A walesi bárdok történetét megelevenítő különleges fényjátékkal tisztelegtek szombat este a walesi főváros, Cardiff főterén a ballada kétszáz éve született szerzője, Arany János emléke előtt. Október 22-én, 135 éve, hogy elhunyt Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2.–Budapest, 1882. október 22.) költő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia egykori főtitkára, a magyar irodalom kiemelkedő alakja.
A Montgomeryben I. Eduárd angol király által máglyára küldött 500 bárd legendájának stilizált képi megjelenítését látványos, színes fényfestéses technológiával vetítették a XII. században épült cardiffi Keresztelő Szent János templom tornyára. A hatperces vetítéseket késő estig óránként négyszer tekinthette meg a templom előtti téren összegyűlt több száz fős tömeg. A londoni magyar kulturális központ szervezte fényfestéses vetítések alatt a vers angol fordítása volt hallható a téren elhelyezett hangszórókból.
Az Arany-emlékév egyik első mozzanataként, az idei év elején Montgomery díszpolgárává avatták az 1817-ben született költőt, akinek Eric Fairbrother, a balladában megörökített település akkori polgármestere adományozta a posztumusz címet.
Arany Jánost az évforduló alkalmából annak idején a BBC is külön műsorban méltatta, hangsúlyozva, hogy A walesi bárdokban megénekelt történetet Arany révén többen ismerik Magyarországon, mint Walesben.
Százharmincöt éve hunyt el Arany János
Arany János kétszáz éve, 1817. március 2-án született Nagyszalontán egy szegény sorsú család tizedik gyermekeként. Csodagyereknek tartották, mert hatéves korára már folyékonyan tudott olvasni, nem sokkal később pedig idegen nyelveken is beszélt, és hamarosan verselésbe is kezdett.
Az irodalom mellett megpróbálkozott a vándorszínészettel, valamint belekóstolt a zeneszerzésbe. Az életművének jelentős részét teszik ki a műfordításai, több, jelentős Shakespeare- és Arisztophanész-művet ma is ő nagyszerű fordításában olvashatunk.
Ahogy az irodalmi körökben egyre nagyobb ismeretségre tett szert, megszaporodó teendői egy idő után a fővárosba szólították, így életének utolsó szakaszában Budapestre költözött. Szívesen töltött időt a Margitszigeten, itt született meg az Őszikék című versciklusa, amelyet a Gyulai Páltól ajándékba kapott, híressé lett Kapcsos könyvbe írt. A kéziratot a Magyar Tudományos Akadémián őrzik, amelyet azonban most a nagyközönség is láthat a Petőfi Irodalmi Múzeumban, az Arany-emlékév alkalmából megrendezett Önarckép álarcokban című Arany-kiállításon.
A költő hosszú betegség után 1882. október 22-én 65 éves korában hunyt el a Magyar Tudományos Akadémia főtitkáraként és a Kisfaludy Társaság elnökeként.
Utolsó útjára a Fiumei úti temetőben az Akadémia tagjai kísérték, nyughelyére pedig a Margitszigetről ültettek át kedves tölgyfái közül kettőt.
Arany Jánost ma is az egyik legnagyobb szókincsű költőként tartjuk számon, egy átlag értelmiségihez képest körülbelül kétszer annyi egyedi szót használt. Számos irodalmi műfajban – ballada, elbeszélő költemény, epigramma és vers – alkotott maradandót. Legismertebb művei: Toldi, Ágnes asszony, Szondi két apródja, V. László, A walesi bárdok, Bolond Istók, versei közül pedig talán a Családi kör.
forrás: hirado.hu / MTI
The post Fényjátékkal tisztelegtek Cardiffban Arany János emléke előtt appeared first on PolgárPortál.
Forrás:polgarportal.hu
Tovább a cikkre »
