Incze Nikoletta, a Politikai Iszlám Tanulmányok Központjának kutatója szerint az elmúlt ötven évben nem született hatékony megoldás az európai muszlimok integrációjára. A kutató az M1 aktuális csatornán csütörtökön azt mondta, szerinte Európa mindig vallásként tekintett az iszlámra, ezért a vallási érzékenységre tekintettel „érinthetetlennek” tartotta.
Azonban ha meglátnák, hogy az iszlámon belül létezik egy politikai ideológia, amely kihathat bárki életére, az már a megoldás irányába vinne – fűzte hozzá.
Horváth József biztonságpolitikai szakértő a műsorban arról beszélt, a politikai korrektség és a társadalmak alapvető értékeinek ütközése oda vezet, hogy Európa bizonyos szempontból „feladja az állásait”, a nők egyenjogúságát, azt, hogy a törvények mindenkire vonatkoznak, valamint azt, hogy ha valaki bűnt követ el, azért büntetés jár. Utóbbira példaként említette a legutóbbi, franciaországi támadás elkövetőjét, akit többször elfogtak a rendőrök, mint „piti drogdílert”, de nem csukták börtönbe hosszabb időre. Megjegyezte: az említett, dél-franciaországi támadásnál látszott, hogy nemcsak a nagyvárosi, hanem a vidéki emberek mindennapjait is érinti a terrorfenyegetés.
A marokkói születésű Redouane Lakdim múlt pénteken carcassonne-i otthona előtt először megállított egy gépkocsit, rálőtt a vezetőjére és portugál utasára, egyikük meghalt. Ezután a carcassonne-i kaszárnya közelében kocogó rendőrökre lőtt – egyiküket megsebesítette a vállán -, majd a közeli kisváros, Trebes szupermarketjéhez hajtott, ahol túszokat ejtett. Két embert megölt, majd a rendőrök közbelépésére a túszok többségét elengedte. Arnaud Beltrame, a csendőrség 45 éves alezredese önként vállalta, hogy a támadóval marad az utolsó túsz elengedéséig. Lakdim őt is halálosan megsebesítette.
A Franciaországban elítélt dzsihadisták 74 százaléka született muzulmán, 26 százaléka áttért
A Franciaországban 2004 és 2017 között dzsihadizmus miatt elítélt 137 ember perirata alapján megállapítható, hogy a francia dzsihadisták 74 százaléka született muzulmán, 26 százaléka az élete során az iszlám hitre tért francia, átlagéletkoruk 26 év, végzettségük alacsony és többségük hátrányos környezetből származik.
Marc Hecker, a Nemzetközi Kapcsolatok Francia Intézetének (IFRI) kutatója először készítette el a francia dzsihadisták profilképét a 2004 és 2017 között dzsihadista bűncselekményekért elítélt 137 ember peranyaga alapján.
Az elítéltek 69 százaléka francia állampolgár, 22 százaléka kettős állampolgár, kilenc százalékuk rendelkezik kizárólag külföldi állampolgársággal, közülük hét százalék a volt francia gyarmatokról, az észak-afrikai arab országokból származik.
Marc Hecker a France Info hírrádióban csütörtökön elmondta: a dzsihadisták többsége férfi. A franciaországi elítéltek között 131 férfi és hat nő van, átlagéletkoruk 26 év. Negyven százalékuk hátrányos helyzetű környezetben él, s kilencven százalékuk szétesett, sokgyermekes családból származik.
A vizsgált 137 elítélt 74 százaléka született muzulmán, míg 26 százalékuk az élete során tért át az iszlám hitre. A dzsihadisták 47 százalékának nincsen végzettsége, 24 százalékuk érettségivel, 11 százalékuk felsőfokú diplomával rendelkezik. A társadalmi integrációjukat vizsgálva az derült ki, hogy 36 százalékuk munkanélküli, 22 százalékuk pedig alkalmi munkákból tartja fenn magát, 42 százalékuknak van állása, s 57 százalékuk él párkapcsolatban.
A dzsihadisták 40 százalékát korábban már elítélték egy vagy több köztörvényes bűncselekmény; általában erőszakos bűntett, lopás, csalás, kábítószer-kereskedelem vagy gyorshajtás miatt. A büntetlen előéletűek hatvan százaléka közül 12 százalék szerepelt korábban a rendőrségi nyilvántartásban.
A tanulmány szerint „ellentétben azzal, amit gyakran hallunk, a radikalizálódás egy inkább hosszabb, több hónap és néhány év közötti időtartamra tehető folyamat, s nem hirtelen történik. A vizsgált esetek harminc százalékában évekig tartott. A kutató szerint az internet egyedül nem magyarázat erre a folyamatra, a csoporthatás motiválja leginkább az egyéneket.
Egy másik tanulmány is megjelent csütörtökön a Le Figaro című napilapban a terrorizmus vagy radikalizálódás miatt megfigyelt 133 francia kiskorúról, amely teljesen más profilképet mutat a dzsihadizmus miatt elítéltekéhez képest.
A Nanterre-i egyetemen készült tanulmány a radikalizálódás mértéke szerint több kategóriát állapított meg.
Az „utópisztikusoknak” nevezett legerőszakosabb mértékben radikalizálódott kiskorúak a társadalmilag leginkább beilleszkedettek és iskolázottak, s csak 10 százalékuknak volt korábban dolga a rendőrséggel. Az ő esetükben az Internet mellett a személyes találkozásoknak is nagy szerepe van.
A második kategóriában az „agnosztikusokat” sorolja a tanulmány, őket a bandaszellem és a zárt bűnözői világ vonzza. Az idetartozók hátrányos helyzetű családokból származnak, ahonnan hírnévre törekedve próbálnak kitörni, s ehhez a muzulmán hitre térés vagy a rendszeres vallásgyakorlás egy lehetséges utat jelent a tanulmány szerint.
A harmadik csoportot a „lázadók” adják, akik az első két csoport tagjaihoz képest individuálisabbak, s elsősorban az a céljuk, hogy szigorú szabályok szerint rendet tegyenek a saját családjaikban általuk észlelt rendetlenségben. Az idetartozó fiatalok dicsőítik általában a terrorizmust, fellépésük elsősorban „a szülőkkel szembeni individuális és frontális támadás megnyilvánulása”.
Hivatalos adatok szerint az iszlamista harcok céljából Szíriába és Irakba utazott francia állampolgárok közül 686-an (391 férfi, 295 nő, valamint közel ötszáz gyerek) vannak még a két országban vagy mentek tovább az Iszlám Állam dzsihadista szervezet bukását követően Afganisztánba, Pakisztánba, Indonéziába, a Fülöp-szigetekre, Líbiába, Algériába, Tunéziába vagy Marokkóba. 2014 óta 304 dzsihadista tért haza Franciaországba, köztük 58 kiskorú, idén eddig tízen.
mti
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
