Demeter Szilárd kolléga a Székelyhon felületén végre nekiment ennek a vipera-szipirtyónak.
Az újságíró
Hétmillió adóforintból dokumentumfilm készül egy erdélyi magyar újságíróról. Mielőtt még felcsillanna a szemünk, hogy valóban, Csép Sándor, az erdélyi magyar újságírás kiemelkedő alakjának életműve és emléke előtt szép gesztus egy filmmel tisztelegni, le kell hűtenünk a kedélyeket: a film Parászka Borókáról szól. Furcsa egy diktatúra épül Magyarországon: közpénzből finanszíroznak egy olyan újságíróról készülő dokumentumfilmet, aki ellenzékibb a magyarországi ellenzéknél is.
Talán még emlékszünk nagy vihart kavart Facebook-posztjára: „A romániai magyar kisebbségi közösség tagjaként kijelentem, hogy nem lépem át Magyarország határát mindaddig, amíg azt az Európai Unión belül határfallal barikádozzák el.
Elítélem a magyar kormány menekültellenes politikáját, amely egyszersmind kisebbségellenes politika is. Szeretném kifejezni mély szolidaritásomat mindazokkal, akik most Magyarország határainál szenvednek.” Parászka Boróka tehát szolidáris az illegális migránsokkal. Arra nézvést nincs információnk, hogy az elmúlt két évben terrortámadásban meghalt ártatlan európaiakkal, megerőszakolt nőkkel szolidaritást vállalt volna. Ennyire látványosan és hangosan biztosan nem. Bár Parászka Boróka Magyarországra nem jár, publikálni azért továbbra is szeret ott. Legutóbb az ellenzéki sajtóban támadta meg a magyar kormány Erdélybe juttatott évvégi támogatásait. Érdemes elidőzni egy keveset a cikkénél (és az azt körítő blogbejegyzéseinél), mert elég sok minden kiderül Parászka Borókáról.
A magam részéről ezzel szeretnék hozzájárulni a dokumentumfilm teljességéhez. Parászka Boróka szabadságharcos típus, tiszta szívvel küzd az átláthatóságért és a független médiáért. Ez azért érdekes, mert Parászka Boróka szakmai karrierjének csúcspontjain végig pártsajtóban dolgozott és dolgozik: mind A Hét című nagy múltú lapot, mind az Erdélyi Riport hetilapot az RMDSZ finanszírozta, mégpedig pártpolitikai alapon. Parászka Borókát a politikum jelenleg a Marosvásárhelyi Rádióba ejtőernyőzte be.
Igencsak furcsa körülmények között. A Krónika írta meg 2015-ben, hogy „a Marosvásárhelyi Rádió magyar szerkesztőségének 18 főállású tagja közül tizenöten 2013 augusztusában beadványban fordultak a területi stúdió vezetőségéhez, amelyben súlyos szakmai vétségekkel, minősíthetetlen magaviselettel vádolják kollégájukat, és javasolják külsős munkaviszonya megszüntetését”. Erre válaszként Parászka Borókát főállásban alkalmazták a Marosvásárhelyi Rádióhoz – versenyvizsga nélkül!
Parászka Boróka azóta a politika kitartottjaként a közszolgálati rádióban adólejekből kapja az átlag erdélyi magyar újságíróénál jóval nagyobb fizetést. Mindemellett a független sajtóért vívott szabadságharc nevében az ugyancsak magyar és román közpénzekből összerakott és fenntartott, RMDSZ-es Erdély TV-nél vezet műsort. Parászka Boróka sógorság-komaság viszonyrendszerben tálalja a Főtér.ro portált fenntartó Erdélyi Médiatér Egyesület által kapott 1,45 milliárd forintos támogatást. Parászka Boróka nem akar látni a szemétől. Az erdélyi magyar sajtóban nem ritka, hogy rokonok dolgoznak ugyanazon médiumnál.
Elég sok házaspárról tudunk, sőt, ha jól emlékszem, Parászka Boróka A Hét felelős szerkesztőjeként a laphoz vette szerkesztőnek élettársát. Eddig senkiben fel sem merült, hogy nem szakmai alapon kerülnének egy szerkesztőségbe a rokonok, házastársak, Parászka Boróka élettársa például jó munkát végzett. Parászka Boróka ma már minden bizonnyal kirúgná a férjét egy általa vezetett szerkesztőségből csak azért, mert őt vette el feleségül – függetlenül a férj szakmai kvalitásaitól. Parászka Boróka félti a Fidesztől az erdélyi magyarságot, szerinte a magyar kormány lábon felvásárol minket, kiszámolta kilóra, hogy mennyit ér egy erdélyi magyar a magyar kormánynak. Valamilyen támogatásokat összeadott, ezt elosztotta a lélekszámmal, és kijött neki egy összeg per kiló.
A nézőpont és a logika tőle nem meglepő, talán emlékszünk még arra, amikor a székelyeket „nyomorult állatoknak” nevezte. Parászka Borókának nem tetszik a magyar nemzetpolitika. Ez valahol érthető is. Parászka Boróka nem is olyan régen bevallotta, hogy ciklusokon át a román szociáldemokrata pártra szavazott, azaz Ion Iliescuékra. Azokra, akik ma már a hivatalos álláspont szerint is ellopták az 1989-es forradalmat, és a kommunista párt másod-harmadvonalából a kezükbe kaparintották a hatalmat.
Jó, tegyük fel, hogy Parászka Borókát nem zavarja a kommunista diktatúra öröksége, a múltat végképp eltörölte. De azt is elfelejtette, hogy ugyanezek a komcsik voltak azok, akik immár a szabad Romániában a demokráciát követelő bukarestieket bányászokkal verették szét. Parászka Boróka azokat tartotta hatalomban, akik Marosvásárhelyen pogromot szerveztek annak érdekében, hogy újraélesszék a Szekuritátét. Ráment Sütő András fél szeme. Parászka Borókának jelenleg nagyon hálás lehet az akkor újjáélesztett román titkosszolgálat. Sejtésem szerint az is.
Forrás: Bádog – Bayer Zsolt blogja
Köszönettel és barátsággal!
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
