Mintegy 40 szíriai ellenzéki csoport közös közleményben utasította el hétfőn részvételét a január 29-30-ra kiírt, az oroszországi Szocsiba szervezett Nemzeti Párbeszéd Szíriai Kongresszusa nevű orosz kezdeményezésű békekonferencián.
"Oroszország egy lépéssel sem járult hozzá a szíriaiak szenvedésének enyhítéséhez, és nem gyakorolt semmilyen nyomást a rezsimre annak érdekében, hogy valamilyen megoldás irányába előrelépés történjen" – fogalmaztak a közleményben.
Hozzátették: Oroszország "agresszor ország, amely háborús bűncselekményeket követett el a szíriaiak ellen". "Haderejével a rezsim mellé állt, és politikai védelemben részesítette, és hét éven át akadályozta, hogy az ENSZ elítélje Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimjét".
"Megfigyelők" szerint Moszkva az utóbbi évben kezébe vette a szíriai konfliktus rendezését, hogy – kritikusok szerint – saját szájíze szerint alakítsa ki a háború utáni Szíriát. Az Aszadot támogató Oroszország az ugyancsak Damaszkusszal szövetséges Iránnal és a korábban Aszad távozását követelő Törökországgal a kazahsztáni Asztanában több béketárgyalást is levezényelt. Több forduló után Moszkva bejelentette a Szocsiban esedékes Nemzeti Párbeszéd Szíriai Kongresszusának elnevezett, egy új alkotmány felvázolását, s ennek folyamatába a közel-keleti ország összes nemzeti és politikai csoportjának a bevonását célul kitűző békekonferenciát.
A szíriai konfliktus rendezéséről azonban párhuzamosan két tárgyalási folyamat is zajlik: az egyik Genfben az ENSZ égisze alatt, míg a másik Asztanában. Míg mindkét tárgyalási folyamatban képviselteti magát a szíriai elnök kormánya, a genfi és asztanai tárgyalásokon más-más ellenzékiek vesznek részt. Míg a kazah fővárosban látszólag előrehaladás történt, az ENSZ közvetítésével Genfben rendezett béketárgyalások több fordulója is zátonyra futott.
A világszervezet égisze alatt zajló genfi tárgyalásokon az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2015 decemberében elfogadott 2254-es számú határozatának megfelelően próbálnak előrelépést elérni a szíriai politikai átmenetről. A dokumentum értelmében a háború dúlta közel-keleti államban fél éven belül egységkormányt kellene felállítani, egy új alaptörvényt kidolgozni, illetve másfél éven belül parlamenti és elnökválasztást tartani az ENSZ felügyelete alatt.
Egyelőre nem teljesen világos, hogy a szocsi kongresszusra milyen ellenzéki csoportokat hívtak meg, és Moszkva, Ankara és Teherán egyáltalán hol húzza meg a választóvonalat a terroristák és az ellenzéki felkelők besorolása között. Bírálók szerint a szocsi konferenciára az orosz, iráni és török, illetve a damaszkuszi érdekeknek megfelelő ellenzékieket hívják meg, más, Szíriában is jelenlévő csoportokat pedig katonai erővel fognak "meggyőzni".
(MTI nyomán)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
