Ma kezdi meg üdülését az első hét-nyolc menekült, akik a Migration Aid segélyszervezet szervezésében egy-két hétre utaznak a Balatonhoz – tudta meg a Magyar Nemzet Siewert Andrástól, a segélyszervezet igazgatósági tagjától. A Magyar Nemzet információi szerint a Keszthelytől délnyugatra fekvő, Zala megyei Esztergályhorvátiban kapott a szervezet felajánlást a tábor kialakítására egy osztrák orvosnőtől. „A falu egy emberként fog összefogni ez ellen” – véli a település polgármestere, Rékasi Csabáné. A Kis-Balaton melletti település polgármestere lapunktól értesült arról, hogy a korábbi hírekben megjelent szomszédos Zalavárral ellentétben náluk szervezik a menekültek üdültetését, amivel kapcsolatban a Migration Aid őket később sem kereste fel. A helyiek migrációról való általános vélekedését ismerő polgármester szerint a lakosság jelentős része ellenzi, hogy migránsok menjenek a faluba. Felidézte, hogy tavaly az is felkavarta a helyiek hétköznapjait, mikor egy külföldi átutazóban járt a faluban, ezért másnap már arról beszéltek, hogy Esztergályhorvátiban is megjelentek a migránsok. Rékasi Csabáné szerint az indulatokat az ismeretlentől való félelem táplálja, mivel a helyiek nem tudják, hogy pontosan mivel kell számolniuk.
„Kicsit fel is van fújva” a táborozás, ugyanis a Facebook révén főként a rossz példákat látják az emberek – tette hozzá a polgármester. Tájékoztatása szerint egyelőre nem készülnek semmivel a menekültek érkezésére, de a polgármester nem zárta ki, hogy valamilyen tiltakozást is szervezhet lakosok egy csoportja. Ha az indulatok előtörnének, akkor lakossági fórumot is összehívhatnak, ahol a Migration Aid is ismertetheti álláspontját – tette hozzá. Rékasi Csabáné hangsúlyozta, hogy a falu lakóinak érdekét minden körülmények között képviselni fogja, ugyanakkor elmondta, „fontos a migránsok életét is helyrehozni”, hogy az őket ért eseményeket kiheverjék.
A Migration Aid – mivel több fenyegetést is kapott – sokáig igyekezett titokban tartani a tábor pontos helyszínét, hogy a tranzitzónákból kikerült családok számára nyugodt, egyben biztonságos környezetet biztosítson. Ha csak a szomszédságon múlik, ezzel lehet, hogy nem is akad gondjuk. A mindössze négyszáz lelkes falu a Balaton közelsége miatt nagyon kedvelt a turisták, főleg az idősebb osztrákok körében – munkatársunk a telek szélesebb szomszédságában több osztrák rendszámú autót is látott. A környék házai közül több már lakatlan, a közelben is csak nyugdíjasok élnek, de kevés aktivitást mutatnak, egy osztrák szomszédot leszámítva senkivel sem találkoztunk az utcában. A tábor helyszínéül szolgáló telken viszonylag rendezett körülményeket tapasztaltunk, a három kis ház mellett gyümölcsfák állnak, a telek végében pedig szőlősorok húzódnak – ezt adja használatba több évre az osztrák tulajdonos. Siewert elmondása szerint némi munka még akad a területen, csak utána foglalhatják el a helyüket a menekültek.
Bár a Migration Aid már több üdülést is szervezett idén Budapestre és Balaton környéki településekre, a korábbiakban egyetlen alkalommal sem kényszerültek egyeztetésre a hivatalos szervekkel – mondta lapunknak Siewert András. A jogszabályok szerint nem is lenne kötelességük egyeztetni, mivel Magyarországon jogszerűen tartózkodó külföldi állampolgárokat üdültetnek, akiknek szabad mozgását az alaptörvény garantálja – emelte ki Siewert. A szeptember 4-én kezdődő táborozás új helyzet elé állította a szervezőket, ugyanis annak híre egy hónapja eljutott a környék polgármestereihez, akik kikeltek a menekültek érkezése ellen. A tiltakozó hangok közül kiemelkedett Ruzsics Ferenc keszthelyi és Papp Gábor hévízi polgármester; ők határozottan ellenezték, hogy „migránsokat telepítsenek” a környékükre, ha csak egy időre is. „Mindenképpen valamilyen tüntetést, megmozdulást fogunk szervezni, és hangot kívánunk adni annak, hogy mi ezzel abszolút nem értünk egyet” – körvonalazta Ruzsics, hogy mi fog történni, ha nem sikerül megakadályozni a táborozást. Manninger Jenő fideszes országgyűlési képviselő úgy fogalmazott, hogy a táborozás „a Soros-terv része”, ezért minden törvényes eszközzel fellépnek a menekültek üdültetésének megakadályozására.
Siewert András lapunknak elmondta, a polgármesterek és Manninger kijelentései sarkallták őket arra, hogy a korábbi gyakorlaton változtassanak. A Migration Aid tájékoztatta a táborozás időpontjáról a Zala Megyei Rendőr-főkapitányságot, hogy amennyiben szükségesnek látják, megtehessék a táborozók és az önkéntesek védelmét szolgáló intézkedéseket. „A terepen előfordul, hogy a rendőrségi állomány tagjai xenofób megnyilvánulásokat tesznek, de nem ez a jellemző” – zárta Siewert András. Megkerestük a Zala Megyei Rendőr-főkapitányságot, hogy a Migration Aid szervezet tájékoztatása alapján terveznek-e bármiféle óvintézkedést Esztergályhorvátiban, azonban a hétvégi sajtóügyeletet ellátó munkatársuk jelezte, hogy hétvégén nem tudnak válaszolni kérdéseinkre.
http://mno.hu/
A szervezet félelmei a fenyegetések ismeretében nem feltétlenül alaptalanok. A Manninger Jenőnek és Papp Gábornak a Facebookon megjelent állásfoglalása alatti hozzászólások akár tettlegességig is fajuló indulatokról árulkodtak. A szélsőséges Kuruc.info oldal – a hasonló esetekben megszokott módon – gondosan összegyűjtötte a táborozásban részt vevő önkéntesek névsorát. Hasonló csoportok az elmúlt években is előszeretettel táplálkoztak az oldalon megjelent információkból.
Az esetleges idegenellenes hangok dacára a Migration Aidet sorozatosan keresik fel magánszemélyek, akik ingatlanjukat hosszabb-rövidebb időre menekültek pihenésére ajánlják fel. Az eszergályhorváti telket idén augusztusban vásárolta meg egy osztrák szemészorvosnő. A közösségi oldalon folytatott tevékenysége arról árulkodik, hogy szívén viseli a menekültek sorsát. Több olyan Ausztriában tartózkodó menekült életét is nyomon követi, akik orvosi segítséggel igyekeznek felépülni a szíriai polgárháborúban elszenvedett sérüléseikből. Megkerestük a telek tulajdonosát, hogy tudatosan menekültek támogatása céljából vásárolta-e a telket, milyen egyéb módon támogatja a migránsokat, illetve nyújt-e táborozási vagy lakhatási lehetőséget Ausztriában is, de lapzártánkig nem kaptunk választ kérdéseinkre.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.09.04.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
