Alig fial a pénz a bankban, és ez nemcsak most igaz, hanem az elmúlt néhány évre is, 2-3 százalék közötti éves kamatot kínálnak a lekötött megtakarításokra. Prémium magyar államkötvénybe már kicsit jobban megéri tartani a megspórolt pénzt, 3-4 százalékos éves többlet is kisajtolható. Ennél is vonzóbb az ingatlanbefektetés, bérbeadással sikerülhet 6-8 százalék közötti éves hozamot produkálni. Ezek gyakorlatilag kockázatmentes vagy viszonylag kis kockázatú befektetések. Aki vállalkozik, az kevésbé mehet biztosra, ezért érthetően valamivel többet szeretne kapni a pénzéért – írja a 24.hu.
Mit gondolnak, a magyar gazdaság húzóágazatának számító autógyártásban mennyi profitot lehet bezsebelni? Az autógyártó cégek tulajdonosai által a vállalkozásukba betett pénz tavaly nem egészen 14 százalékos hasznot hajtott – vagyis ha egy autógyártó cégbe a tulajdonosok 1 milliárd forint saját tőkét raktak bele, akkor 140 millió forint nyereséget termelt a vállalat átlagosan (voltak cégek, amelyeknek jobban ment, másoknak kevésbé). Ezt a mutatót nevezzük sajáttőke-arányos nyereségnek (az angol névből rövidítve ROE), ezzel mérik az egyes vállalati szektorok jövedelmezőségét. Ami egy magánszemély esetén a bankba betett pénzre fizetett kamat vagy a bérbe adott lakás hozama, az egy vállalat esetében a sajáttőke-arányos nyereség.
Imponálóan hangozhat a 14 százalékos jövedelmezőség, és sejteni lehet, hogy mondjuk a magánkórházak, magán egészségügyi szolgáltatók sem panaszkodhatnak, egyre többen keresnek fel magánrendeléseket és gyógyíttatják magukat így az állami egészségügy helyett. Tavaly a magán-egészségügyben a betett pénz 22,5 százalékát elérő profit volt az átlagos.
De van ennél is jobb biznisz.
Nézzék ezt az ábrát:
Azt láthatják, hogy a trafikozás eszméletlen nyereséget termel.
Tavaly a dohánybolt-tulajdonos az általa betett pénz csaknem felét vissza is kapta egyetlen évnyi nyereség formájában, ráadásul ez már adófizetés utáni mutató. Kimagaslóan a legjobb év 2014 volt, amikor 90 százalékos volt a sajáttőke-arányos megtérülés – ez látszik a GKI által a 24.hu rendelkezésére bocsátott számokból, amelyek adóhatósági adatokon alapulnak.
Két és félszeresen megtérült már a trafikbotrány
Az ábrán látszik, hogy 2012-ig javarészt 10-20 százalék között ingadozott a jövedelemzőség a dohányárusításban, ez megfelel az akkori nemzetgazdasági átlagnak. Aztán jött a trafikpiac átrendezése, a koncessziók újraosztása 2013 nyarától, kormányközeli vállalkozói kör helyzetbe hozásával, aminek az eredménye világos: már fél év alatt is óriási profitot tehettek zsebre a jól helyezkedők.
A három és fél év alatt, ami a trafikbotrány óta eltelt, és vannak rá adatok, a betett pénz 264 százaléka jött össze nyereségként, adózottan.
Másképpen: nemhogy egyszerűen megtérült a trafikcégbe rakott pénz rövid idő alatt, hanem két és félszeresen visszajött. Mondani sem kell: ez az állami beavatkozás nélkül elképzelhetetlen lett volna, és elképzelhetetlen a versengő magánszektorban.
Persze mivel ez a szám egy átlag, vannak, akik kevésbé tudnak nyereségesen működni, mások viszont földöntúli profitot raknak zsebre. A trafikpiacon különösen igaz ez, szakmabeliek régóta azt hangoztatják, hogy a durván 6 ezer dohányboltból jó, hogy ha ezer megy jól, a többiek vegetálnak vagy legalábbis nem szárnyalnak – ezt támasztja alá a HVG cikke, amely rámutatott, hogy azok tudnak csak nagyot szakítani, akik több trafikot is üzemeltetnek, és jó helyen (Budapesten, vidéki nagyvárosban, a nyugati határ mellett).
A dohánykoncessziók újraosztása előtt még 30 ezer árusítóhely volt amúgy az országban, most ennek az ötöde van, vagyis egy boltba többen térnek be, és a hatósági árrést is megtriplázták.
Vajna dörzsöli a tenyerét
De még ennél is van feljebb. A szerencsejáték-piacon 95 százalékos volt a jövedelmezőség 2014-ben. Igen, azon a piacon, amelyikbe 2012-ben belenyúlt az Orbán-kormány, a nyerőgépeket leállíttatta, és "Andy" Vajna kormánybiztos kaszinóit helyzetbe hozta. Nézzék, mi történt 2013-tól kezdve:
A szerencsejáték-piac igazából három részre bontható. A számban benne van a monopolpozícióban levő, állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. nyeresége is, aztán a kis lottózók üzletei is, ezek szakmabeliek szerint lefelé húzzák az átlagot.
Ha ezeket kivennénk, magyarázták a piacot jól ismerők, máris 100 százalék feletti érték jönne ki 2014-re. Ami annyit tesz: Vajna kaszinói egyetlen év alatt visszahozták a betett pénzét.
De a másik, a kaszinópiacon érdekelt üzletember, Szima Gábor, a debreceni focicsapat tulajdonosa szintén jól járt.
A kaszinómoguloknak nemcsak az játszik a kezére, hogy az országban csak pár játékterem van már, pont az övék, hanem az is, hogy a kaszinók üzemeltetéséért az államnak fizetendő díj, a koncessziós díj levonható a játékadóból.
És most nézzünk egy ábrát, ami azt szemlélteti, hogy a trafikozás és a kaszinózás mennyire más dimenzióban van az összes többi szektorhoz képest.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
