Úgy néz ki, a kormány a közeljövőben több jelentős gazdasági lépésre is készül. A Portfólió.hu e témában készített felsorolásában egyebek között szerepel a nyugdíjrendszer átalakítása is. Ennek alapját a Magyar Nemzeti Bank versenyképességgel kapcsolatos tanulmánya adja, amely szerint valamilyen módon össze kellene kapcsolni a gyermekvállalást és a nyugdíjrendszert. A jegybanki javaslat alapján oly módon kellene átalakítani a jelenlegi nyugdíjfizetési rendszert, hogy az vegye figyelembe a szülők gyermeknevelésre fordított egyéni erőfeszítéseit, így a felnevelt gyermekek számát.
A gondolat nem magyar eredetű, hiszen értekezett már róla egy olyan tanácsadó testület, amely két Nobel-díjas közgazdász, Joseph Stiglitz és Amartya Sen részvételével állt fel. Tanulmányuk szerint a gazdaság teljesítményébe érdemes lenne beleszámítani a jelenlegi rendszerben nem jegyzett tevékenységeket. Így például a nem fizetett háztartási, illetve a gyermeknevelésre fordított, igen jelentős munkát. S bár sokan ideológiai vitát gerjesztettek az ötlet hazai megjelenésekor, amikor a Népesedési Kerekasztal közzétette ezzel kapcsolatos véleményét, a fentiek bizonyítják, hogy a gyermeknevelést figyelembe vevő nyugdíjrendszer gondolata nem ideológiai érvek mentén fogalmazódott meg, hanem gazdasági megfontolásból. Fontos tudni a kerekasztal javaslatáról, hogy az a közvélekedéssel szemben nem kötné a nyugdíjat a gyermekneveléshez, viszont az ellátás kiszámításánál figyelembe venné a felnevelt gyermekek számát. A javaslat két megállapításból indul ki. Egyrészt abból, hogy a mai nyugdíjakat múltbéli emberi beruházásokba, a gyermekek, azaz a mai járulékfizetők felnevelésére fordított erőfeszítések alapozták meg. Vagyis arról van szó, hogy a mindenkori jelenben azért tudja az állam kifizetni a nyugdíjakat, mert a szülők korábban több-kevesebb sikerrel felnevelték gyermekeiket, s az ő fizetésükből levont járulékokból finanszírozzák a nyugdíjakat. A kerekasztal érvelése azt is felhozza, hogy bár jelentős társadalmi szerepvállalás – például a családtámogatási vagy a közoktatási rendszer – segíti a gyermeknevelést, azért a teher nagy része a szülők vállát nyomja.
Mindezekre alapozva a javaslat azt tartalmazza, hogy a nyugdíj számításakor valamilyen módon el kell ismerni a gyermeknevelők költségeit. Az elképzelés alapján ezt háromféleképpen lehetne megtenni. Az egyik megoldás szerint kevesebbet kellene dolgozniuk a gyermeket felnevelőknek ugyanazért a nyugdíjért. A másik elképzelés arra épül, hogy ugyanakkora járulékfizetés fejében magasabb nyugdíjat kapjanak. Végül az is megoldás lehet, hogy kevesebb járulékot fizessenek ugyanakkora nyugdíj fejében. De akár a fenti elemek kombinációja is elképzelhető, és minden további nélkül kialakítható a rendszer úgy, hogy az ne terhelje az államháztartást. Miután még csak elképzelésről van szó, azt nem tudni, hogy csak a törvény megszületése utáni nyugdíjaknál veszik figyelembe a változtatásokat, vagy a már létezők esetében is átszámolják a havi járandóságot.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.04.11.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
