A rendszerváltoztatást követően égetően szükség volt egy stabil, politikailag a nyugati államok felé elkötelezett Magyarországra. A Szovjetunió szétesése, a példátlan kegyetlenséggel tomboló délszláv háború a hazai politikai elitet is jócskán próbára tette. A kormány a határon túli magyar kisebbség jogait, érdekeit figyelembe véve igyekezett lavírozni az egyre inkább a háború, a bizonytalanság, balkanizálódás felé rohanó térségben. Persze a kabinettel szemben érkező jobboldali kritikusok szerint Jugoszlávia szétesése kapcsán minimum szóba kellett volna hozni a Párizs-Brüsszel-London háromszögben tevékenykedő magyar diplomáciának a békés határrevízió ötletét (ami valljuk be, nem volt ördögtől való ötlet, még ha valódi realitása sosem volt), ám ez elmaradt.
Nem maradt el viszont északi szomszédunk Csehszlovákia kettéválása, hiszen a brünni Tugendhat villában megegyezett erről a későbbi toll tolvaj, Klaus meg a részeges bokszoló, Mečiar. Önmagában még ez sem jelentett problémát, hiszen az együtt- illetve különélésről a két félnek kell(ene) megállapodnia nem a nagyhatalmaknak, akár csak egy házasság esetén. Félő volt azonban már 1992-ben is, hogy a fiatal állam, Szlovákia nem tudja magát tartani az európai normákhoz, a comme il fault kül- és belpolitikához, egyszóval mindenhez, ami Európát jelenti, és amelytől 1945-óta elzártan éltek a térség népei.
Felütésként 1992. szeptember 16-án Pozsonyban a Slovan Bratislava-Ferencváros BL-selejtezőn vertek szét a csuklya álcája mögé bújó kommandósok mindenkit, akin fradi- vagy nemzeti színek pompáztak. A brutalitásról és az indokolatlan (cseh)szlovák fellépésről még az Antall-kormányt állandóan támadó, Demokratilus Charta-szóvívő, Farkasházy Tivadar is, megállapította, hogy az akció egy előre kitervelt, módszeres magyarverés volt.
2006-ban aztán Malina Hedviget verték véresre a nyitrai utcán fölöttébb bátor, szlovák szkinhedek, akiknek nem tetszett, hogy a hölgy magyarul méltóztatott beszélni a saját mobiltelefonján. Ahogy ez lenni szokott, Malinát hurcolták meg a szlovák hatóságok a magyar kabinet (Gyurcsány Fletó and friends) hallgatag statisztálása mellett és a tettesek azóta is (gondolom én) rendszeresen látogathatják az MŠK Žilina meccseit sűrűn kortyolva a Corgoň-t. Oda járnak az ilyen fazonok.
A két eset óta sok víz lefolyt a Garamon, nyílt agresszióra nem kell számítani északi szomszédunknál, de egy valami sajnos nem változott. Ez pedig a sorok közötti, finoman elhelyezett (lájtosabb) magyarellenesség, amelynek legjobb példája Trencsén város hivatalos honlapján látható karikatúra sorozat , amely a város, illetve Szlovákia történelmét mutatja be angol nyelven. Vagyis a derék ausztrál, argentin, vagy épp izlandi a teljesen elfogulatlanoktól ismerheti meg Trencsén város történetét. Az már cseppet sem nyomja feljebb a vérnyomásunkat, ha a középkorról szóló fejezetekben Szlovákiát olvasunk a történelmileg és jogilag korrekt Felvidék helyett, ám azon már kissé dühbe jövünk, amikor a harmadik számú karikatúrán megpillantjuk a békésen, hippi virágfüzérrel a fején korongozó szlovákot (igen, biztosan nem szlávot!), akire épp egy agresszív, gyerek- és asszonyvért szlopáló magyar ront rá. A képen számtalan béke jelvény (peace, tesáim!) virít, olyan sokszor elhelyezve, hogy a gyanútlan látogató azt hihetné, hogy Miloš Forman rögvest újraforgatja a Hairt. Bárcsak az történne, de nem, ez sajnos 2017 Szlovákiája, ott is egy város hivatalos honlapja, magyarán nem valami félfasiszta, Kotleba-őrült házioltára, aki mennyiségi bort fogyasztott el, és annak hatása alatt fantáziál erről-arról.
Kár volna a V4-ek soha nem látott sikerét, összetartozását, közös terveit ilyen meggondolatlan, buta rajzocskákkal tönkretenni, akkor, amikor a két ország kapcsolata normalizálódott, olyannyira, hogy Orbán miniszterelnök példáját követve Pozsony is a fix lakossági energiaárak elkötelezett támogatója lett, és ilyen kormányprogramok közti hasonlóságra még sosem volt példa.
Kár volna, ha mi, magyarok a hangulatos pozsonyi kávéházak européer hangulatát, a Tátra csodás csúcsait és a Borovicska zamatát nem élvezhetnénk, a szlovákok pedig a Balaton hullámait, a gulyáslevest és a pesti panorámát nem élveznék egy nem európai gondolkodásmód megnyilvánulása miatt. Ne legyen Trencsén az Eu-n kívül!
Köszönettel és barátsággal!
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »