A világ legnépesebb muszlim többségű országának, Indonéziának a fővárosában sem óriásplakátokon, sem a média egyéb felületein nem láthatunk bikinire vetkőzött lányokat. – Ez azonban nem jelenti azt, hogy a muszlim nők ne éreznék a társadalmi nyomást arra vonatkozóan, milyennek kellene lenniük – mondta lapunknak Sophia Hage, a jakartai székhelyű Lentera Indonesia női jogvédő szervezet egyik alapítója. – Itt is vannak elvárások, de azok nem elsősorban a külső megjelenéshez, sokkal inkább a szokásokhoz, a vallási előírásokhoz kapcsolódnak. A muszlim nő persze viseljen fejkendőt, az alakot nem hangsúlyozó ruhát, ha lehet, fehérítse a bőrét, de a legfontosabb, hogy szerény, udvarias, vallásos legyen, a férje kedvét kereső feleség, odaadó anya – magyarázta. Aki ezeket nem tartja be, ne csodálkozzon, ha ismeretlen férfiak félreértik a helyzetet.
A XXI. század elejéig tabunak számított errefelé a szexualitással összefüggő bármely téma kibeszélése, így nem csoda, hogy nagy visszhangot váltott ki a Me too kampány. – Éveken át magamban tartottam – mesélte saját élményeit a Jakarta Postnak a 19 éves Winona, akit gyermekkorában a szomszéd férfi zaklatott. – Eddig azt gondoltam, csak nekem van ilyen történetem, és emiatt furcsa vagyok. De most láttam, hogy Blake Lively és Cara Delevingne (amerikai és angol színésznők, akik meséltek az átélt zaklatásról – a szerk.) is hasonló dolgokról írt a Twitteren. Ez valahogy erőt adott nekem, már tudom, hogy nem vagyok egyedül – folytatta a fiatal lány.
A jogvédő Sophia Hage számára nem jelentettek újat a most felszínre került történetek: 2011-ben frissen végzett orvosként szembesült azzal, mennyi elfojtott traumát hordoznak az indonéz nők. Pszichológus barátjával az országban elsőként létrehozták a szexuális erőszakot elszenvedett nők megsegítésére a Lentera csoportot. – Jöttek a bántalmazott nők, leültünk, és aki akarta, elmondhatta a történetét. Akadt, aki kezdetben csendben figyelt, majd a többieket hallgatva néhány hónap elteltével érzett erőt ahhoz, hogy megszólaljon – idézte fel a kezdeteket a jogvédő. Tavaly óta iskolákat is látogatnak, általános és középiskolás gyerekeknek tartanak előadást a problémáról. – Kiket erőszakolnak meg a férfiak? – tesszük fel a kérdést az osztályban. A fiúk rögtön rávágják: azokat a nőket, akik lenge ruhát viselnek. Akkor megkérdezzük a lányokat: van olyan köztetek, akit iskolából hazafelé menet zaklattak? Néhány kéz mindig a magasba emelkedik. Ezután a fiúkhoz fordulunk: mit gondoltok, a lányok iskolai egyenruhája lenge öltözéknek számít? Ezen elgondolkoznak – mesélt módszereikről.
http://mno.hu/
A probléma nagyságát jól érzékelteti egy 2013-ban az ENSZ által készített felmérés, amelynek során tízezer kínai és délkelet-ázsiai férfit kérdeztek meg, erőszakoskodtak-e már nőkkel. Tízből egy férfi igennel válaszolt. Az okok? Elsősorban, hogy férfiként joguk van hozzá, másrészt szórakozásból, és csak a legritkább esetben az alkohol miatt.
http://mno.hu/
Nem véletlen, hogy a nők ritkán tesznek feljelentést: a statisztikai adatok alapján Indonéziában az esetek 93 százalékában titokban marad az erőszak. Ennek egyik okát jól szemlélteti a jakartai rendőrfőnök közelmúltban tett nyilatkozata, miszerint nem lát kivetnivalót abban, hogy feljelentéskor munkatársai megkérdezik az áldozatot, élvezte-e az együttlétet. – Ezek a kérdések nagyon fontosak, különben honnan tudnánk, hogy történt-e valóban erőszak? – mondta.
Ha pedig az ügy a bíróság elé kerül, az áldozat további kellemetlen percekre számíthat. Mint Fitri Mayang Sari, a Hollaback jogvédő szervezet alapítója a Magyar Nemzetnek elmondta, a bíróság meglepő módon dönt az ítélet súlyosságáról. – Más lesz a büntetés, ha az áldozat házas volt, más, ha egyedülálló, esetleg még szűz. Nyilvánvalóan enyhébb büntetésre számíthat az elkövető, ha áldozata házasságon kívüli kapcsolatban élt egy férfival. Az is számít, a bűncselekmény idején hogy volt a nő felöltözve, sőt mennyire megbecsült, jó anya, feleség – mesélte. A megkérdezett szakértők szerint a téma kibeszéléséhez az indonéz társadalom úgy áll, mint Pandóra szelencéjének felnyitásához: ki tudja, mennyi baj kerülne felszínre a párbeszéd megindulásával? A Me too kampánnyal mégis elindultak ezen az úton.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.11.02.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
