A mai napon közzétett indítványában a főtanácsnok azt javasolja az Európai Bíróságnak, hogy ne válaszolja meg a magyar bíróság által feltett kérdéseket és nyilvánítsa az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet elfogadhatatlannak, mivel az ügy jogi és ténybeli hátterének az ismertetése nem elég részletes. A főtanácsnok szerint, ha az Európai Bíróság nem értene egyet a javaslatával, meg kellene állapítania, hogy a jogvita tárgyát képező magyarországi jogszabályi követelmények összhangban vannak az uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal.
A mai napon került sor a főtanácsnoki indítvány kihirdetésére egy devizahitelezéssel kapcsolatos magyar ügyben (a C-483/16. sz. Sziber ügy). Az ügy előzményei és maga az indítvány a következőképpen foglalható össze.
A Kúria fogyasztói devizahitel-szerződésekre vonatkozó jogegységi határozatának megszületését követően az Országgyűlés törvényben rendezte az ilyen szerződésekben foglalt, az egyoldalú kamatemelésre, költségemelésre, díjemelésre, valamint az árfolyamrésre vonatkozó tisztességtelen szerződési feltételek semmisségéből adódó elszámolási kérdéseket.
A törvény rendelkezései azonban nem nyerte el minden érdekelt tetszését.
A devizahitelesek egy része ugyanis további jogi eljárásokat kíván folytatni a kérdéses hitelszerződésekkel kapcsolatban, és úgy ítélik meg, hogy a jogszabályi úton rendezett elszámolás szabályai ebben akadályt jelenthetnek.
Ezek az akadályok e személyek állításai szerint már abból a szempontból is problémásak, hogy kifejezetten csak azokat a fogyasztókat érintik, akik devizahitel-szerződéseket kötöttek, de nem nehezítik a nem fogyasztó hiteladósok (például cégek) vagy a nem devizában eladósodott fogyasztók helyzetét. A kérdéses akadályok olyan követelmények formájában jelennek meg, mint az állítólagosan túlzottan szigorú formai és tartalmi előírások megkövetelése a beadványok megszerkesztése vonatkozásában, az ilyen perekben kérhető jogkövetkezmények körének korlátozása.
Mivel e követelmények elmulasztása a fogyasztók által indított perek megszüntetéséhez vezethet, ezért az ismertetett ügyben eljáró Fővárosi Törvényszék azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a kérdéses követelmények összhangban vannak-e az uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal.
A mai napon megtett indítványában
Nils Wahl főtanácsnok azt javasolja az Európai Bíróságnak, hogy ne válaszolja meg a Fővárosi Törvényszék által feltett kérdéseket és nyilvánítsa a magyar bíróság által előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelmet elfogadhatatlannak,
mivel véleménye szerint az ügy jogi és ténybeli hátterének az e kérelemben történt ismertetése nem elég részletes ahhoz, hogy a bíróság a feltett kérdésekre hasznos választ adhasson.
Arra az esetre, ha a bíróság nem értene egyet az elfogadhatatlanság vonatkozásában tett javaslattal, a főtanácsnok szerint
az Európai Bíróságnak meg kellene állapítania, hogy a jogvita tárgyát képező magyarországi jogszabályi követelmények összhangban vannak az uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal (egészen pontosan a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló 93/13/EGK irányelvvel),
mivel azok – a fogyasztók jogait és érdekeit is szem előtt tartva – lehetővé teszik a fogyasztók és a pénzügyi intézmények közötti jelentős számú elszámolási viták egyszerűbb, gyorsabb és kevésbé költséges rendezését.
A főtanácsnok véleménye ugyanakkor nem köti a bíróságot
– derül ki az uniós bíróság közleményéből. A főtanácsnok feladata, hogy teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen a bíróság elé. Az Európai Bíróság bírái most kezdik meg az ügyben a tanácskozást. Az ítéletet későbbi időpontban hozzák meg.
Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »
