Baranyi Krisztina, az Együtt politikusa ezt saját felvételeivel bizonyítja.
Kommunális szennyvíz kerül a Ráckevei Duna-ágba, mert a délpesti szennyvíztisztító kapacitása az esőzések idején nem elég. A meder kotrása is évtizedek óta várat magára, a felgyülemlett iszapban sok egészségre ártalmas anyag halmozódik fel.
Ha esik az eső, akár több tízezer köbméternyi szennyvíz is ömlik a Kis-Dunába a dél-pesti szennyvíztisztító telepről.
Egy egész patkány is úszott a habok között.
A bűzt most is érezni, ahogy az egész környéken, de még Pesterzsébet partközeli részén is. A kifolyótól nem messze eső Molnár-sziget csücskénél, a nyaralótulajdonosok is panaszkodnak.
„Nagy Dunából, onnan kellene vizet engedni, de hát nem engednek. Hátul teljesen nádas van már. Már csónakkal alig lehet elmenni. És milyen mély itt mondjuk az iszapréteg. Másfél méter” – mondta egy helyi lakos.
Vagyis jóval mélyebb, mint a víz. Ez az kis ág van a legközelebb a kifolyóhoz, úgyhogy ami ott ki, itt be.
„Itt most már sajnos nem csak haváriákról, tehát nagy fehőszakadásokról beszélgetünk, hanem bármilyen esőzésről, akkor a telep egyszerűen lezár, mert nem tudja a kapacitásán felüli se szennyvizet, se esővizet fogadni, mert akkor tönkremenne az a biológiai technika, amivel egyébként egyébként a szennyvizet tisztítja. Ezért a telep lezár és a teljes mennyiség, amikor én a helyszínen voltam 35 ezer köbméter per óra, de van olyan felvétel, ahol majdnem 60 ezer köbméter/óra esővízzel kevert tisztítatlan szennyvíz ömlik bele a Kis Dunába” – fogalmazott Baranyi Krisztina, az Együtt önkormányzati képviselője.
Pedig a bűzön és a szennyvízkivezető zaján kívül egyébként idilli a környék. Sőt, ennél kicsit azért több is.
„Ez egy Natura 2000-es kiemelt természetvédelmi terület, a teljes soroksári duna ág, mégpedig azért, mert európai szinten védett” – tette hozzá a képviselő.
Az esővíz túlcsordulására azonban még akkor sem adna választ ez a projekt, ha teljes egészében elkészülne. Ezzel Tarlós István főpolgármester is egyetértett.
„Záportározót kell bővíteni és építeni, be is rakom a jövő évi költségvetésbe, ez körülbelül 300 millió forintba kerül” – nyilatkozta a főpolgármester.
De szükség lenne a folyómeder kotrására is. Ezt viszont már nem ígérte meg senki. Pedig ha a szennyezett iszap folyamatosan visszaszennyezi a Dunát, akkor a többi beruházás is csak vízbe dobott pénz. A kotrás elmaradása gondot jelent a Dunán jóval lejjebb, a ráckevei ág névadóján, Ráckevén is.
„Két zsilip között van a Duna, nincs folyás, minden lerakódik az aljára. Kotorni nem lehet, mert annyi szemét van az alján, hanem csak szívatni, uszályokkal valahova elvinni, mert ugye végig a part be van építve, oda nem tudják kinyomni” – mondta el Vajda Lajos révész.
A Fővárosi Csatornázási Művek közleménye szerint az esővízzel hígított szennyvíz fertőtlenítése szinte megoldhatatlan feladat, és erre nem is kötelezték a telepet, de ezzel együtt is jóval kevesebbet engednek a Dunába, mint a száraz időben, a biológiailag tisztítottból .
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
