Az agrártárca a múlt héten lezajlott 16+1 csúcstalálkozó keretein belül jelentette be, hogy egyezség született a magyar méz exportjáról Kínába. A méhészek régóta próbálkoznak ezzel, sőt, nagy mennyiségben szállítunk már most is.
A magyar terméket általában a gyárkapuban adják el, a közvetítő intézi az engedélyeket és a vámoltatást. Azt nem tudni, hogy a megállapodás a bürokrácián is egyszerűsít-e.
„Nem tudjuk, hogy pontosan mit takar a tárca bejelentése, de az biztos, hogy van benne fantázia”
– mondta a HVG-nek Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.
Bross rávilágított egy ellentmondásra: Kína olcsó mezőgazdasági termékekkel árasztja el a világot, például „méheket sosem látott” mézzel is, de a minőségi élelmiszekért hajlandók magas árat fizetni és egyre nagyobb az igény is ezekre. A bejelentés után kaptak egy kínai cégkapcsolatot, ezen keresztül elérhető az exportőrök listája, de más eddig nem történt.
Az elnök emlékeztetett rá, hogy korábban is járt már Magyarországon kínai delegáció, akik érdeklődtek a minőségi méz felől. A kínaiak viszont óvatosak, nem akarnak abba a hibába esni, hogy visszavásárolják, amit ők maguk hoztak ide.
„Azt lehet látni a kínai piacon, hogy mindent megfizetnek, ami import, így a bort, a húst is, és talán majd a mézet is.”
Bross azt is hangsúlyozta, hogy nem csak minőségre, hanem mennyiségre is szükség van, „egy-egy üveg mézzel nem fognak velünk szóba állni”, ezért csak akkor lehet realitása a terjeszkedésnek, ha a magyar termelői csoport nagyobb mennyiséget tud kínálni.
Jelenleg 20 ezer méhész évente 25 ezer tonna mézet termel, ebből 7-8 ezret itthon adnak el, a többit elsősorban az európai piacon, Olaszországban, Franciaországban és Németországban, átlagosan két eurót kapnak egy kilogramm mézért. Az ázsiai piacon a dupláját is fizethetik ennek.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
