A miniszterelnök-helyettes szerint brutális támadás érte az ukrán nacionalista hatalom részéről Kárpátalján a magyarok által felépített intézményrendszert az ukrán oktatási törvénnyel.
Semjén Zsolt a magyar szórvány napja alkalmából a közmédiának adott, az M1 aktuális csatornán is sugárzott interjúban azt mondta, míg a korábbi szemlélet az volt, hogy a magyar állam minden magyarért felelősséget érez, a jelenlegi alkotmány feketén-fehéren kimondja, hogy felelősséget visel. Hangsúlyozta: ez fontos változtatás, sokkal erősebb elkötelezettség.
A kormány minden szempontból eleget tesz a vállalásnak, például az állampolgárság megadásával – jelentette ki. Kárpátalján gyakorlatilag a magyar állam tartja fenn az intézményrendszert, kiegészíti például az orvosok, tanárok fizetését, hozzájárul a kisgyermekek étkeztetéséhez, oltóanyagokat szállít – sorolta. „Saját nemzettestvéreinken” segíteni „természetes alkotmányos kötelességünk”, a struktúrát azonban brutálisan megtámadták – hangoztatta.
Felidézte, hogy Magyarország mindenben támogatta az ukránokat, zászlóvivője volt annak, hogy vízummentességet kapjanak. Ezek után inkorrekten cselekedtek, és amíg nem vonják vissza a nyelvtörvényt, a magyar kormány mindent megakadályoz, ami fontos nekik – nyomatékosította. Azt mondta, Ukrajna már a másik fő támogatójával, Lengyelországgal is „összerúgta a port”.
Úgy fogalmazott, hálát ad „a történelem urának”, amiért az egymilliomodik új magyar állampolgár is letette az esküt, és így megvalósult, amit kormányzásuk kezdetén ígért. A Kárpát-medencében 870 ezren éltek a kedvezményes honosítás lehetőségével, míg a diaszpórában 132 ezer állampolgárságot állapítottak meg.
Semjén Zsolt kijelentette: „a magyar társadalomban és a magyar parlamenti politikában teljes konszenzus van” arról, hogy a külhoni magyaroknak jár az autonómia, az állampolgárság, és az utóbbitól elválaszthatatlan a szavazati jog.
A szavazati jog a garancia a kezükben, hogy ki tudják kényszeríteni a szempontjaik komolyan vételét a mindenkori kormánnyal szemben, ez az érdekérvényesítés erős eszköze – vélekedett.
A kárpátaljaiaknak az állampolgárság nemcsak érzelmi kérdés, hanem egzisztenciálisan is fontos, hiszen ez teszi lehetővé, hogy szabadon mozogjanak a világban. A kormány arra törekszik, hogy a Trianont követő százéves elnyomás után előnyt jelentsen, hogy valaki magyar állampolgár.
Közölte, hogy az egész Kárpát-medencében óriási óvodaépítési programot kezdtek két ütemben, negyvenmilliárd forintból. Több mint százötven új intézményt építettek, további mintegy négyszázharmincat tataroztak, a férőhelyek száma tízezerrel nőtt.
Úgy vélekedett, hogy „össznemzeti paradigmában” kell gondolkodni, ennek jegyében a családtámogatásokat is elkezdték kiterjeszteni minden magyarra. Elsőként az anyasági támogatás és a babakötvény jár lakóhelytől függetlenül – jegyezte meg.
Gazdaságfejlesztésbe fogtak, komoly vissza nem térítendő támogatást és hitelt nyújtanak, ami mind az ottani magyarságnak, mind a többségi társadalomnak, mind a magyar gazdaságnak jót tesz – mondta.
A miniszterelnök-helyettes a Minority SafePack európai polgári kezdeményezésről is beszélt. Fontosnak nevezte, hogy az Európai Unió tárgyalja meg és vegye komolyan az őshonos nemzeti kisebbségek védelmét.
Szavai szerint „nagy káosz van a fejekben”, amikor a szexuális kisebbségeket ugyanazzal a szóval jelölik. A nemzeti kisebbségek fogalma egészen mást jelöl, és bár például az újonnan érkezett kínaiakat is megilletik bizonyos jogok, ezek nem ugyanazok, mint amelyekkel a magyarországi horvátok vagy svábok rendelkeznek. Vagyis az őshonos nemzeti kisebbség kifejezés mást jelöl, mint a nemzeti kisebbség.
„Teljes lendülettel azon vagyunk, hogy a szükséges milliónyi aláírást összegyűjtsük” – mondta Semjén Zsolt.
Rétvári: csaknem kétszázezren vettek részt eddig a Határtalanul! programban
Csaknem kétszázezer magyar diák vett részt 2013 óta a Határtalanul! programban – mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján.
A programban magyarországi iskolák hetedikes tanulói az állam támogatásával vehetnek részt osztálykiránduláson a szomszédos országok magyarlakta területein. A program arra is lehetőséget ad, hogy a 9. évfolyamos gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai osztályok egy közösen megvalósítandó projekt keretében együttműködjenek egy hasonló életkorú, határon túli magyar gyerekekből álló osztállyal.
Rétvári Bence elmondta: az a cél, hogy senki ne fejezze be úgy a tanulmányait, hogy nem járt határon túli magyar közösségnél. Kiemelte, nincs az a tanóra, amely ennél egyértelműbbé tudja tenni minden magyar diák számára, hogy „mi, magyarok összetartozunk, (.) egy nyelvet beszélünk, egyként gondolkozunk”.
Hangsúlyozta: a program hosszú távon szolgálja a nemzet egységét, és a jövő generációja szemléletformálása miatt fontos igazán, hogy mindenki érezze, tapasztalja meg, hogy a magyar határt elhagyva több száz kilométerre is találkozni lehet magyar közösségekkel. „Ez válthatja aprópénzre azt, amit az alaptörvényben is írtunk, hogy Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarokért” – jelentette ki.
Elmondta: igyekeztek könnyűvé tenni a pályáztatást, ezért sokat változtak a feltételek, ma már utazási és szállási költés mellett étkezésre, kárpátaljai kirándulás esetében útlevél kiállítására, továbbá programok költségeire, projektvezető tiszteletdíjára is fordíthatják az iskolák a támogatást.
Rétvári Bence kiemelte: 2013, a program indulása óta 8,7 milliárd forintot fordítottak a programra, a kezdeti 396 millió forint helyett ebben az évben már 4,1 millió forint a program forrása. A diákok számában is jelentős volt a növekedés: az első évben 12 300 diák vett részt a programban, 2017-ben már 54 700, az öt év alatt pedig csaknem 200 ezren.
Hangsúlyozta, ez is mutatja, hogy óriási igény van a programra, amit korábban a magyar állam nem tudott kielégíteni.
Soltész Miklós, az Emmi egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára arról beszélt, az első évben mindössze 349 iskola pályázott sikeresen, idén pedig már 1411.
Közölte: 2004. december 5-én „irigységre alapozva”, nem a nemzet egyesítését, „hanem pontosan a szétszakítását akarta elérni az akkori balliberális kormány”, és „mindenkit szembe akartak állítani a külhoni magyarokkal”.
Szólt arról, hogy a programban részt vevő diákok életre szóló élményt szereztek, és legalább ilyen fontos, hogy láthatták azokat a helyszíneket, amelyekről irodalom- vagy történelemórán tanultak.
Marcsinák Judit, a budapesti Leövey Klára Görögkatolikus Gimnázium, Közgazdasági Szakgimnázium és Szakközépiskola történelemtanára, aki maga is vezetett ősszel iskolás csoportot a Székelyföldre, arról beszélt, a diákoknak hatalmas élmény volt a kirándulás. Megjegyezte: a kovásznai „fogadóiskola” diákjainak is nagy élmény volt a magyarországi viszontlátogatás.
Soltész Miklós bemutatta a program elmúlt éveit összefoglaló kiadványt. Ebben az szerepel: a 2017/2018-as tanév végére várhatóan a hetedikesek 45 százaléka mondhatja majd el, hogy részt vett Határtalanul! osztálykiránduláson.
A gimnáziumok, szakképző iskolák pályázatai esetében nemcsak a magyar diákok utaztak határon túlra, hanem az együttműködés keretében a program a külhoni diákok és kísérőtanáraik utazását is támogatta. A program első négy éve alatt több mint harmincötezer határon túli, magyar anyanyelvű középiskolás vehetett részt 3-6 napos magyarországi tanulmányi kiránduláson, baráti kapcsolatokat kiépítve az anyaország diákjaival.
Az összefoglaló kiadvány szerint a hetedikesek általában 3-4 napos, a középiskolások 5-6 napos kirándulásokat terveznek.
Potápi: eredményes a Petőfi Sándor-program
Jelentős eredményeket hozott a szórványmagyarság támogatását, felkarolását célzó Petőfi Sándor-program – mondta a nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerdán Budapesten.
Potápi Árpád János a Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében című, a Kisebbségi Jogvédő Intézet által szervezett konferencián kiemelte: a program ötven ösztöndíjassal indult, és az idén már hatvanöt fiatalt küldtek a szórványközösségekhez.
A szórványközösségek megerősítését célzó programnak köszönhetően egyes területeken újraindultak a magyar iskolák, a magyartanítás, szórványközpontokat hoztak létre, új egyesületek kezdték meg működésüket – mondta.
Az államtitkár szintén sikeresnek értékelte a diaszpórát segítő Kőrösi Csoma Sándor-programot, amely 47 ösztöndíjassal indult, s számuk mostanra 115-re nőtt.
Rámutatott: a legfontosabb feladat az intézményrendszer megőrzése és továbbfejlesztése és ennek sarokköve az oktatás fejlesztése.
Potápi Árpád János elmondta: szeretnék a hétvégi, vasárnapi iskolák működését összehangolni. A diaszpórában 213 hétvégi vagy vasárnapi iskola van, köztük 5-15 gyermeket tanítók és egészen nagyok is. A tervek között említette továbbá iskolaközpontok létrehozását.
Kiemelte: az a cél, hogy ahol nagy magyar közösségek vannak, ott teljesen magyar nyelven folyjon az oktatás akár az érettségiig is. Azt is szeretnék, hogy minél több fiatal jöjjön vissza a Kárpát-medencébe, magyarországi felsőfokú tanulmányokat elvégezni.
Potápi Árpád János kitért arra is, hogy 2014 után a nemzetpolitika hagyományos irányai némileg módosultak, és a szülőföldön boldogulást helyezték előtérbe. Az intézmények megerősítése mellett a gazdasági segítségnyújtás került kiemelt helyre, ezt célozták a tematikus évek és a gazdasági pályázatok is.
Emlékeztetett arra, hogy idén három pályázatot hirdettek, amelyekkel családi és fiatal vállalkozókat támogattak a külhonban. E célra 890 millió forint állt rendelkezésre és 185 nyertes projekt kap segítséget.
Az államtitkár kitért arra is, hogy a nemzetpolitikára fordított források 2009 óta megtízszereződtek, a támogatási összeg a gazdasági programokat figyelembe véve jóval meghaladta tavaly 73 milliárdot.
Hozzátette: a jövő évi büdzsében is kiemelt összegre számíthat a nemzetpolitika.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
