96 éves korában halt meg Oskar Gröning – aki az eddigi információk alapján az auschwitzi náci haláltábor egyik utolsó, jogerősen elítélt őre volt. Gröning, akit 2015-ben négy év szabadságvesztésre ítélték zsidók százezreinek legyilkolásában való bűnrészességért éppen az előtt hunyt el a kórházban, hogy megkezdhette volna börtönbüntetésének letöltését. A lüneburgi tartományi bíróság szerint a férfi legalább 300 ezer ember meggyilkolásában vált bűnrészessé a haláltáborban az úgynevezett „Ungarn-Aktion”, vagyis a magyar akció idején végzett tevékenységével. A 2015-ös nyomozás egyébként nem az első ügy volt Gröning ellen, már 1977-ben is folyt ellene eljárás, de azt akkor vádemelés nélkül lezárták. Az idős férfi, bár sok részletet feltárt a múltjáról, a per során nem vallotta magát bűnösnek.
A három évvel ezelőtti ítélet után, a szövetségi alkotmánybíróság úgy határozott, hogy Gröningnek négy évre börtönbe kell vonulnia, hiszen a náci gyilkológépezet zavartalan működését ő is elősegítette. A férfi csupán a gépezet jelentéktelen fogaskerekeként hivatkozott magára, és fellebbezett az ítélet ellen, az egészségi állapotára hivatkozva. Amikor ezeket a bíróság sorra elutasította, Barbara Havlizahoz, az alsó-szászországi igazságügyi miniszterhez fordult kegyelemért.
Gröning, miután önkéntesen csatlakozott az SS-hez, azt a feladatot kapta, hogy a haláltábor vasútállomásának peronján az auschwitzi gázkamrák felé tartó emberek csomagjait kezelje és megszámlálja a bennük található pénzt. Ezzel a deportáltak következő csoportja számára készítette elő a terepet. Ezért is emlegették az elmúlt időszakban „ Auschwitz könyvelőjeként” mert a csomagok szétszedése után abban is segédkezett, hogy a deportáltak értékeit az SS javára hasznosítsák. Ám a „könyvelő” jelző talán mégsem a legpontosabb jelző az utolsó lágerőrre, ugyanis a feladatai közé tartozott a táborban fogva tartottak ellenállási és a menekülési kísérleteinek megakadályozása is fegyveres erővel.
Gröning ügye azért is különleges mert egy fordulópontot jelentett a német jogtörténelemben. Addig ugyanis, évtizedeken át csak azokat kérték számon a hatóságok, akik a haláltáborokban valamilyen vezető beosztásban dolgoztak, akik személyesen meggyilkoltak valakit vagy akik valamilyen különös kegyetlenséget követtek el a foglyokkal szemben. Ha a ’77-es eljárástól eltekintünk, Gröning előtt még elítéltek egy őrt, 2011-ben: John Demjanjukot, aki a sobibóri koncentrációs táborban dolgozott. Egy müncheni bíróság 5 év börtönre ítélte Demjanjukot, bűnrészesnek találva őt a láger 27 ezer zsidó foglyának meggyilkolásában. Bár a vádlott aktív közreműködése a gyilkosságokban nem nyert bizonyítást, a bíróság megállapította, hogy felvigyázói munkaköréből szükségszerűen következik, hogy köze volt foglyok halálához. Az ítélet miatt bekövetkezett szemléletváltás után valamennyi ismert élő auschwitzi őr ügyében vizsgálat indult. Szintén nagy port kavart a 94 éves Reinhold Hanning ügye, aki 170 ezer ember halálában volt bűnrészes, akiket az auschwitz-birkenaui táborban tartottak fogva. Az ügyészség hatéves börtönbüntetést kért Hanningra, aki tavaly júniusban elhunyt, így már ő sem tudta letölteni a kiszabott ítéletet. Hanning a vádlottak padján, Gröninghez hasonlóan azzal védekezett, hogy bár tudta, mi zajlik Auschwitzban, de a foglyok elpusztításában nem vett részt. Állítása főként irodai munkát végzett, mert nem volt túl jó fizikai állapotban és abban az őrségben soha nem teljesített szolgálatot ahol az SS tagjai eldöntötték, ki alkalmas a kényszermunkára, és visznek a gázkamrába.
A 96 évesen elhunyt őr után felmerül, hogy vajon élnek e még olyanok, akik a lágerekben szolgálhattak? A 73 éve történt eseményeket vizsgálva elég valószínű, hogy Gröning egyike volt az utolsóknak.
„Doktor Halál” megúsztaA jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ összeállított egy listát, amelyen a második világháború után büntetlenül maradt, feltételezett háborús bűnösöket sorolja fel a cselekmények súlyosságának sorrendjében. Első helyen Aribert Heim, az egykori mauthauseni koncentrációs tábor orvosa áll, aki ellen évtizedekkel ezelőtt vádat emeltek Németországban a deportáltak kivégzése miatt. Az ellene felhozott vádak között szerepelt a fogvatartottak számtalan módszerrel történő megöletése és kínzása – állítólag mérgező vegyületeket fecskendezett közvetlenül áldozatai szívébe. A „Doktor Halál ” néven elhíresült Heim Kevéssel büntetőperének kezdete előtt, 1962-ben eltűnt. A The New York Times feltáró írásában arra az eredményre jutott, hogy a férfi Egyiptomban rejtőzködött, ahol 1992-ben meghalt.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelenik meg. A megjelenés időpontja: 2018.03.14.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
