Romániában jogerősen pénzbírság kifizetésére ítélték, illetve három évre eltiltották a romániai fellépésektől a Petrás Jánost, a Kárpátia frontemberét. Közel másfél éven át tartott a per, amelyet a csíkszeredai ügyészség kezdeményezett egy 2014 júniusában Csíkszeredában adott koncert kapcsán.
A csíkszeredai ügyészség 2015 vége felé emelt vádat Petrás János ellen, mégpedig „emberiesség elleni bűntettekért felelős személyek kultuszának éltetéséért, vagy fasiszta, rasszista, idegengyűlölő eszmék terjesztéséért”, amely a 2002-es 31-es sürgősségi kormányrendelet előírásainak alapján büntetendő.
A vádhatóság szerint a Kárpátia ultranacionalista és románellenes repertoárral rendelkezik, és a vádlott az említett koncerten is revizionista-szeparatista eszméket hangoztatott. A vádiratban az állt, hogy a csíkszeredai koncerten Petrás az elveszített területek visszaszerzésére buzdította a magyarokat, székelyeket, a Krím-félszigeten történtek mintájára, kifogásolva a trianoni békeszerződést, megsértve, „bocskorosnak” és „megszállónak” nevezve a románokat.
A per 2016-ban kezdődött, a bíróság tavaly júliusban hozott elsőfokú ítélete elmarasztalta Petrás Jánost, ezért a védőügyvédje a Marosvásárhelyi Ítélőtáblához fellebbezett. Tavaly év végén az ítélőtábla a fellebbezést elutasította, az ítélet így jogerőssé vált.
A bíróság úgy értékelte, hogy a koncerten elhangzottak túllépik a szabad véleménynyilvánítás törvény által garantált kereteit. Megállapították: a „Székelyföld nem Románia” kijelentés sérti Románia Alkotmányát, és hogy a vádlott irredenta, gyűlöletkeltő eszméket terjesztett, ezért a bűncselekmény elkövetése valós. Petrás Jánost 9000 lej értékű pénzbírság kifizetésére kötelezték, továbbá három évre eltiltották a Romániában való fellépéstől.
A Kárpátia frontemberének nyilatkozata szerint minden magyarnak joga van kifejteni véleményét Trianonról, a háborús dalokban pedig a magyar katonák hősiességét magasztalták. Úgy értékelte, az elveszített területeket békés eszközökkel, és nem harccal lehet visszaszerezni, a harcra való hivatkozás pedig metaforikus jellegű.
Az Ó bujdosó székely című dalról az énekes azt mondta, ez egy 1920-ban keletkezett népi dal, nem a zenekar szerzeménye, és ezzel nem a románokat akarta megsérteni, hanem az eredeti szöveget adták elő – derül ki a bírósági dokumentumból.
Hunhír.info – székelyhon.ro
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
