A képviselőnő szerint a XXI. század alapvető szemléletváltást kíván meg az oktatási rendszertől is, hiszen azok a gyerekek, akik most 6 évesen bekerülnek az iskolába, egészen mások, mint 30 évvel ezelőtt voltak. Nem csak a digitalizáció elterjedése miatt, hanem azért is, mert bizonyos életkorokban már teljesen más igények jelentkeznek, mint annak idején, az oktatási rendszernek azonban nem sikerült lekövetnie ezeket a változásokat, és ezért jelenleg nem az életkoruknak megfelelő oktatást kapják a diákok.
A Jobbik olyan készségeket fejlesztene, amelyek a megváltozott munkaerőpiaci körülményekhez igazodnak, hiszen egy munkavállalónak vagy egy vállalkozónak manapság élete során hatszor-hétszer is át-, illetve tovább kell képeznie magát, hogy talpon tudjon maradni.
Dúró Dóra úgy véli, hogy az oktatási rendszer átalakítása nem képzelhető el a tanárok kihagyásával. A jelenlegi életpályamodell egész egyszerűen nem az élethez igazodik: a pluszmunkát, az egyéb vállalásokat nem ismeri el, a tanárok vállára óriási adminisztratív terheket rak, emellett a pedagógusbérek értékállóságát sem biztosította a kormányzat. A Jobbik oktatási programjában azt vállalta, hogy a diplomás átlagbér szintjére emelik a kezdő pedagógusok fizetését, mert a tanárok bére megengedhetetlen mértékben inflálódott. Egy főiskolát végzett kezdő pedagógus fizetése csupán bruttó 2200 forinttal magasabb, mint a garantált bérminimum.
A képviselő elmondása szerint a korrupció visszaszorításával könnyel megtalálhatják a költségvetésben a béremelésre fordítandó összeget. De szakmai konszenzus alapján ennél is több pénzt kellene ölni az ágazatba, ahhoz, hogy működőképes legyen a GDP 6 százalékát kellene ráfordítani.
A politikus nagy előrelépésnek tekinti az oktatási minimumot és azt a szakmai párbeszédet, amely az utóbbi hónapokban a pártok és a szakmai szervezetek, szakszervezetek között kialakult.
„Szerintem az oktatási minimumnál nem az a lényeg, hogy a Jobbik nem írta alá, hanem az, hogy a pontok 90 százalékával egyetértünk”
– szögezte le és elmondta, hogy a dokumentumot azért nem tudták jelenlegi formájában támogatni, mert az eltörölte volna a mindennapos testnevelést és a hit- és erkölcstant, amiket pártja megtartana. A kulturális kabinet elnökeként is rengeteg iskolát keresett fel és tudja, hogy a mindennapi testnevelés megszervezése problémát jelent, az igazgatók rendszerint megemlítik az ehhez szükséges infrastruktúra hiányát. A Jobbik azonban ahelyett, hogy visszaszorítaná a testnevelés órák számát inkább a tárgyi feltételeket teremtené meg.
„Mi a futballstadionok helyett tornatermeket építenénk.”
A hit- és erkölcstan megtartása mellett azzal érvelnek, hogy „a közösségek, amelyek korábban a gyerekeknek érzelmi biztonságot nyújtottak, visszaszorulóban vannak: egyre több az egyszülős, a mozaikcsalád, a szülők egyre kevesebb időt tudnak tölteni a gyerekeikkel, sok családból hiányoznak a nagyszülők az anyává válás életkorának kitolódása miatt. Fontos, hogy legyen az órarendben egy olyan óra, amikor a gyerekek az érzelmi életükkel kapcsolatos kérdésekről beszélgethetnek.”
A Jobbik jelenleg eltörölné az egyetemi felvételihez szükséges nyelvvizsgát, de nem azért mert rossz ötletnek tartják, hanem úgy vélik, hogy a jelenlegi oktatási rendszerben ez nem teljesíthető. Miközben Európa több országában, például Romániában a felső tagozatosok 95 százaléka két idegen nyelvet tanul, addig Magyarországon ez az arány mindössze 6 százalék.
„A Nemzeti alaptantervben nem szerepel az, hogy a közoktatásban biztosított a nyelvvizsga megszerzése. Épp ezért azt követelni, hogy a felsőoktatási felvételi feltétele legyen a nyelvvizsga, nem más, mint a deklarált kimondása annak, hogy csak az kerülhet be a felsőoktatásba, akinek van pénze különórákra. Ez igazságtalan. Le kellene szakadnia az égnek, ha egy kormányzat ilyet csinál a saját fiataljaival szemben.”
Az iskolák üzemeltetésével kapcsolatban az önkormányzatokat részesítenék előnyben. Dúró Dóra úgy látja, hogy az államnak csak ott kellene megjelennie, ahol az önkormányzatnak nincs pénze az iskola fenntartására.
„A Klik létrehozását azzal indokolták, hogy az önkormányzatok vagyoni különbségéből adódóan ne legyenek az iskolák között különbségek. Az elképzelés jó, de a forma, ahogyan végül a Fidesz végrehajtotta, balul sült el.”
A párt hangsúlyos programpontja emellett a bentlakásos iskolák rendszere. Erre sok nemzetközi példa van, és Magyarországon is akadnak olyan intézmények, amelyek sikeresen tudják a nehezebb családi környezetből érkező gyerekeket felzárkóztatni. A Jobbik kormányra kerülése esetén egy ciklus alatt minden megyében egy ilyen intézményt hozna létre.
A képviselőnő szerint azt, hogy a rendszer változtatásokra szorul jól mutatja, hogy 2017-ben a társadalmi mobilitás tekintetében Európában az utolsó lett Magyarország. Korábban még soha sem volt példa arra, hogy utolsó helyen szerepeljünk ezen a listán és még Románia és Bulgária is lehagyjon minket.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
