Nagyon érdekes, hogy amikor az ellenzék győz, akkor Magyarország demokrácia, de amikor Orbán Viktor győz, akkor nem az.
A New York Times, a Washington Post, a Le Monde, a Der Standard, a BBC és a többi monokróm és egyszólamú hangok mellett megérkeztek az ellenkező írások is, legyen az bármilyen meglepő a mai egyenirányúsított nyugati médiapalettán.
A jobboldali brit Daily Telegraph napilap „A baloldalt nem érdekli a kérdés feltevése, hogy Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke miért olyan népszerű” címmel igen keményen bírálja a nyugati sajtót, amiért hazug módon kezeli a vasárnapi választásokat. A szerző, Fischer Tibor, a Nagy- Britanniában élő, nemzetközileg ismert magyar író cikkét azzal kezdi, hogy régen volt arra példa, amikor egy kis magyar városban (Hódmezővásárhelyen) tartott polgármesteri választás akkora figyelemre sarkallta a nemzetközi hírmédiát, mint pár héttel ezelőtt, amikor a kormányzó párt veszített az ellenzékkel szemben.
Nagyon érdekes, hogy amikor az ellenzék győz, akkor Magyarország demokrácia, de amikor Orbán Viktor győz, akkor nem az, írja, hozzátéve, Orbán vasárnapi, földcsuszamlás méretű győzelme a valaha hivatalában lévő legsikeresebb magyar politikussá tette.
„Ami nem a véleményem, hanem tény”. Orbán nem csak Theresa May- és Merkel-módon nyert néhány parlamenti hellyel, de megdöbbentő, kétharmados többséggel, tette hozzá.
És miért szavaztak az emberek Orbánra? Egyeseket felháborított az ellene kilőtt méreg. Nevezték idegengyűlölőnek, antiszemitának, miközben egyik sem. Kormánya fogadta el a holokauszt tagadása elleni törvényt, vezette be a holokauszt kötelező oktatását és pénzelte egy Auschwitzról szóló Oscar-díjas filmet. Pártjának roma képviselői ülnek a parlamentben. Ösztöndíjakat adott szíriai és iraki diákoknak.
Majd azt írja, hogy a magyarországi régi kommunisták meggyőzték a nyugati baloldalt, hogy Orbán a megtestesült gonosz. Oly ügyesen, hogy a Guardian azt javasolta a magyar szavazóknak, támogassák a neonácikat Orbán hatalomból való kiütése érdekében.
A kis Magyarország megölte az angolszász neoliberalizmus dogmáját
Christian Vanneste, a gaullista Gyülekezés a Köztársaságért párt elnöke „Orbán Viktor újabb diadalma” címmel a népszerű francia jobboldali Boulevard Voltaire véleményportálon írt cikke első részében idézi milyen abszurd és antidemokratikus módon adtak hírt Orbán Viktor győzelméről ahelyett, hogy boldogan harangoztak volna. Mégpedig azért, mert Európa népei egymásután döntenek úgy, hogy nem akarnak meghalni és visszautasítják az iparengedéllyel rendelkező halálbesegítőket, a franciákat kivéve, akik mindig hajlamosak arra, hogy a történelemmel szembe haladó vonatra szálljanak azon kivételekkel, amikor a vasutasok sztrájkolnak.
Ugyanezen a hírportálon Almássy Ferenc, az angolul, franciául és németül megjelenő Visegradpost.com hírportál főszerkesztője „A TINA megölése” címmel írt cikket. A „TINA” angolul „there is no alternative”, azaz a „nincs alternatíva” rövidítése. Vagyis az angolszász neoliberalizmus dogmája, amely a világot akarja uralni és mindenkire rákényszeríteni „a haladás szükségszerű menetét”, azaz a nemzetek, a vallások, a családok szétverését és az egyedek cseppfolyósítását. Egy zsarnoki fogyasztói társadalom uralmát.
Ezt TINA-t a kis Magyarország szavazása megölte, a változást hirdetve meg.
A patinás, konzervatív, két hetente megjelenő amerikaiNational Review azzal a gúnyos felütéssel kezdi „A Magyarország magáévá teszi a nemzeti konzervativizmust” címmel a választásokról írt elemzését, hogy a Budapestre látogató külföldi tudósítók a választások napján tépelődtek, vajon „Az ellenzék nyer” vagy „A demokrácia meghal” címmel tudósítsanak a várható eredményről.
A kormányzó párt hatalmas arányú, kétharmadot biztosító győzelme után egyértelmű, hogy mekkora népi támogatást kapott Orbán Viktor az Európában uralkodó politikai és kulturális elit acsarkodó nem tetszése ellenére.
Ilyen arányú győzelem után nem lehet azt állítani, hogy Orbán Viktor lopakodva vagy nem demokratikusan megy előre a maga által kijelölt forradalmi úton.
A földcsuszamlásszerű győzelem szétveri az ellenzéknek és a bírálóknak az olyan álmagyarázatait, mint a tekintélyuralom, a választókörzetek átrajzolása vagy a média fölötti Fidesz-uralom.
Orbán győzelme súlyos kihívás az eurokrácia irányába. Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök szerint Macron francia elnök győzelme a populizmus kívánatos lemészárlása volt. Orbán győzelme ennek pont a fordítottja. Orbán nem akarja otthagyni az Európai Uniót, mint Nigel Farage (a brexit vezéralakja), hanem megváltoztatni azt, mint De Gaulle vagy Thatcher.
A magyar nép választása után Orbánnak megvan a morális és demokratikus felhatalmazása ehhez is.
Orbán Viktor grandiózus győzelméről a németeknek példát kellene venniük
A Németországban élő és tanító Kovács F. Adorján professzor a német nyelvű The European vitamagazinban a német sajtó Magyarországgal kapcsolatos alantas hazudozásaival kezdi elemzését.
Jellemző a német újságokra, írja, hogy az antiszemita és jobboldali radikális Jobbik most már lemondott elnökéért lelkesedtek csak azért, mert a kormányt támadta.
Dettó a „szélsőbaloldali” Heller Ágnes filozófus, aki bizonyítatlan vádakat terjesztett a kormányról és a győztes pártról, miközben záporoztak a hasonlóan igaztalan vádak a nyugati médiából és az olyan „totalitáriánusan gondolkodó politikusokból, mint Asselborn luxembourgi külügyminiszter.
A cikk azzal zárul, hogy Orbán Viktor grandiózus győzelméről a németeknek példát kellene venniük, mert politikája az európai kultúra és a vallás megőrzését szolgálja.
Az orosz Sputnik News hírügynökség német nyelvű szolgálata „Földrengés-szerű győzelem Magyarországon: veszélyben az EU léte?” címmel arról ír, hogy a Fidesz lavinaszerű választási győzelme a nyugati hivatalos ideológusok szemében igazi tragédia. Magyarország az EU liberális értékeit tagadja és nem kívülről irányítják, hanem erősen szuverén ország.
Magyarországon az igazi veszély, hogy nincs komoly és felelős ellenzék
Frank Füredi, Nagy-Britanniában élő szociológus „Orbán győzelme – újabb csapás az uniós oligarchiának” címmel a Spiked online hírportálon írt elemzését szintén azzal kezdi, hogy bemutatja, milyen módon „tálalja” a magyar miniszterelnököt a nyugati sajtó. Egyfajta hitleri veszélyként, és idézi Michael Ignatieffet, a CEU rektorát, aki arra figyelmeztetett, hogy a választás eldöntheti, vajon Magyarország demokrácia lesz-e, vagy Putyinnal és a 21. század tekintélyuralmi vezetőivel áll-e egy sorba.
Amikor viszont e Soros-egyetem diákjainak Füredi elmondja, a zsidó éttermeket Franciaországban és Belgiumban, nem Budapesten védik fegyveresek, gyorsan témát váltanak.
Ezután azt írja, Magyarországon az igazi veszély, hogy nincs komoly és felelős ellenzék. A jelenlegi a fővároson kívül élő magyaroktól teljesen elidegenedett.
Orbán veszélye az európai oligarchiára az, hogy példáján mutatja be: létezik valódi alternatív világnézet, zárja cikkét Füredi.
Az olasz Controinformazione hír- és véleményportál arról ír, hogy Orbán Viktor újraválasztása Magyarországon nem volt egyszerű dolog: a globális hatalmi központok által finanszírozott és irányított tömegpropaganda minden kommunikációs csatornát elöntött azzal, hogy Orbán „veszélyt” jelent Brüsszel terveire nézve.
Ráadásul Soros destabilizációs kampányt viselt Magyarország ellen az utóbbi években.
És hogy a végén nehogy azt higgyük, csodaként változott meg a nyugati sajtóvilág, gyorsan egy Falus Ferencnyi vödör víz a lelkesedésre, mégpedig a németországi 3Sat kulturális csatornáról, ahol annak hatalmas számú nézőinek a választásokkal kapcsolatban olyanok nyilatkoztak, mint Heller Ágnes filozófus, Dalos György Berlinben élő író és Fischer Iván, a magyar kormány által évente több mint egy milliárd forinttal dotált karmestere a Fesztiválzenekarnak, akinek egy más országban a kormány a támogatásért cserébe feltételül szabná, hogy ne rágalmazza az őt támogató adófizetőket.
Heller elmondta, 20 év Orbán elvette a magyarok szabadságát. Dalos „gyűlöletkultúráról” beszélt, Fischer pedig azt hazudta, hogy a magyar falvakban csak a közszolgálati tévét lehet fogni, azaz lehazudta az éterből az RTL Klubot, a Hírtévét és az ATV-t.
Lovas István
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
