Az Európai Bíróság főtanácsnoka, Michal Bobek csütörtöki indítványában többek között arról értekezik, hogy a mutagenezis révén nyert szervezetek mentesülhetnek a géntechnológiával módosított szervezetekről szóló irányelvben szereplő kötelezettségek alól.
Óriási lobbiháború dúl, igazából már nem is annyira a háttérben, a génszerkesztésről.
A génszerkesztés a génmódosításnak egy új, és modernebb változata, amely a kutatók szerint sokkal pontosabban, és célzottabban tudja kifejteni a hatását. Különbözik az eddig ismert beavatkozásoktól, hiszen sok esetben csak „elrontják”, „elcsendesítik” az adott gént. Úgy tudnak kihatással lenni a szervezetre, hogy abba idegen (parazita) gént nem juttatnak be.
Óriási üzlet lenne, ha a génszerkesztést ki lehetne venni a GMO-kra vonatkozó szabályozások közül.
A kérdéssel egyébként azért foglalkozik az Európai Bíróság, mert egy francia mezőgazdasági szakszervezet, nyolc másik szövetséggel együtt keresetett nyújtott be a francia államtanács elé annak érdekében, hogy az új technológiák mentesüljenek a szabályozás alól. Azzal érvelnek, hogy a mutagenezis technikái az idők során változtak.
A bíróság főtanácsnokának nyilvánosságra hozott véleménye szerint, még ha minden új génmódosítási technológiával előállított élelmiszert és haszonnövényt géntechnológiai úton módosított szervezetnek (GMO-nak) tekintünk, nyitva kell hagyni a lehetőséget arra, hogy közülük néhány esetében
ne kelljen ugyanolyan kockázatelemzést végezni, ne kelljen őket jelölni, illetve esetükben ne legyen szükség olyan mértékű nyomon követésre, mint a jelenlegi génmódosított szervezeteknél.
Azt tudni kell, hogy ez még nem az Európai Bíróság végső döntése, de a gyakorlat szerint az nem nagyon szokott eltérni főtanácsnok álláspontjától.
A gazdák és a fogyasztók Európa-szerte azt várják, hogy minden új élelmiszer-előállítási és növénytermesztési módszert alaposan teszteljenek és biztosítsák, hogy azok a fogyasztók és természeti környezetünk számára is egyaránt biztonságosak. Az unió polgárai pedig arra számítanak, hogy az Európai Bíróság végső döntésének közzététele során jelentősen módosítani fogja véleményét a bíróság tanácsnokának ma nyilvánosságra hozott álláspontjához képest és biztosítani fogja, hogy minden új génmódosított élelmiszer és haszonnövény megfelelően szigorú szabályozás alá fog esni – fogalmazott a döntéssel kapcsolatban Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője.
Roszík Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke viszont arra figyelmeztetett, hogy
„a génmódosított növények új generációjának biztonságosságát a mai napig nem vizsgálták, ezért nem szabad kivonni őket a jelenlegi élelmiszer-biztonsági szabályok alól. Közös érdekünk, hogy az élelmiszer-biztonsági kérdéseket, a gazdák jogait és a környezet védelmét a géntechnológiai ipar érdekeinél előbbre helyezzük”.
Egyébként azt Michal Bobek, és a hazai tudományos élet is elismeri, hogy a jogszabályokat észszerűen, naprakészen kell tartani. Ez viszont a jogalkotók felelőssége, alkalmasint a nemzeti kormányoknak kellene minél hamarabb lépnie,
ugyanis a főtanácsnok szerint a tagállamok szabadon fogadhatnak el az ilyen szervezetekre irányadó intézkedéseket, feltéve, hogy tiszteletben tartják az uniós jog átfogó elveit.
S ha a kedves Olvasó úgy gondolja, hogy ez csak a távoli jövő, akkor csalatkoznia kell. Ugyanis a Magyar Tudományos Akadémia és a legnagyobb magyar földbáró, Csányi Sándor vezette OTP Bank is azért lobbizik, hogy az Orbán-kormány kimondja, a génszerkesztés nem tartozik a GMO-k közé.
Az a baj, hogyha a választott politikusaink töketlenkednek, akkor a döntés joga és lehetősége ki fog csúszni a kezükből, és akkor már az óriás, multinacionális biotechnológiai cégek fogják diktálni az iramot. S azt nem biztos, hogy bírni fogjuk – génszerkesztés nélkül.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
