„Látogatás Ausztriában: Orbán Kurz kancellárt az EU-val kapcsolatos vonalához szeretné felsorakoztatni” címmel írt cikkében a Die Presse, a vezető osztrák lap azt írja, azok, akik azt hitték, hogy Sebastian Kurz kancellárrá választása után a visegrádi államok mellé áll és így azok súlyát erősíti az EU-ban, gyorsan el kellett, hogy gondolkodjanak. Ugyanis a „friss sütetű” kancellár Párizsba, Brüsszelbe és Berlinbe vette útját. Most fordul az EU keleti része felé, de nem ő megy, hanem a magyar miniszterelnök jön hozzá a jövő kedden. A lap egy meg nem nevezett budapesti forrásra hivatkozva azt írja, a látogatás „informális” lesz és nem is tartanak sajtótájékoztatót. Szintén meg nem nevezett osztrák forrást idézve azt írja, hogy Orbán Viktor Kurzot meg szerette volna hívni Budapestre, de Kurz azt elutasította. Ugyancsak meg nem nevezett magyar forrásra hivatkozva azt írja, hogy február végén vagy március elején Kurz kancellár Budapestre érkezik hivatalos látogatásra.
Tegnap este Düsseldorfból az afganisztáni fővárosba, Kabulba indult egy repülőgép, hogy olyan afgánokat szállítson vissza hazájukba, akik menekült státuszának kérését elutasították. Eredetileg úgy tervezték, hogy ötven afganisztáni lesz a fedélzeten. E helyett csak 19 utas foglalt helyet a gépen, jelenti a német Die Welt napilap, amely ismerteti azt is, hogy a kiutasítottak közül többeket nőkkel és gyerekekkel szemben elkövetett szexuális visszaélésért, illetve lopásért ítéltek el, míg közülük öt nem volt hajlandó közreműködni, hogy személyi azonosságát megállapítsák. A cikk közli azt is, hogy 2015-től kezdve tavaly az év végéig Németországban 82 358 afganisztáninak utasították el menedék iránti kérelmét és hogy az országban jelenleg 14 416 kiutasított afganisztáni tartózkodik.
„Itt az ideje, hogy a gazdasági szankciókat annak nevezzük, mint amik, azaz háborús bűnöknek” címmel a népszerű független amerikai hírportál, a Counterpunch bemutatja, hogy milyen iszonyatos károkat okoz emberéletekben a Nyugat által bevezetett szankciók, amelyek a szankcionált országok vezetőinek életkörülményeit semmiben nem érintik. Irakban ez ugyanúgy volt, mint ma Szíriában vagy Észak-Koreában. Szíriában a szankciók miatt a nemzetközi segélyszervezetek nem tudták segélyszállítmányaikat az országba vinni. Észak-Koreában embertömegek éheznek, de vezetőjük köszöni szépen, a róla készült fotókon is látható módon jól tud táplálkozni. A Szaúd-Arábia által folyamatosan bombázott Jemen még szaúdi embargó alatt is szenved, ami miatt milliók élete került veszélybe a bombázások miatt megölt tízezrek mellett, ami nyilván oly „unalmas” téma, hogy a fősodratú sajtó alig foglalkozik vele, írja a cikk.
(Echo TV nemzetközi lapszemléje, először ma 11:55-kor)
Forrás:lovasistvan.hu
Tovább a cikkre »
