Tekintsünk kicsit magunk mögé az időben, hátha nem mindenki ismeri a következő figurát. A Facebook első elnökét Sean Parkernek hívták, Zuckerberg után talán ő volt a milliárdos haverok közül a legismertebb. Alapvetően tanácsadóként jelent meg az alapítás környékén, nyilván nem véletlenül, hiszen befektető is volt, érezte a pénzszagot.
A gründolás jól sikerült, hősünk lett a cég első elnöke 2004-ben, kapcsolatai révén ömlött a pénz és ez a befektetett mennyiség sokszorosan jött később vissza mindenkinek. Nem sokkal később kokainbirtoklás miatt rendőrségi ügye lett és távozott a cégtől, kapcsolatuk azonban nem szakadt meg a továbbiakban sem, maradt Zuckerbergék körül. A fennmaradó jó kapcsolatot évekkel később is bizonyítja, hogy a Parker által létrehozott Spotify például 2011-ben partneri megegyezést kötött a Facebookkal, így a felhasználók a facebook profiljukon oszthatják meg a Spotify playlistjüket.
Zuckerberg mentora tehát jó befektetést csinált, addig sem volt népkonyhán tengődő nincstelen, de Parker 2017-es adatok szerint mintegy 2.6 milliárd dolláros vagyonnal rendelkezett. Ez eddig egy borzasztóan szép sikertörténet, de sajnos most el kell rontanom a mesét, a főhősökről ugyanis aljas dolgok láttak napvilágot rendkívül meglepő módon.
A minap ez a bizonyos Sean Parker interjút adott egy 2016-ban alapított Axios nevű amerikai médiumnak. Az interjúban súlyos dolgokat állított, többek között magáról is és a Facebook alapítóiról is (Zuckerberg, Systrom), ezek a hírek pedig körbejárták a világot. Parker azt mondta, hogy pontosan tudták, hogy milyen hatásai lesznek a közösségi oldalnak, úgy hat az emberi agyra, mint a drog, függővé tesz. A jutalmazási mechanizmusoknak köszönhetően célzottan azt akarták elérni, hogy az emberek minél több időt töltsenek a közösségi oldalon, minden lájk, megosztás egy-egy dopaminlöketet jelent az agynak, ami további tevékenységre ösztökéli a felhasználót.
Az exelnök az interjúban kimondta, hogy ők ezt a kezdetektől tudták és mégis megalkották, majd hozzátette, hogy csak a Jóisten tudja, hogy mit művel a Facebook a gyerekeink agyával.
Apropó gyerekek. Az Egyesült Államokban az utóbbi évben az elmúlt 40 év legbrutálisabb statisztikája jött ki, miszerint ilyen magas még nem volt a tinédzser kori öngyilkosságok száma. Nem, nem a Facebookra akarom húzni a vizes lepedőt, de mindenféle bizonyítási eljárás nélkül, benne van az ő munkájuk is ebben, ahogy Parker is célzott a hatásokra.
Visszatérve Sean Parkerhez, szívhez szóló szavai pár könnycseppet is kisajtoltak belőlem. De ezeket a dolgokat nagyrészt eddig is tudtuk, persze akár azt is lehetne mondani, hogy óvatlan volt, a lelkiismerete megszólalt, mit megszólalt, kirobbant, de ezt valahogy nem tudom elképzelni.
Főleg akkor nem, ha hozzátesszük, hogy az Axios interjújában azért még mást is sikerült a nagyközönség elé tárnia, csak nem minden médium foglalkozott vele tüzetesen. Ugyanis azt nyilatkozta, hogy mivel ő állati gazdag, így nem jelent problémát, ha meg kell oldani valami orvosi problémát, ezen kívül 160 évig fog élni. Cseppet sem hencegő, igaz? Valamint egy halhatatlan felső körről beszélt, egy milliárdos elit jövőbeli térnyeréséről, akik, ha kapnak még száz évet, akkor megnézhetjük, hogy mi lesz a helyzet a társadalmi egyenlőtlenséggel, amiről szüntelen ábrándoznak.
Az interjú ezen részével egy hírportál foglalkozott hazánkban, ők önkritikának vették Parker szavait. De az eredeti Axios honlapon lévő idézetnél valahogy másképp jön ez le egy ilyen egyszerű kötekedő számára, mint én. Talán az is közrejátszott, hogy az idézet mellé zárójelben odaírták, hogy Parker nevet. Ez most önkritika vagy kérkedés? Figyelmeztetés, hogy állítsuk meg Terézanyut? Nehéz megítélni, de biztos az én szívem kérges, ezért nem tudom valódi önkritikaként értékelni a nevetéssel együtt, és azzal, hogy a képünkbe vágja, ő akár 160 évig is élhet. Összevesztek volna Zuckerberggel vagy ez is csak valami újabb kísérlet? Vagy Parker rák immunterápiával foglalkozó intézete, melyet tavaly 250 millió dolláros adománnyal lepett meg, jobban fest, ha a névadó bűnbánó kiscserkésszé válik és kihátrál a gonosz régi haverok mellől?
De ha ebből a flagellánsokat megszégyenítő önostorozó interjúból indulunk ki, akkor vajon mit gondoljunk a Facebook egyik legújabb ötletéről, miszerint a szexuális zaklatás ellen a maguk módján ők is fellépnek. Amerikában, de Európában is egyre sűrűbben fordul elő az úgynevezett revenge porn, azaz bosszúpornó. Szakítás után kiposztolunk az exről valami kedves kis meztelen képet a közös múltból, netán videót.
Zuckerberg és a vezetés az emberi jogok fő szószólójaként már pódiumra is állt, hogy ez bizony nem valami szép dolog, terjed is, az FB így besegít, úgyis mindig a jó ügy mellé állnak, a szándékuk is jó a kezdetektől, ahogy a fenti Parker interjú is bizonyítja. Tehát, a rettegő felhasználónak nincs más dolga, mint küldeni magáról – igen – önmagáról egy meztelen képet, amit aztán a Facebook természetesen diszkréten kezel, készít egy digitális ujjlenyomatot róla és ezzel letiltja, hogy bárki ugyanezt a képet majd kirakja a delikvensről.
A tervek szerint magát a képet a Facebook nem tartja meg, hanem felépít egy olyan egyedi azonosítót, amely alapján a kép bármilyen későbbi feltöltésénél fel tudja ismerni azt és egyből tiltja. De erről egy szakember is megosztotta a véleményét: Lesley Carhart, aki digitális helyszínelőként dolgozik, elmondta: az odáig rendben van, hogy a Facebook nem tartja meg az eredeti képet, de attól még az eljut a gépeikig, ahol a digitális ujjlenyomat elkészültéig igenis tárolni kell. Bármilyen rövid ideig vannak a képek a Facebook szerverein, és bármilyen szofisztikáltan is próbálják ezeket törölni később, a szakértő szerint fennáll a lehetősége annak, hogy ezeket ügyes hackerek, a fotókkal visszaélni próbáló trükközők igenis vissza tudják nyerni. (pcworld.hu)
Ezzel a tervvel most mi a halhatlan elit célja? Talán most már jót akarnak? Vagy esetleg megint csak tesztelni akarják a társadalmat, befolyásolni, manipulálni, butítani és irányítani? Ne a kiváltó okra figyelj, ne a meztelen képeket kerüld, hanem ha már van, töltsd föl a facebookra és minden rendben lesz, leveszik a válladról a terhet. Még ha a simán adott szavukban bízol is, abba azért még belegondolhatsz, hogy esetleg lesznek hekkerek, rosszfiúk, akik ezeket a képeket szeretnék megszerezni.
Adódik a morális felvetés, hogy ezeknek tényleg csak kísérleti alanyok vagyunk, akik pénzt csinálnak abból, hogy rajtunk próbálnak ki mechanizmusokat? Minél jobban megismerni az emberi reakciókat, félelmeket és ezt kihasználni? Lényegében valami ilyesmit ismert el Sean Parker is. Megyek is, keresek magamról egy szaftos kis meztelen képet a múltból és megmentem magam a Facebook segítségével.
<![CDATA[]]>www.tutiblog.com<![CDATA[]]>
Köszönettel és barátsággal!
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
