieső pénzeket valahogyan kompenzálja, továbbá példaként hozta a keleti és déli nyitást is.
„Hogyha Brüsszelből kevesebb pénzt kapunk, az azt is jelentheti, hogy már nem feltétlenül kell mondjuk német mentőautókat venni, vagy német vasútberendezéseket. Könnyen lehet, hogyha Brüsszelből kevesebb pénz érkezik, akkor ahogy más tagországok, mi is többet fogunk Kínával, és más Európai Unión kívüli hatalmakkal kereskedni, ha ott kedvező konstrukciókat kapunk” – fejtette ki.
Egyre többen utasítják el a bevándorlást
A politológus ezen a ponton arról beszélt, hogy ma már nem csak a visegrádi országok lakosságának 70-80 százaléka utasítja el az idegen közösségek befogadását és elosztását, hanem megállapítható, hogy Nyugat-Európa egyre több országában fordul a hangulat. A politológus példának hozta, hogy Berlin és Brüsszel sem teljesíti az általa vállalt kvótákat. „A 160 ezer emberből, akiket 2015-ben szét akartak osztani, Franciaország a rá eső kvóta 23 százalékát fogadta csak be, míg Berlin 30 százalékot fogadott be, tehát azt látjuk, hogy a nyugat-európai országok sem teljesítik a saját maguk által elfogadott kvótát” – világított rá a politológus.
Kiszelly Zoltán úgy látja, sokkal becsületesebb az, amit Magyarország, Lengyelország, Szlovákia képvisel. Konkrétan, hogy inkább a külső határok védelmére fordítanak több erőforrást, akár rendőrt, katonát, pénzt, hogy a schengeni övezet külső határát védve biztosítsák az övezeten belül a szabad mozgást.
„A magyar emberek többsége, a visegrádi országok polgárainak a többsége, de szerintem a német, osztrák svéd polgárok többsége is azt mondja, amit egyébként a dúsgazdag olajsejkek. Ők azért nem fogadnak be menekülteket, a saját hittársaikat, mert azt mondják, hogy ott nagyon drága az ellátásuk, inkább pénzt adnak nekik, hogy Európába jöjjenek, vagy hogy Libanonban, Jordániában, Törökországban, ellássák őket” – magyarázta Kiszelly Zoltán.
Magyarország is segít
Hozzátette, ez egy racionális magatartás, hiszen abból a pénzből, amiből Európában csupán nagyon kevés embert tudnánk segíteni, Libanonban, Törökországban, Jordániában biztonságos menekülttáborokban, az ENSZ felügyelete mellett jóval többeket tudnak ellátni. A Hungary Helps program keretében Magyarország sokat fordít a biztonságos menekülttáborokban élő valódi menekültekre, emlékeztetett.
„Ne ide hozzunk a problémát, hanem oda vigyük a segítséget, ahol a legjobban lehet segíteni, Szíria körüli menekülttáborokban, Irakban, Líbiában, vagy Törökországban” – véli Kiszelly Zoltán.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
