Választójogot jogállamban nem veszünk el embercsoportoktól származási alapon. Még akkor sem, ha ez sokaknak tetszene. S nem kell ahhoz kvízkirálynak lennünk, hogy eszünkbe jusson, kik csináltak utoljára ilyet.
– Az emberek a DK álláspontjával értenek egyet ebben a kérdésben – állította a minap a határon túli magyarok választójoga ügyében Vágó István Szegeden, akiről sajnos már nem az „Álljunk meg egy szóra”, esetleg a „Legyen Ön is milliomos!” legjobb pillanatai jutnak eszünkbe. Mondott még ezen kívül merészeket, azt gondolja, a magyar társadalom többsége, sőt a Fidesz-szavazóinak nagyobb része is elvenné a szavazati jogot a kolozsváritól, a szabadkaitól, a (rév)komáromitól. – Arról van szó, hogy ne szavazhassanak azok, akik nem viselik a következményeit – jegyezte meg, szigorúan nem a külföldre települt polgárokra értve, akik csupán egy (DK vezette?) kormányváltásra várnak, hogy hazatérjenek az azonnal létrejövő Kánaánba.
Lehet magyarázkodni, de ez nem más, mint az a kártya, amelynek az első, 2000-es évek eleji kijátszásáról Bárdi Nándor kisebbségkutató azt <![CDATA[]]>mondta<![CDATA[]]> néhány éve: akkoriban nem akarták elhinni, hogy pont baloldal fog idegenellenes riogatásba kezdeni. Emlékezetes folytatása volt a 2004-es népszavazás, amely a mai napig be nem gyógyult sebet ejtett a magyar-magyar kapcsolatokon, mégis most sikerült újból a húsba vágni. Kár volt ezt megtenni. Lehet, ennyit megér Gyurcsánynak az a plusz néhány tízezer szavazat, amellyel a szocialisták föle kerekedhet, de az ország csak veszíthet vele.
Persze nem járatlan úton indultak el Vágóék. A magyar társadalom jelentős része akkor is örült, amikor a zsidótörvényeket meghozták, a szomszédot B-listázták, a svábokat pedig vagonokba tették, amelyekre maguk a kitelepítettek írták rá magyarul: „Isten veled, Hazánk!” Azonban nem kell évtizedeket visszamennünk az időben. Ugyanígy kérdéses, hogy ma a többség támogatná-e a melegek bejegyzett élettársi kapcsolatát, mégsem jut eszébe a családok fontosságát hangsúlyozó jobbközép kormánynak, hogy elvegye tőlük ezt a jogot. (A Jobbikot most inkább ne emlegessük.)
Talán még nem lenne késő visszafordulni. Gyurcsánynak már úgyis mindegy, Vágó azonban számtalan politikai butasága után is még visszanyerhetné azt a megbecsülést, amelyet húsz éve élvezett. Mert nem huszonötmilliós kérdés az, hogy hova kerültek azok a magyarok, akik nemzettársaiktól, polgártársaiktól vették el szavazati jogukat: a történelem szemétdombjára.
(Fotó: szerző)
Tóth Marcell – <![CDATA[]]>https://ezatuti.blogstar.hu<![CDATA[]]>
Köszönettel és barátsággal!
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
