Van, aki egy hétig is szenved az óraátállítástól, amit idén kettős fronthatás tesz még kellemetlenebbé – a két érzékenység általában együtt jár.
Idén ősszel a laikus közönség részéről is különös figyelmet kapott a csaknem minden élőlényben megtalálható „belső óra” működése, miután a 2017-es orvostudományi Nobel-díjat a biológiai óra feltérképezéséért ítélte oda a bizottság.
Október utolsó vasárnapjának közeledtével a téma újra aktualitássá válik: sokaknak épp a belső óra stabilitása és precizitása miatt gyötrelmes átállni a téli időszámításra. Idén pedig még az időjárás is rátesz egy lapáttal.
Vasárnap hajnalban tekertünk
Érdemes ott kezdeni, hogy a fény szerepe döntő fontossággal bír életünkben, fény nélkül nem élhetnénk egészséges életet. Nem csoda, hogy a középkor egyik legkegyetlenebb, akár halálos kimenetelű kínzási módszere volt a sötétzárka. Hozzá sem értek az elítélthez, nem bántották, csak bezárták, és a sötétség elvégezte a többit – a fény szerepéről itt írtunk legutóbb az őszi napéjegyenlőség kapcsán.
A világ nagy részén a világosság legoptimálisabb kihasználása érdekében a XX. század folyamán vezették be a téli és a nyári időszámítást. Pontosabban a téli az „eredeti”, ehhez képest tekerjük eggyel előrébb az óramutatót március utolsó vasárnapján. Vissza pedig október utolsó vasárnapján, ami idén 29-ére esik: hajnali három óráról hajnali két órára.
Egyetlen óra mindent felborít
Ha pedig megzavarodik, azzal egész szervezetünk ritmusa felborul, hiszen a biológiai óra az egyik legfontosabb szabályozórendszer. Csak hogy a legfontosabbakat említsük, hatással van:
Egyéni adottságai függvényében minden ember más és más módon reagál. Van, akit egyáltalán nem hat meg, legfeljebb annyit érzékel az óraátállításból, hogy előbb lett sötét. Mások nyűgösebbek, fáradtabbak a kelleténél, sokaknál viszont elhúzódó fejfájást, alvási, szív- és érrendszeri problémákat hozhat felszínre. Egyértelmű tünetekről tehát nem beszélhetünk, de az óraátállítás mindenképp drasztikus változást, stresszterhelést jelent a szervezetnek, a társadalom többségét negatívan érinti – szögezi le a szakember.
Kettős fronthatások rontják a helyzetet
Némi gyógyírt ilyenkor a tudatosság jelent: feküdjünk le aludni „régi idő” szerint akkor is, ha még nem vagyunk álmosak, csak napi negyedórával toljuk el a programunkat, próbáljuk a napi rutint minél zökkenőmentesebben átállítani, készüljünk fel a tünetek kezelésére, és ebben az esetben is komoly segítséget jelenthet a fényterápia.
Biztos segítséget viszont csak az idő hoz. Egyeseknél néhány nap, másoknál egy hétnél is hosszabb idő kérdése, de a biológiai óra lassan felveszi az új ritmust. Ezzel pedig megszűnnek a panaszok is.
Idén viszont várhatóan a szokásosnál is nehezebb lesz az átállás az érkező kettős fronthatások miatt, és ez az igazán rossz hír: aki az időjárásra érzékeny, az a tapasztalatok szerint általában az óraátállítást is jobban megsínyli és fordítva. Most pedig a kettő együtt jelentkezik.
Pénteken meleg- majd hidegfront okozta hatásokra számíthatunk, de az igazi terhelés a vasárnapi meleg- majd markáns hidegfronttal érkezik: a változékony időjárás valamilyen szinten mindenkinél éreztetni fogja hatását – figyelmeztet Pintér Ferenc. Egészen pontosan – ahogy például itt már részleteztük – frontérzékenység nincs, mert nem maguk a frontok gyötrik meg az embert.
Hanem az olyan, más időjárási helyzetekben is előforduló „kísérőjelenségek” összessége, mint például a szél, a légnyomás vagy a hőmérséklet ingadozása.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
