A magyar államiság legjelentősebb szimbóluma a Szent Korona eredetével, misztikumával szerkezetével, történetével, a hozzá kapcsolódó legendákkal sokan foglalkoztak, s feltehetően még foglalkozni is fognak. A már évszázadok óta tartó kutatások számos kérdést vetettek fel, melyek közül talán a legnagyobb vitát az kérdés váltotta ki érintette-e vagy sem Szent István fejét a korona.
Szántai Lajos, népmesekutató, művelődéstörténész a péterfalvi almáspusztai Völgyben (azelőtt Baranta-völgy) megtartott „A magyarság megmaradásának két pillére, a Szent Korona tisztelete és Szent István országának felajánlása a Szűzanyának“ c. előadásában többek között azt a véleményét osztotta meg a hallgatósággal, hogy igen.
Az „ellentábor“ egyik bizonyítéka, hogy a koronán egyik képe Dukasz Mihály (1059-1090 körül), római azaz bizánci császárt ábrázolja (felirata: Mihály, a rómaiak császára, a Dukász) jobb kezében jogarral, bal kezében karddal. A meglehetősen gyenge császár Szt. István után került trónra azt bizonyítja, hogy maga a korona is későbbi származású.
Ezt cáfolja munkájában Révay Péter (1568-1622) , turóc megyei főispán, koronaőr. 1608-tól, miután Mátyás királyt magyar királlyá koronázták a korona őrzési helyéül Pozsony várát jelölték ki, koronaőrré pedig Révay Pétert és Pálffy Istvánt jelölték ki. Révay Péter a koronáról 1613-ban írt munkájában (De sacrae coronae regni Hungariae ortu, virtute, victoria, fortuna, annos ultra DC clarissimae brevis commentarius. Augsburg) azt írja, hogy a koronát teljes egészében II. Szilveszter küldte I. Istvánnak, s azon akkor Dukasz Mihály képe helyén eredetileg Szűz Mária képe volt látható. Azaz az egy cserélt kép.
Révay a munkáját később átdolgozta és kibővítette. A magyar államról és a magyar szent koronáról című műve 1659-ben jelent meg.
Az elhangzott előadás egy további része is erre a műre a alapozódott. Révay az idézett munkájában kifejtette az ún. Szent Korona – tant is, amely szerint az ország felett valójában a Szent Korona uralkodik, az minden hatalom és jog forrása, és a megkoronázott király ezen hatalmat a koronától nyeri, mintegy annak meghatalmazottja. „Amíg létezik a Szent Korona, addig fennáll a magyar állam is, a szuverén államiság minden jogával. Ahogy a szerző fogalmaz: Ahol a korona, ott van Magyarország.” –olvasható a kötet egyik 2010-es kiadásának jellemzésében.
Az elhangzottak szerint, Papp Gábor, művészettörténészre való hivatkozással a magyar korona három szintből áll. Felső – a kereszt, a középső – a teste (ennek két része van: az alsó rész korona créda, a görög korona, a felső, a keresztpánt, a korona latina), az alsót pedig a függők. „Ez a hármasság olyan világrendet ír elő, amely a legősibb rendek közé tartozik.“
Szántai Lajos részletesen szólt a koronázási koronák típusáról is. Eszerint van nyitott és zárt korona., melyek lényegesen különböznek egymástól, és a hatalom viselésében van jelentőségük. A magyar korona a zárt koronákhoz tartozik, „azaz nincs felette semmilyen világi és egyházi hatalom sem“, azaz a magyar király felett sem, s amikor őt koronázzák a magyar királyság felett sem.
A korona történelmi részéből szó esett arról is, hogy a Habsburg Frigyestől (aki azt 23 évig birtokolta) 1440.ben Mátyás király óriási összegért (80 ezer arany) szerezte vissza. Az erről szól megállapodásnak volt egy titkos záradéka, mely szerint ha Mátyás királynak törvényesen házassági kapcsolatból nem származik fiú utódja, akkor Habsburg igényt tart az ország területére.
Az elhangzottak szerint Mátyás volt az utolsó olyan király, akit teljes értékűen koronáztak meg. Ennek négy szabálya van. Fehérváron a Nagyboldogasszony templomban kell koronázni, csak az esztergomi érsek koronázhat , vagy a helyettese a kalocsai érsek, s annak nagy ünnepen kell megtörténnie. Az előadás záró részében szó esett arról is, hogy Fehérvár nem azonos a koronázó városnak tekintett mai Székesfehérvárral. Az Esztergom közelében volt, a Duna és a Garam találkozásánál volt. Erről az érdeklődők pl. itt is hallhatnak.
Mátyás király megkoronázásának bemutatása mellett szó esett arról is, hogy a király utód nélkül maradt és halálos ágyán 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján Magyarországot Szűz Máriának ajánlotta fel. „Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom.”
A találkozón, melyet Mede Ferenc vezetett be, bemutatásra került Szántai Lajos „A mindenséggel mérd magad! 24 óra mitikus magyar történelem Nimródtól napjainkig 16 részes előadássorozata is“, mely az előadó honlapján is elérhető és megtekinthető.
Szántai Lajos előadássorozata a Völgyben 2018 márciusában ill. szeptemberében folytatódik.
Puntigán József
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
