A második világháború legfejlettebb gyorsnaszádjai a német Schnellbootok voltak. Ezek a hajók a sebesség, tűzerő és más tulajdonságok kombinációjával hatékonyan harcoltak, és az építési költségeikhez képest aránytalan veszteségeket okoztak az ellenségnek.
A Schnellbootok egyik fő előnye az ellenséges hajókhoz képest a dízelmotorok alkalmazása volt. A fő motiváció a dízelmotorok alkalmazására az alacsonyabb üzemanyag-fogyasztás volt. Viszont a németek által kifejlesztett tengerészeti dízeleknek más előnyük is volt az ellenséges hajókhoz képest. A legfontosabb ezek közül, hogy a dízel kevésbé gyúlékony, aminek következtében biztonságosabb volt, mint benzint használni. A biztonságot fokozta a beépített tűzoltó rendszer. A világháború után más haditengerészetek (angol, amerikai) is dízelmotoros gyorsnaszádokra váltottak át a korábban alkalmazott benzinmotorosok helyett.
Fent látható az MB501 típusú motor: ezek a motorok a gyorsnaszádoknak egyszerre biztosítottak sebességet, hatótávolságot, megbízhatóságot és üzembiztonságot. A gyorsnaszádok nagy részét ezek a motorok hajtották, amit a Kriegsmarine 1938-ban választott ki a hajói számára. A gyorsnaszádok egyik fő előnye a sebesség volt, ugyanis az angolok által alkalmazott konvojkísérő hajók többsége csak 15-25 csomós sebességgel tudott haladni, amivel szemben a gyorsnaszádok sebessége 40 csomó körül volt. Ennek következtében a német gyorsnaszádok a torpedók kilövése után könnyen lehagyhatták a konvojokat kísérő hadihajókat.
A német gyorsnaszádok számára az is előnyt jelentett, hogy halkabbak voltak, mint az ellenséges hajók, ami hasznos volt az éjszakai rajtaütések során. Ennek az volt az oka, hogy a kipufogónyílásokat a vízvonal alá vezették, aminek következtében a motor hangját elnyelte a tenger. A kisebb zaj mellett a Kriegsmarine gyorsnaszádjainak az alakja olyan volt, hogy nehezebb volt azokat vizuálisan észlelni, ami szintén jól jött a rajtaütéseknél.
Egy másik előny a hajótest kialakítása volt. A legtöbb második világháborús gyorsnaszád lapos fenekű volt, aminek következtében kevésbé voltak stabilak háborgó tengeren. Ezzel szemben a német gyorsnaszádok a tengerjáró hajókra jellemző hajótestet alkalmaztak, ami stabilabbá tette őket viharos tengeren.
A hajótest kialakítása során a harci sérülések elviselése is nagy hangsúlyt kapott, így a Schnellbootok súlyos sérülések után is haza tudtak jutni.
A Schnellbootok fegyverzete is hatékony volt: az ellenséges gyorsnaszádokkal való összecsapások során a Schnellbootok tűzereje erősnek bizonyult a német géppuskák nagy tűzgyorsasága miatt. A világháború folyamán a német gyorsnaszádokon a legnagyobb mértékben a légvédelmi fegyverzet nőtt, ugyanis ellenséges légi fölény alatt harcoltak. Ennek következtében, míg a háború elején egy gyorsnaszád általában egy légvédelmi gépágyúval volt felszerelve, addig a háború végén egy tipikus gyorsnaszádnak 3-4 gépágyúcsöve volt, de voltak olyanok is, amiken tíz volt.
A gyorsnaszádok fő fegyverei a torpedók és az aknák voltak, amik szabványos német tengerészeti fegyverek voltak. Vittek magukkal aknákat és torpedókat is, és ha ellenséges hajókba ütköztek, akkor torpedókkal támadtak, míg azok hiánya esetén aknásítottak.
A megemelt felépítmény jelentős fejlesztés volt, mivel annak következtében háborgó tengeren és nagy sebességnél kevesebb víz jutott a fedélzetre, így nagyobb sebességgel haladhattak.
A gyorsnaszádok a világháború folyamán 200 ezer tonnányi ellenséges hajót süllyesztettek el torpedókkal, míg további 140 ezer tonnát aknákkal. A németek 227 gyorsnaszádot használtak a világháború folyamán, az elsüllyesztett hajók tömege tehát a 12-szerese volt a legyártott gyorsnaszádok tömegének, ami mellett a briteknek sok száz hadihajót kellett gyártaniuk a konvojaik védelmére. Az előbbiek következtében a gyorsnaszádok használata a hadviselés egy olyan formája volt, ami az ellenséges országok gazdaságát jobban terhelte.
(Olvasónktól)
Források:
– Mercedes-Benz 500 Series Diesel Marine Engines
– T Garth Conelly és David L. Krakow: Schnellboot in Action
– Gordon Williamson: German E-Boats 1939-45
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
