Ókori családi sírkamrát fedezett fel a heves esőzések nyomán hátsó kertjében egy Gázai övezetben élő palesztin férfi. Aiman Hasszuna gázai övezeti régész szerint a sírok akár 2000 évesek is lehetnek, tehát a római korból is származhatnak, de akár a bizánci időkben, az időszámítás szerinti 5-7. században is használhatták őket.
A Beit Hanunban élő Abdul Karim al-Kafarnah akkor fedezte fel a kamrát, amikor észrevette, hogy az udvarára ömlő esővíz egy lyukban tűnik el. Egy korábban nem látott lépcsősor aljában nehéz kőtömböt talált. Azt elmozdítva „erős szagot” érzett, és egy sírkamrát fedezett fel, amelyben kilenc, vélhetően római kori sírra bukkant. Egyes sírokban csontokra, másokban sírmellékletekre is, például edényekre és egy lámpásra leltek.
Aiman Hasszuna gázai övezeti régész szerint a sírok akár 2000 évesek is lehetnek, tehát a római korból is származhatnak, de akár a bizánci időkben, az időszámítás szerinti 5-7. században is használhatták őket. A római korban a terület a nagy kiterjedésű Római Birodalom része volt. A szakértők szerint azonban további vizsgálatokra van szükség a sírok korának pontos meghatározásához.
Jodi Magness, az Észak-Karolinai Egyetem régésze szerint ilyen sírhelyek megszokottak voltak a időszámítás előtti 100 és időszámítás utáni 100 közötti időszakban, majd a 3. és 5. század között ismét. Az ilyen jellegű családi sírok tipikusak, előfordult, hogy több család osztozott egy sírkamrán. Gáza a római és a korai bizánci korban virágzó kikötőváros és kereskedelmi központ volt.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
