"Ha a hatóság nem tesz semmit a drogosok ellen, majd mi védjük meg magunkat" – önvédelmi csoport alakult Tisza­földváron

"Ha a hatóság nem tesz semmit a drogosok ellen, majd mi védjük meg magunkat" – önvédelmi csoport alakult Tisza­földváron

Megelégelték a tiszaföldváriak a drogos fiatalok látványát és az általuk elkövetett bűncselekményeket: megalakították a Tiszaföldvári Önvédelmi Csoportot, amelynek tagjai „egészségügyi sétákat” tartanak a településen – írja a Szoljon. Természetesen a Magyar Önvédelmi Mozgalom tiszaföldvári csoportjáról van szó, melyet következetesen elhallgat a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő megyei lap, így alábbi cikküket a csúsztatások javításával közöljük.

A Facebookon mára egy 750 fős „figyelő” csoport is alakult. A helyiek úgy vélik, a hatóság fellépése eddig nem volt elég hatékony. A tiszaföldvári járőröző polgárőrök messziről figyelték, mi az a tárgy a földön. Egyértelműen egy gyermekhordozóhoz hasonlított.

– Nem hittünk a szemünknek: tényleg egy hordozó hevert az úton, a temető mellett – idézi fel Kecse ­László, a helyi polgárőrség ­vezetője az év elejei történetet.

– Szerencsére nem volt benne gyerek. Körülnéztünk, senkit nem láttunk a környéken. Késő este volt, fagyos idő. Az egész helyzet gyanús volt, így elkezdtük átvizsgálni a környéket. A közelben találtunk egy személyautót, egy pár ült benne, bedrogozva.


Kecse László, a tiszaföldvári polgárőrség vezetője (Fotós: Mészáros János)

– Tudtuk, hogy a fiataloknak kisgyermekük van, így azonnal elmentünk a lakásukra, ahol a jéghideg házban ráleltünk az egyedül hagyott csöppségre, épségben.

Ez az eset bár megdöbbentő, mégsem egyedül­álló a városban. A droghasználat a helyiek szerint az utóbbi­ pár évben elharapódzott Tisza­földváron és a környéken, a lakosok tehetetlenül nézik, hogyan tántorognak a sokszor csak 15-16 éves "fiatalok" a belvárosban.

Szerintük igenis összefüggés van a bűncselekmények elkövetése és a kábítószer terjedése között. De vajon miért nem tesz semmit a rendőrség a helyzet ellen?

– Mert a lakosok nem mernek beszélni a rendőröknek. Nincsen olyan ember, aki feljelentést tenne, félve az esetleges megtorlástól – magyarázza egy Zöldfa utcai asszony, megsúgva, tudvalévő, kik fogyasztanak és kik árusítanak kábszert.

Állítólag az Epreskert, a buszpályaudvar környéke, a már említett temető és vonzáskörzete, a tabáni rész, a Penny háta mögötti lakatlan terület, valamint a Zöldfa utca a legfertőzöttebb környék.

„A bódult emberek aztán elhagyatott, üres házakba fészkelik be magukat, ott dőlnek ki” – árulja el az idős nő, aki határozottan arra kér, ne írjam le a nevét.

Ő és sok társa még nem, a helyiek egy része azonban rájött arra, hogy a „nem látni és nem beszélni” politika sehová nem vezet.

Az egyik párt helyi alapszervezete (természetesen a Jobbikról van szó – a szerk.) ezen embereket szólította meg: augusztusban egy hét alatt két lakossági fórumot is szervezett a probléma feltérképezésére, az egyik fórum helyszíne éppen az emlegetett Zöldfa utcában volt.

– Több mint százan vettek részt a megmozduláson – mondja Soós Antal, a demonstráció egyik szervezője (jobbikos önkormányzati képviselő – a szerk.), az önkormányzat ifjúsági, művelődési, sport- és vidékfejlesztési bizottságának vezetője.

– A biztonság megromlott a városban, az idősek félnek a drogosoktól. Úgy döntöttünk, ha a hatóság nem tesz semmit ellenük, mi védjük meg magunkat: elhívtuk egy hétvégére a Magyar Önvédelmi Mozgalom néhány képviselőjét, akik – több más lakossal együtt – „egészségügyi sétán” bizonyosodtak meg az állapotokról.

„Itt tényleg mindennaposak a lopások, betörések, az utcai erőszak, a zaklatás és a rablás” – állítja a Magyar Önvédelmi Csoport vezetője, László Attila.

– Volt alkalmunk személyesen is megtapasztalni, hogy milyen egyes emberek magatartása a rendőrök ­felé. Vérlázító, ahogy részegen, dülöngélve, vagy a kerékpárra feltekeredve ordítják az intézkedő rendőr felé a jogaikat.

– Persze, ameddig ezt következmények nélkül tehetik meg, addig ne is várjunk változást – vélekedik László Attila.

Az augusztusi fellépés olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy Tiszaföldváron a múlt szerdán megalapították a Magyar Önvédelmi Mozgalom tiszaföldvári csoportját, azaz nincsen szükség a továbbiakban kívülről érkező segítségre.

– Folytatjuk „egészségügyi sétáinkat”, melyeken nemcsak látunk és figyelünk, hanem arra biztatjuk a lakosokat, hogy akár velünk együtt is, de egy-egy bűncselekmény után igenis tegyenek bejelentést a rendőrségen – fűzi hozzá Soós Antal.

Hírdetés

Drogügyben tett lépéseit nem mindenki tolerálja a városban: a múlt heti informális testületi ülésen például – állítása szerint – néhányan előre jelezték, hogy megpróbálják ellehetetleníteni munkáját, mert szerintük ilyen radikális gondolkodású ember nem való erre a posztra.

Hegedűs István polgármester annyit mondott, a Magyar Önvédelmi Mozgalom tiszaföldvári csoportja nem betiltott szervezet, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az önkormányzattól teljesen független.


Hegedűs István, Tiszaföldvár polgármestere (Fotós: Mészáros János)

Hozzátette, megérti azokat a lakosokat, akik a problémás településrészeken élnek és esetleg többször is szembesültek már a bedrogozott emberek látványával, hogy igenis konkrét megoldást várnak.

Nem véletlen, hogy a Facebookon is alakult egy csoport: a Tiszaföldvári lakosok védelméért elnevezésű, melyhez pár hét alatt hétszázötvenen csatlakoztak, köztük számos köztiszteletben álló lakos, például Baczúr István korábbi iskolaigazgató, pedagógus.

– A lakosság számára érzékelhető közbiztonsági rizikót azok az emberek jelentik, akik életmódjuk, életvitelük miatt a helyi társadalomból kirekesztettek. Többségében családjuktól elszakadt, többnyire iskolázatlan, anyagi létbizonytalanságban élő fiatalok, gyakran nem is helybeliek.

– A neten alakult közösség jó szolgálatot tesz azzal, hogy az egykori SZEM-hez (Szomszédok Egymásért Mozgalom) hasonló ­figyelő- és figyelmeztetőcsoportként működik.

– Az önvédelmi egyesület megalakulása és működése a csoport tagjainak ügye. Egy haszna azonban mindenki számára megmutatkozott: nyomást gyakorolt a hivatalos szervekre, melyek működése fölerősödött.

– Többször látunk járőrözést, igazoltatást, az áldozattá válás megelőzését célzó felvilágosító programot és sikeres nyomozásokról is több szó esik.

– Sajnos az önkormányzat kezében alig van eszköz, amivel felléphetnénk a droghasználók vagy -terjesztők ellen – állítja Hegedűs István.

– Annyit tudunk tenni, hogy a rendőrparancsnokkal hetente egyeztetünk, a drogosok által „megszállt” lakatlan, elhanyagolt házak tulajdonosait felszólítjuk, hogy tegyék rendbe a portáikat, hatósági eljárást kezdeményezünk.

Állandó probléma, hogy a lefülelt kábítószer-terjesztőknél vagy -fogyasztóknál olyan szert találnak a rendőrök, mely nincsen rajta a tiltólistán, így a terjesztő nem elítélhető.

A szakemberek megerősítették mindezt: olyan új ópioid dizájnerdrogok jelentek meg szerte az országban, amelyek olcsóbbak és erősebbek a heroinnál. 2016 végén 18 új vegyületet vettek fel az új pszichoaktív anyagok nevesített listájára, a 18 szerből 13 nem szerepelt még semmilyen listán.

A már emlegetett tiltólista gyakorlatilag mindig lemaradásban áll a valós, piacon is megtalálható szereket tekintve.

A drog nem csak Földváron keseríti meg az emberek életét.

– Mi is jól tudjuk, kik árulják a drogot – mondja Molnár ­Bálint, Öcsöd polgármestere.

– Ott állnak a kuncsaftok az árus ablaka előtt, ő kiadja bentről a valamit, a vásárlók meg fizetnek érte. Az önkormányzat többször jelezte ezt a rendőröknek, akik ki is mentek a helyszínre, meg is találták a dizájnerdrogokat, amikről azonban kiderült, nem illegális szerek, nincsenek rajta a tiltólistán. Ez esetben a terjesztő nem büntethető.

Molnár Bálint úgy véli, nyilvánvaló a kábítószer jelenléte a településen. Pár éve például­ egy bedrogozott fiatal betört az orvosi rendelőbe, ahol – minden különösebb indok nélkül – összetörte a számítógépet. Gyorsan elkapták.

– Minden évben szóvá teszem a rendőrségi fórumokon, hogy sürgősen valamilyen megoldást kell találni a drog visszaszorítására. Megkerestem Boldog István országgyűlési képviselőt is, akinek javasoltam: kezdeményezzen ez ügyben jogszabály-módosítást, mert úgy tűnik, a mostani nem hathatós – állítja az öcsödi településvezető.

Boldog István a Szoljonnak azt mondta, valóban élő probléma a térségben a drog. A frakcióülésen javasolni fogja e témában a büntetőtörvénykönyv módosítását, a büntetési tételek szigorítását, valamint azt, hogy külföldi példák tanulmányozása után másként közelítsék meg a szerek „tiltólistára” kerülését.

A fideszes képviselő hozzátette, nem ért egyet a szerek legalizálásával és a szerinte látszat önvédelmi csoportok működésével sem. Szerinte a legfontosabb a család és a környezet szerepe, odafigyelése a fiatalokra. Ha ez nincs meg, a szakemberek, a rendőrök bármit is tehetnek…

Erre példa, hogy Kunszentmártonban 2014-ben éppen az iskola előtt lett rosszul egy diák, aki kábítószert fogyasztott. Annak ellenére, hogy a Kunszentmártoni Rendőrkapitányság akkortájt (is) aktív drogprevenciós tevékenységet folytatott.

A folyamatos közterületi rendőri jelenlétet és a bűncselekmények visszaszorítását a kapitányság azóta is kiemelt feladatának tekinti.

– Ennek ellenére játszi könnyedséggel lehet megvenni a cuccot – meséli egy kunszenti fiatalember, aki évekig élt szereken, mára tiszta lett.

– Mindenki tudja, hová és kihez kell fordulni, ha egy kis szerre van szüksége. Töretlenül a herbál és a kristály az, ami a legnépszerűbb tudatmódosító szer. Olyan 300-400 forintért ezek az anyagok beszerezhetők – súgja meg a fiatalember, aki szerint a globális drogellenes háború vesztésre áll. A Tiszazugban mindenképpen.

A drogfogyasztás tekintetében a Tiszazug az átlagosnál nem fertőzöttebb a megyében, állítja­ Szabó Zita, a megyei rendőr-főkapitányság sajtószóvivője, akitől azt is megtudjuk, hogy a rendőrség a törvények és hatályos jogszabályok előírásai alapján végzi munkáját és mindent megtesz a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények felderítése, a terjesztők elfogása érdekében.

A rendőrség csak annyit tehet a büntetőeljárások során, amelyet a jogi előírások, normák lehetővé tesznek, kötelmeit azok szerint teljesíti.­ A kábítószerpiac átalakult. Az új típusú pszichoaktív szereket a fogyasztó közvetlenül meg tudja rendelni, gyakran interneten keresztül, akár anonim módon, így tulajdonképpen már nincs is szükség terjesztőre.

A klasszikus terjesztői hálózat eltűnőben van, éppen ezért jóval nehezebb, bonyolultabb az új típusú kábítószerek felderítése.

A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények visszaszorításában a prevenciónak nagyon fontos szerepe van, amelyben a rendőrségen kívül más társhatóságokra, szociális szervezetekre, sőt, a lakosokra is feladat hárul.

El kell érni, hogy ne legyen piaca a kábítószereknek, ne legyenek használók! A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai rendszeresen végeznek felvilágosító munkát mind az iskolákban, mind a közintézményekben, hangsúlyozva a drogok hátrányos hatásait.

De fórumokat is szerveznek, ahol a lakosok közvetlenül a szakembereknek tehetik fel kérdéseiket, neves toxikológus részvételével tartanak előadásokat, a bűnmegelőzési munkatársak pedig nemrég aktív propagandamunkát folytattak közvetlenül a lakosok körében például Tiszaföldváron is.


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »