Az Egyesült Államok energetikai hivatala kétévente kiad egy előrejelzést, hogyan alakul az ország energiatortája a következő tíz évben. Tíz éve majdnem 5000 százalékkal lőtték alá a napenergia szerepét, pedig a világ megveszik érte.
A 2000-es évek közepén a napelemek iránti lelkesedés alapján két csoportra lehetett osztani az államok és az energetikai cégek vezetőit. Az egyik a hiperoptimista tábor volt, amely azt várta, hogy a világ növekvő energiaéhségének akár a fele is lefedhető lesz a napelemfarmokkal. Ebbe a kategóriába tartozott az Európai Unió is, amely – akkori árfolyamon – 22 300 milliárd forintot költött volna egy Tunéziai óriási szolárerőműre.
A várakozások szerint a létesítmény 100 milliárd wattnyi energiát termelt volna, amelyből minimum 30 milliárd Európát, a maradék Észak-Afrikát látta volna el árammal. Azt, hogy mekkora tételről van szó, mutatja, hogy a Guardian akkori cikke szerint az Egyesült Királyság 2007-es éves energia-előállítása 74 milliárd watt volt. A projektről ugyan soha nem tettek le, de az elmúlt 10 évben a technológia kiforratlansága, az Iszlám Állam terjeszkedése és a világgazdasági válság miatt egyelőre nem sokat haladt előre.
Az elképzelést azóta leporolták, a nyár végén TuNur néven újraindult a beruházás. Azt még nem tudni, mikorra készülhet el.
A másik véglet
Az Egyesült Államok viszont a pesszimistább csoportba tartozott tíz évvel ezelőtt, nem terveztek a napenergia ilyen komoly térnyerésével. Ahogy minden páros évben, úgy 2006-ban is kiadta az Egyesült Államok Energetikai Információs Irodája (EIA), hogy szerintük mennyi energiát termelnek majd napelemek 2016-ban. A tíz éves jóslatban 4813 százalékot tévedtek – számították ki az Advanced Energy Economy (AEE) szakemberei a prognózisokról készült elemzésükben.
A nonprofit szervezet szerint az EIA kutatásai a jövőben sem lesznek pontosak, ami kifejezetten hátrányosan érinti a napelemek terjedését. A hivatal adataira támaszkodnak az amerikai döntéshozók – a Quartz cikke szerint ezek alapján határoz a támogatáspolitikájáról a Környezetvédelmi Ügynökség, ez alapján számítják ki az adókedvezményeket, de sok törvényt is eszerint hoznak meg.
Például ez alapján élnek még mindig az Obama-adminisztráció tisztaenergia felhasználásról szóló célkitűzései, noha azok már csak karnyújtásnyira vannak, 8 évvel megelőzve a várakozásokat. Mindezt úgy, hogy a törvényhozás bármit is tett volna.
Várhatóan a Donald Trump vezette republikánus kormányzat nem töri majd magát, hogy még jobban visszaszorítsa a fosszilis energiahordozók szerepét az energiamixben, nem vezetnek be új célszámokat. Az elnök elkötelezett a szénalapú energiatermelés mellett, hogy munkahelyeket védjen meg. Még akkor is, ha azok gazdasági teljesen elavultak és állami beavatkozás nélkül fenntarthatatlanok.
Késleltetett jövő
Az Egyesült Államokban azért is lenne szükség pontosabb becslésekre, mert a napenergia – támogatás nélkül is – gyorsabban terjed, mint ahogy azt az EIA még most is várná. Júliusban a Bloomberg arról számolt be, hogy 1984 óta először a megújulók nagyobb szeletet adták az amerikai energiatortának, mint az atomerőművek. Idén januártól áprilisig közel 300 ezer kilowattórányi áramot termeltek, szemben a nukleáris erőművek 260 ezer kilowattórányi részesedével.
Az AEE kritizálja a szövetségi hivatal 2015-ös jóslatát is, amely szerint 2026-ra megduplázódik majd a napenergia termelés az USA-ban. Ez ugyanis már a jövő év végére megtörténhet. Ugyanígy az is valószerűtlen, hogy csak 6,5 gigawattnyival bővülne a szélenergia kapacitása 2030-ig, ha már 2007 és 2014 között évente nőtt ennyivel a szélerőművek által termelt áram mennyisége.
Nem a kőolajlobbi miatt tévednek
A sorozatos statisztikai tévedések mögött nem az van, hogy az EIA meghamisítaná az adatokat, vagy nem mérné fel jól a piaci állapotokat. A Politicónak Michael Grunwald azt mondta, hogy a szervezet módszereivel van a hiba. Úgy véli, a problémát az okozza, hogy nem a technológiai fejlődést, vagy a napelemgyártás bővülését, annak árait veszik a prognózisok alapjának, hanem a múltbéli adatokból következtetnek.
Az energetikai ügynökség védelmében felhozzák, hogy a technológiai jóslatokkal könnyű felsülni, mert a piaci trendek nehezen előrejelezhetők. Közismert az a Bill Gates idézet a 1990-es évekből, amikor állítólag azt mondta, hogy 640 kilobájt memória mindenkinek elég lesz a jövőben, miközben ennek milliószorosa van egy okostelefonban is. Bár a techguru tagadja, hogy ilyen kijelentést tett, voltak már ehhez hasonló felsülések – elég csak a 2000-es évekre elfogyó kőolaj-készletre, vagy az 1960-as évek óta várt repülőautókat említeni.
Bár az EIA próbálja finomítani az előrejelzéseit, más kutatókat is bevon a munkájába, szerencsére az államtól független piacra kicsi a hatása. Egyrészt a tagállamok saját maguk rendelkeznek az adókedvezményekről. Másrészt a gazdasági szereplőknek egyre jobban megéri a zöldenergia, és egyre inkább vonzza a tőkét.
Világszerte egyre népszerűbbek ezek a megoldások: 50 százalékkal, 74 gigawattal nőtt tavaly a fotovoltaikus áramtermelő kapacitás világszerte, felerészt Kínának köszönhetően. A további bővülés akadálya jelenleg az, hogy nem gyártanak elég napelemet.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
