Megkaptam a legesélyesebb ellenzéki képviselőjelölt (Együtt), az esélyes ellenzéki jelölt (DK+), valamint a kormányváltó erő (Jobbik) jelöltjének az első szórólapját. Így elsőre abban tudtak megegyezni, hogy ki hogyan aposztrofálja magát. Egy szórólaptól nyilván nem lehet sokat várni, de arra bizonyosan elég, hogy minden lényegeset megtudjak az illetőről. Mindegyik meglepő módon jó véleménnyel van magáról, de bővebben nem részletezi, mire is alapozza ezt.
Kezdjük a koordinált jelöltállítás éllovasával a DK-MSZP-Párpeszéd-Szolidaritás gezemice jelöltjével. Teljesen ismeretlen figura, a leghalványabb politikai tapasztalat nélkül. Ilyen jelöltet akkor szoktak indítani egy kerületben, ha nyolcvan százalékos támogatottságot mérnek a pártszövetségnek ott, és az illető minimum 50 millával támogatta (mikroadományként) a párt kampányát és/vagy valaki nagyon közeli rokona a párt pesti vezetői közül. Vagy semmiféle esélyük nincs, és elvitetik valakivel a balhét, meg a kampányt egy közepesen esélyes önkormányzati listás helyért cserébe.
A Jobbik jelöltje egy tanárember, aki önkormányzati képviselő is.
Tipikus választás egy olyan kormányváltó párt részéről, amelynek nincs második vonala, tehát valóságos elitje, valamint esélye sincs arra, hogy megnyerjen magának névvel és ismertséggel rendelkező, valódi befolyással bíró helyi embert. Ez persze a DK-MSZP-Párpeszéd-Szolidaritás gezemicére is igaz, a szocialisták nálunk annyira kinyírták magukat, hogy szegfűt sem árulnak a virágos standokon.
Az Együtt jelöltje, aki mindközönségesen a legesélyesebb ellenzéki képviselőjelölt (én is kérek mindenkit, hogyha már az ellenzékre szavaz, akkor rá szavazzon), egy blogger, akinek van ugyan szakmája és szakmai múltja és jelene és bizonyosan jövője is (diktatúra ide, diktatúra oda), de az az igazi politikai ámokfutó, akinek fogalma sincs arról, hogy mibe keveredett, sőt általában arról sem, hogy miről van szó. De ő legalább ismertebb helyben, mint országosan.
Az egyszerűség kedvéért a választókerületünkben az LMP jelöltje az Új Kezdet nevű párt alelnöke. Így jártunk. Nem szeretem valahogy azokat a pártokat, amelyekről még nem hallottam. Vagy ha igen, az információ kiégette az azt tároló idegsejtjeimet.
Aztán megkaptam „A VÁLTOZÁS SZÖVETTSÉGÉNEK” szórólapját. Azt tudom, hogy mindegyik akarja a drágaságot, de melyikük Gollam? Szerintem a jobbszélső, mert az tutira számítógépes animáció, nem valódi emberi arc.
Nekik itt nincs jelöltjük, a megyében sem, de töretlenül bíznak a listában, mert orkok mindenütt vannak.
Mind a négy jelölt és pártjaik is természetesen bizakodóak, mert mindnek van olyan közvélemény-kutatása, amely szerint, ha a Fidesz nem indul a választásokon és még néhány dolog szerencsésen alakul (járvány, meteorzápor), akkor neki van a legjobb esélye.
Kevéssé ismert, de Medgyessy Péter is veszteségminimalizáló jelölt volt – igaz, országosan –, és senki nem gondolta komolyan, hogy ő nyerhet. Sajnos mi sem. Nyolc évvel fizettünk az életünkből ezért a tévedésért, lehet, hogy olyan nyolc évvel, amelyet nem ad vissza egyszer a sors.
Ez így kicsit didaktikusnak tűnik, de kollektív öngyilkosság lenne ezeket összeereszteni azért, hogy lemeccseljék, kinél legyen a kasszakulcs. Itt mindenki összefogott mindenkivel, viszont egymással nem. Megmondom őszintén, ebből számomra az következik, hogy egy dologban bizonyosan igaza van mindegyiknek. Abban, hogy nem bízik meg a másikakban. Mi miért is bíznánk meg bennük? Szerintem, amilyen hülyék, abban egyeznének meg, hogy minden nap másikuk őrzi.:))) És a második naptól már mindegy is. Fogadjunk, hogy a Feri őriz először.
Amúgy persze lehet, hogy ez egy koordinált jelöltállítás, és a végére csak egy maradhat. Viszont Magyarország többnyire alföld – és ez egy popkulturális utalás volt.
Köszönettel és barátsággal!
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
