A Hódmezővásárhely székhelyű Csongrád megyei 4. számú országgyűlési egyéni választókerületben 2014-ben a jelenlegi kancelláriaminiszter, Lázár János győzött a szavazatok 43,57%-ával (aki 2002 és 2012 között vezette Hódmezővásárhelyt). A 2014-es önkormányzati választáson a Fidesz-KDNP polgármester-jelöltje, Almási István (akinek a halála miatt tartottak most időközi választást) a voksok 61,03%-át szerezte meg.
Hódmezővásárhely mindeddig egy Fideszes fellegvárnak számított, amelyen Lázár János is rajta tartja vigyázó tekintetét, informális befolyásán keresztül érvényesítve érdekeit. Kovács János, az Iránytű Intézet vezető elemzője szerint a mostani választás több okból is érdekes lehet.
„Miként a kampány intenzitása, durva hangvétele is mutatja: jelentősége meghaladja a település közigazgatási határait, az országos politika dimenziójában is jól értelmezhető”
– jelentette ki az Alfahírnek az elemző. Kovács János szerint ez még akkor is így van, ha közhelyszerűen megjegyezhető: egy időközi választásból nem vonhatók le messzemenő következtetések. Egyrészt sokan az április 8-i választás főpróbáját látták a mostani időközi választásban, hiszen a Fidesz-KDNP által támogatott Hegedűs Zoltánnal szemben induló Márki-Zay Péter mögött egy széles ellenzéki koordináció állt össze (ezt egyedül egy renegát MSZP-s, dr. Hernádi Gyula bontotta meg). Az országgyűlési egyéni választókerületek közül az úgynevezett billegő körzetekben, illetve azokban, ahol a kormányváltást akarók szavazatainak összeadódásával a mandátum megszerezhető, a legesélyesebb ellenzéki jelöltre való átszavazás, vagy egy közös (független) jelölt támogatása jelenthetne sikerreceptet az ellenzék számára a kormánypártok abszolút többségének megakadályozása érdekében.
Az Iránytű Intézet vezető elemzője szerint lényeges tényező, hogy milyen arányú lesz a választási részvétel.
„Országosan elmondható, hogy a magasabb részvételi hajlandóság az ellenzéki pártoknak kedvezhet, ha saját – a kormánypártokétól részvételi hajlandóságban elmaradó – táboruk mellett a proteszt érzelmű bizonytalanokat nagyobb arányban képesek mozgósítani”
– vélekedett Kovács János.
Nagy pofon ez Lázár Jánosnak is
A mostani választás az OLAF-jelentés által keltett Elios-botrányon keresztül is összemosódott az országos politikával. Egy tavalyi kormányinfón maga Lázár János büszkélkedett vele, hogy Hódmezővásárhely közvilágításának modernizálását a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal együtt találták ki.
Az időközi polgármester-választás magas részvétel mellett zajlott. A 2014-es önkormányzati választás 36,32%-os részvételi aránya már 13 órára megdőlt, majd urnazárás előtt két órával már közelített a 60%-os lélektani határhoz (amiről Márki-Zay korábban úgy vélekedett, hogy afelett nyerhető a választás), végül a választásra jogosultak 61,21%-a jelent meg. Az Iránytű Intézet január végi mérésében 60% feletti biztos szavazói hajlandóságot mért.
„Ezen a választáson a kormánypárti kampánygépezet és aktivista-hálózat éppúgy vizsgázott, mint az (össz-) ellenzéki mozgósítási képesség”
– mutatott rá Kovács János.
A Fidesz – mindent beleadva – segédcsapatokat is bevetett a siker reményében (a hódmezővásárhelyi plébános intése, adományosztással történő szavazatvásárlás, hazugságokat – pl. mecsetépítés – tartalmazó szórólapok terjesztése, az ellenzéki jelölttel szimpatizáló helyi polgárok listázása, a sajtóban megjelent Romano Kraj-támogatás, valamint a Kubatov-listák szerinti mozgósítás), ám mindez kevésnek bizonyult.
„A karaktergyilkossági kísérletek, a politikai ellenfél nevetségesnek, károsnak vagy éppen hibbantnak való feltüntetése, az a nyomasztó légkör, amit a Fidesz teremtett, a korrupciós botrány elérte azt a szintet, ami már könnyen visszaüthetett”
– jelentette ki lapunknak az Iránytű Intézet vezető elemzője. Hozzátette: Márki-Zay győzelme rámutatott, hogy a Fidesz legyőzhető, megfelelő taktikával még a Fideszes bástyák is bevehetők.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
