Itt van az a pont, hogy a Vona Gábor által lezüllesztett, egykoron szebb napokat megélt pártnak semmi keresnivalója a nemzeti oldalon. Ahogy szeretné Zázrivecz, rajta! Cserélje le a Jobbik logóját és nevezze is át. Innentől kezdve semmi köze a nemzetiekhez
Fussunk át gyorsan a Jobbikos kormányváltó erejű megmozdulásán mik is történtek…
Dióhéjban:
(Jegyezzük meg! Esett az eső. Így bizony nem könnyű.) 17 órakor a Lendvay utcánál gyülekeztek a liberálisok és a Vona fan-klubja. Meglehetősen gyér létszámban bújtak elő a feldühödött kormányváltó erők, hogy megvédjék a demokráciát. Jobbik és uniós zászlók keveredtek, megjelentek a neoliberálisok és a betompult agyú még Vona Gáborban miniszterelnököt vizionáló hazafiak.
A 2006-os Jobbik tüntetésén megszokott jelképekkel ellátott ruházatban megjelenők nem zavartatták magukat, hogy szinte EU-s zászlók égisze alatt és a magyar olimpiát megtorpedozó momemtumos liberálisok között nevettették ki magukat.
Ezek a szerencsétlenek még azt is elnézték, hogy megjelenik az a Szarvas Koppány Bendegúz, aki a szegedi Horthy szobrot öntötte le vörös festékkel. Hát, honnan is tudhatták volna?! Vona erről nem posztol már a Facebookon.
Azért, ha olvasták volna előző cikkemet, akkor nem érte volna őket hideg zuhanyként a jelenség.
Tehát 17 óra után sem szabadultak el Vona szájkosár nélküli kis vizslái.
A várva várt (erő)demonstráció, hétfőn a nagy pofával bejelentett megmozdulás kissé kontra-produktív lett. Megmutatta nekünk, hogy mennyire erőtlen ez az identitását elvesztő párt. Be kell látni Gáborunknak is, hogy nem áll mögötte semmi és senki. Az meg különösen érdekes tény, hogy eltűntek a párt régi szimpatizánsai, csak és kizárólag azok védik tagjai és/vagy fizetett alkalmazottjai a pártnak. Amúgy bizonyára most is vannak szimpatizánsai a pártnak (ezt a közvélemény-kutatások is alátámasztják), viszont azok már egy teljesen más közegből érkeznek, mint a régiek.
Lehetne egy komoly könyvet írni Vona Gáborról. De, nem Havas Henriknek, hanem valami vadhajtásnak. A gárdamellénytől a liberalizmusig címmel, hogy soha többet ne fordulhasson elő egy ilyen pálfordulás.
A felszólalók is hozták napjaink jobbikos szintjét.
Hol van már a Iráni Forradalmi Gárda behívása, mi? (A sok barom ezt is megette) A színpadon K. Kinga Pride főszervező, majd egy greenpeace-s delikvens. Közben megy az “Orbán takarodj!” rigmus. Mi az üzenete annak, hogy a homoszexuálisok képviselője jelen volt a rendezvényen? Az, hogy Gáborunk egy liberális pártot alkotott.
De, kapaszkodjunk meg! Jelen volt a Migration Aid tag is. Igen, a bevándorlókat pátyolgató szervezet. Emlékszünk: “Az iszlám az emberiség utolsó reménysége” – bár a plakátokon azt hirdeti Józan ésszel, magyar szívvel, hogy megállítják a bevándorlást. Ma ezt mondjuk, holnap mást. Ebben is hetente bizonyít a Jobbik.
Aztán jött a Puzsér. Kommentárt nem fűznénk hozzá.
Majd Vona beszélt, külön köszöntötte a liberálisokat és a sajátjait. De, vajon kik a sajátjai? Mert manapság a Jobbik “sajátjai” partvonalon kívülre sodródtak. A párt 90%-ban elvesztette azokat, akik hátán bejutottak a Parlamentbe. Azokat a jó szívű, szorgos, lelkes magyarokat, akik segítették Vona Gábor felemelkedését a 2006-os utcai harcoktól kezdve a kampányig mindenben.
Vona elmondta, hogy 35 millió jött össze péntekig és meg is köszönte. Ezzel kapcsolatban csak annyi a kérdésem, hogy aki 1000 embert nem tud az utcára vinni, az hogy szedett össze tízmilliókat egy hét alatt?! Vona, nyugtával dicsérd a NAV-ot!
A Hősök tere kongott az ürességtől a nagy lázadás közben. Bár, az Alfahír remek fotósa próbálta ügyes szögekből bemutatni az óriási tömeget, hogy ne kelljen létszámról írni a cikkben. A Simicska féle HírTv pedig közölte, hogy több ezren vannak, de nem igen mutattak egy távoli képet sem a tömegről… Pedig, ha több ezren lettek volna, büszkén mutogatták volna.
Azért, én még jelen lehettem olyan MIÉP tüntetésen, ahol 200 000 ember vett részt. Ezt a pénteki (jó indulattal) ezer főt Csurka István 10 perc alatt összehozta volna, 450 000-es Facebook oldal nélkül. Mellesleg azt se mondta hetente a MIÉP vezére, hogy ő lesz Magyarország következő miniszterelnöke.
Vona még mindig.
Szent meggyőződéssel hízelgett a liberálisoknak(is…).
Az egekig magasztalta magukat, hogy helyet adtak a színpadon a Puzsérnak, hogy mindenkit elküldhessen a fenébe.
Az alelnökök be voltak rendelve. Z. Kárpát itt is megjelent. Információink szerint Toroczkai László nem ment ki a tüntetésre. A tarhálás meg folytatódott a helyszínen is… Kb. ennyi volt a délutáni attrakció.
A legszomorúbb az, hogy a Jobbiknál ezt a lebőgést is sikerként könyvelik el. Pedig a 2018-as választások előtt egy nagyon komoly jel volt. A kutya sem kíváncsi rájuk és óriási bukás kerekedhet Vona ámokfutásából. És mi ennek az üzenete? Az, hogy baromira nem fog lemondani a kudarc után sem. Ez borítékolható.
Beszédes az is, hogy az október 23-i jobbikos megemlékezésre csupán 150 fő látogatott ki, ma Orbán ellen kb. 1000. Vona pártjának ezentúl a ballib oldalon kell kutakodnia, fogadókészség feléjük csak ott van.
Beigazolódni látszik Orbán mondata is.
“Itt nem kormányváltó hangulat uralkodik, hanem ellenzék-váltó.”
A Jobbik GIGA-DEMONSTRÁCIÓJA után kijelenthető, hogy az ellenzék komoly válságba került. Jobbik, LMP, Együtt, Momentum nem tudott ki vinni az utcára 1000 embert.
Egy ilyen emberrel jogosan nem áll ki vitázni a miniszterelnök, túl nagy a kontraszt. Aki a szélsőjobboldaltól elrugaszkodik és a haza ellenségeivel, a vad-liberálisokkal szövetkezik beteges módon a hatalom átvétel érdekében, az már teljesen hiteltelen vitapartner.
Nekünk nemzetieknek meg különösképp fájó ez az egész sztori, mivel nincs ma szélsőjobboldali párt Vona Gábornak köszönhetően. Nekünk kell létrehozni egy új szélsőjobboldali pártot és elszámoltatni Vona Gábort, aki 10 évünket elvette. Hitünket, reményünket és bizalmunkat.
Gábor! El leszel számoltatva, Te zsarnok! De, vajon hova tűnt Heller Ágnes?
UltraInfo – Bede Zsolt
Forrás:ultrainfo.hu
Tovább a cikkre »
