Nem kizárt, hogy hamarabb kezdtem atlaszokat, térképeket böngészni, mint hogy megtanultam járni és/vagy beszélni.
Útikönyvből, különböző atlaszokból, térképgyűjteményekből akad ma is bőven a könyvespolcon, és ahogyan járni és beszélni is tudok, úgy nem csökkent semmit a világ papíralapú böngészése iránti kedvem sem. Sőt, kiegészült az on-line változattal, mert ugye, hogy 21. század.
Alighanem ez kellett ahhoz, hogy
szemem rátévedjen Hollandia déli részére, Észak-Brabant tartományra, ahol olyan cirkalmas rajzolatú érdekességre bukkantam, hogy szinte elszégyeltem magam, amiért közel 40 évem alatt ez elkerülte a figyelmemet.
De előbb egy kis fogalomhatározó, már persze azoknak, akik nincsenek pontosan tisztában velük.
Azzal, hogy
mi az enklávé, illetve az exklávé.
Ahogy a világgal ismerkedtem gyerekkoromban, furcsálltam, hogy van olyan ország, amelyik egy másik országon belül van. De teljesen. Annyira, hogy mással nincs is közös államhatára, mint azzal, amelyik körbeöleli.
Ez az ország pedig a Dél-Afrikai Köztársaságon belül „helyet foglaló”, harmadmagyarországnyi Lesothói Királyság. A három teljesen szuverén enklávé állam egyike.
A másik kettő már közelebb van hozzánk. Ezek San Marino, illetve Vatikán, amelyek Olaszország enklávéi, de mivel önálló országok, senkinek sem az exklávéi.
Sepciális területek
Az enklávé-exklávé meghatározás képi bemutatásához a Wikipedia vonatkozó szócikkéhez tartozó magyarázó ábra tökéletes:
Az exklávé, de nem enklávé státuszra egy példa:
A Gibraltári-szoros afrikai oldalán fekvő Ceuta enklávéja Spanyolroszágnak, de nem exklávéja Marokkónak, hiszen nem öleli teljesen körül a várost, amelyet északról a tenger határol.
Szemkápráztató (határ)vonalvezetés
A három szuverén enklávé eléggé ismert, de azzal az elképesztően kacifántos, szinte kibogozhatatlan enklávé-exklávé formációval én is csak a közelmúltban találkoztam, amelyik Hollandia déli részét teszi térképileg izgalmassá.
Azért írom, hogy térképileg, mert az érdekességen kívül nyilván sok gyakorlati jelentősége ma már nincsen, hogy éppen a hollandiához tartozó Baarle-Nassauban járunk, vagy a Hollandiába ékelődött, 26 különálló exklávét számláló Baarle-Hertog területére „tévedtünk”.
Mindenesetre érdekes lehet olyan hollandia kávézó teraszán ülni, ahol adott esetben, megfelelő széljárásnál a kávé mellé szívott cigaretta füstjét Belgiumba fújja át az ember.
A szemmel alig követhető határvonalak a hollandiai Breda városának, illetve a mai belgiumi területekkel is rendelkező egykori állam, a Brabant Hercegség közötti szerződések, egyezségek, földcserék és adásvételek eredményeként jöttek létre, amelyeket az 1843-as Maastricht szerződésben ratifikáltak véglegesen.
Mussolini pontosította a nevét
Amennyire ez a néhány négyzetkilométer tarka rajzolatú, annyira gyönyörű helyen terül el Campione d’Italia (lásd: a nyitó képen), Olaszország exklávéja Svájc területén belül.
Érdekesség, hogy a d’Italia iegészítést Mussolini hatalma idején, 1933-ban illesztették Campione-hoz, ezzel is hangsúlyozva a terület hovatartozását.
Az olasz exklávéban svájci frank a hivatalos fizetőeszköz, a helyiek autóin svájci rendszám van.
Campione d’Italia az Európai Unióhoz tartozik, ugyanakkor nem része az EU vámterületének. Egy Olaszország és Svájc között kötött egyezmény értelmében Campione a vám szempontjából svájci terület.
Egy délre szakadt német falu
De Svájc nemcsak a déli, hanem az északi részén is rendelkezik egy exklávéval. Ami Németország enklávéja, a mintegy másfél ezer lelkes Büsingen am Hochrhein.
Az euró az egyetlen hivatalos fizetőeszköz, mégis a frankot használják, mégpedig a svájci Schaffhausen közelsége miatt, ahol ügyeiket, bevásárlásaikat intézik a helyiek.
A büsingeniek egyszerre élvezhetik mindkét ország tömegközlekedését, postai, illetve telefonos szolgáltatásait, viszont Campione-hoz hasonlóan ez a település is a svájci vámterülethez tartozik.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
