Lapunk is beszámolt róla, hogy a korábbi fideszes önkormányzati képviselőt, mint elsőrendű vádlottat a Gyulai Törvényszék 2016. február 19-én 3 rendbeli társtettesként áru hamis megjelölés bűntettében, engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység bűntettében, rossz minőségű termék forgalomba hozatala bűntettében, valamint pénzmosás elkövetése miatt – mint egy bűnszervezet tagját – hét év fegyházbüntetésre ítélte, valamint 165 millió forint erejéig vagyonelkobzást is elrendelt. Mivel a bűnszervezett megállapítása súlyosbító tényező, így az ítélet szerint még feltételesen sem bocsájtható szabadlábra.
Az ítélet
Rajta kívül még 5 társát ítélték el: V-né B. N. A II. rendű vádlottat 6 év börtönre, B. N. J. III. rendű vádlottat 3 év 6 hónap börtönre, B. N-né K. A. IV. rendű vádlottat 3 év 6 hónap börtönre, Sz. R. V. rendű vádlottat 5 év börtönre, P. G. VI. rendű vádlottat 4 év börtönre ítélték, és mindannyian pénzbüntetést is kaptak (amit még külön le kell ülni, ha nincs kifizetve, ami elég nehézkes lesz ekkora vagyonelkobzás és bűnügyi költség mellett).
A másodfokon a Szegedi Ítélőtábla járt el, amely 2016. október 27-én nagyrészt helyben hagyta az ítéletet: csökkentette a V. Viktorral szembeni vagyonelkobzás mértékét 91 millió forintra, illetve 4 vádlott esetében megállapította a folytatólagosan, társtettesként elkövetett pénzmosás elkövetését.
Az ítéletekkel szemben minden vádlott és ügyvédjük fellebbezett, többek között a bűncselekmény hiányának megállapítása érdekében.
A biznisz
Nemcsak a Békés megyei sajtóban, hanem az országos médiában is nagy teret kapott az eset – nyilvánvalóan nem kis részben azért, mert a „bűnszervezet” feje egy fideszes politikus volt. De maga az ügy is figyelemreméltó.
A vád szerint 2009 és 2012 között (a lebukásukig) V. Viktor közeli hozzátartozóiból (felesége, anyósa, apósa) és ismerőseiből egy olyan szervezetet hozott létre, amely külföldről, Indiából és Kínából hozott be gyógyszerkészítményeket, azokat átcsomagolta, és értékesítette Magyarországon. Ezek a nagykereskedelmi mennyiségben vásárolt készítmények jórészt potencianövelő gyógyszerek voltak, ugyanakkor Magyarországon nem voltak törzskönyvezve, így illegálisnak számítottak. A későbbi vizsgálatok során azt is megállapították, hogy a gyógyszerek – legalábbis egy részük – hamisítvány volt, eltért az összetevőjük a csomagoláson feltüntetett adatoktól. Jellemző, hogy a lerakatként használt békéscsabai belvárosi lakásban a házkutatás során több százezer tablettát találtak a NAV nyomozói, és hogy a napi 1-1,5 millió forintos üzlethez egy lengyelországi és ciprusi bankszámlát használtak.
A szabadság
Azonban a Kúria 2017. július 5-én meghozott határozata az összes ítéletnek a végrehajtását félbeszakította, addigra már csak az hatodrendű vádlott nem kezdte meg a börtönbüntetését egészségügyi okok miatt, sőt az első és másodrendű vádlottak már 2016. február 19-e óta rács mögött voltak.
Az ügyre rálátó jogász, Cséffai Attila Csaba a hir6.hu-nak akkor úgy reagált, hogy
„a végrehajtás ilyetén történő megszakítása ritkának mondható, és csak igen súlyos törvénysértés esetén jellemző”.
Nos, a „csabai viagrás per” szereplői nemcsak a szabadságukat kapták vissza, hanem a Kúria szeptember 19-én
mind az első-, mind pedig a másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és a Gyulai Törvényszéket új eljárásra utasította.
A buszsofőr
A jogerős ítélettel szemben a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség felülvizsgálattal élt a Gyulai Törvényszéken történt eljárási szabálysértés miatt. Ugyanis olyan súlyú ügyben, amellyel megvádolták V. Viktorékat, csak az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke által kijelölt bíró járhat csak el – a Gyulai Törvényszék elnökhelyettese, Csepregi-Matus Évát azonban senki nem jelölte ki az OBH részéről.
Az is feltűnő, hogy ez a szabálysértés egyből nem tűnt fel sem az ügyészségnek, sem a szegedi fellebbviteli főügyészségnek, sem pedig a Szegedi Ítélőtábla 3 hivatásos bíróból álló tanácsának sem.
„Ez olyan, mintha egy buszsofőr jogosítvány nélkül vezetett volna”
– fogalmazott az Alfahírnek Váczi Péter, az ügyben szereplő egyik védő.
De hogy lehet ekkorát hibázni? Erre a kérdésre az ügyvéd sem tudta megadni a választ, azt ugyanakkor aláhúzta, ahogy eddig, a megismételt eljárásban is érdemben fogják vitatni a vádat, igaz, csak a megismételt eljárás keretében felmerülő információk fényében tud majd konkrétumokkal szolgálni.
A kérdés
Vajon V. Viktornak és társainak mindenféleképpen buknia kellett? – teheti fel a kérdést az olvasó.
A Gyulai Törvényszéken lezajló per is több érdekességgel szolgált, azt még a vádlottakkal szemben ellenséges Magyar Narancs is elismerte tudósításában: a felderítés nemcsak a bűnszervezetben részt vevők száma tekintetében nem volt teljes körű, hanem a kereskedés esetében sem. Csak töredékesen sikerült felderíteni a kapcsolati hálót, a beszerzési és az értékesítési útvonalat, még ha a lefoglalt laptopokban találtak is részleges címlistákat, valamint excel táblázatokat.
Emlékezetes, hogy már az elsőfokú tárgyaláson is kérte az ügyész a vádiratban és vádbeszédében is, hogy a legtöbb cselekmény már el is évült, ezert kéri az időmúlást, mint enyhítő körülményt figyelembe venni, de Csepregi-Matus ezt az ítéletéből kihagyta.
A gyógyszer
Szintén furcsa, hogy nem vették figyelembe a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) szakértőjének véleményét is. A bírósági meghallgatásán többek között elmondta, hogy a V. Viktorék által behozott, Magyarországon nem törzskönyvezett indiai Kamagra (Ajanta Pharma) és a Viagra (Pfizer) még a laikusok számára sem keverhető össze, hiszen teljesen más a dobozuk és a tabletták színe és formája is eltér.
Az is egy fontos motívum, hogy 2012. június 27-én – tehát 2 hónappal a lebukásuk után – szigorodott csak a Büntetőtörvénykönyv, és akkor nevesítették először az egészségügyi termék hamisítását, mint bűncselekményt (Medicrime Egyezmény). Most már akár nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható az elkövető, ha a hamisított termék fogyatékosságot, súlyos egészségromlást okoz, vagy halált eredményez. Ugyanakkor V. Viktorék esetében ilyen esetet nem derítettek fel, a nyomozók által meghallgatott vevők között csak egyetlen panaszos sértettet találtak, egy nyugalmazott pénzügyőrt.
És persze visszamenőleges ítélkezési gyakorlat sincs Magyarországon.
A tragédia
Különös volt az is, ahogy a Gyulai Törvényszék a sajtóval megosztotta ezt az ügyet: nagy szenzációként tálalták, hogy milyen eredményesen hozták meg a békéscsabai „bűnszervezet” elleni ítéleteket.
A jogi részén túl azért van egy emberi vonulata is az éveken keresztül zajló bírósági procedúrának. A másodrendű vádlott 2014 júniusában teherbe esett, ám novemberben elvesztette a babáját a súlyos cselekményekkel megvádolt fiatal nő. A halva születést követő tárgyalási napról igazoltan hiányzott -ilyen esetekben 2-3 hónapig is felléphet spontán vérzés, ekkor is ez történt -, amire a beszámolók szerint a minden együttérzés nélkül csak úgy reagált Csepregi-Matus bírónő, hogy a következő alkalommal elővezeti őt.
Az eljárás során mindvégig mindenki megjelent, együttműködött, mégis 8-10 hónapig volt egy egész család előzetesben, gyilkosok közt (a másod- és negyedrendű vádlott is ült Sápi Andreával, a férjét meggyilkoló és felgyújtó berettyóújfalui asszonnyal, aki aztán 35 évet kapott).
Most viszont minden kezdődik elölről, és ezzel kell együtt élni a mindennapokban, munkát, gyereket, barmit tervezni.
Ítélet helyett
Politikusok számtalan eset után szorgalmazták már a magyar igazságszolgáltatás reformját – jó példa erre a vörösiszap-perben egymásnak ellentmondó ítéletek – de most újra azt láthatjuk, hogy akit egy bíró el akar ítélni, azt a rács mögé is juttatja, miközben olyan alapjogok sérülnek, mint a törvényes bíróhoz való jog.
Erre pedig csak akkor döbbenünk rá, ha egyszer velünk is megtörténik.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
