Schilling Árpád (tudják, az a nagyon nagy művész!) előbb Veres András püspököt, majd egy nappal később a pápát küldte el a p…ba. Nem, nem áttételesen, virágnyelven, hímezve-hámozva, dehogy! Kőkeményen, egyenesen, határozottan és szó szerint! A p…ba. Történt mindez azért, mert Veres András püspök és a pápa szerint a lombikbébiprogram és az abban való részvétel Isten ellen való bűn.
Veres András püspök és a pápa ebbéli véleménye szerintem is ártalmas, sőt, kifejezetten ostobaság, mondhatnám stílszerűen: ilyen módon megbélyegezni a mesterséges megtermékenyítést és az azt igénybe vevőket, ráadásul ebben a tragikus és kilátástalan demográfiai helyzetben, nos, ez az, ami Isten ellen való vétek. Ez felháborító és elfogadhatatlan, szerény véleményem szerint vérlázító is. És erősen úgy tűnik, hogy Schilling Árpád szerint is az. Eddig minden rendben.
Ám itt kezdődnek a tétovaságok és az érthetetlenségek. Ugyanis szerintem a pápa migrációs ügyben kifejtett álláspontja pontosan ugyanennyire felháborító, elfogadhatatlan és vérlázító. S ebbéli meggyőződésem nem hogy csillapodna, ellenben napról napra erősödik. Különösen azóta, hogy a pápa legutóbb kifejtette, mindenkit be kell fogadni, mindenkinek meg kell adni az állampolgárságot minden körülménytől függetlenül, például attól is függetlenül, hogy beszéli-e az adott ország nyelvét, és „az emberi méltóság tiszteletben tartása arra kötelez, hogy mindig elsőbbséget adjunk az egyén biztonságának a nemzetéhez képest”.
Nos, a pápa ismét felmondta a legszélsőségesebb és legelviselhetetlenebb liberális kiskátét, túlment minden határon, a minden feltétel nélküli állampolgárság megadását eleddig még az egészen idióta ultraliberálisok és sötét zöldek sem merték ilyen módon követelni, az a kitétel pedig, miszerint az egyén biztonsága mindig elsőbbséget élvez a nemzetéhez képest, egész egyszerűen zárójelbe teszi és megtagadja az egész keresztény európai civilizációt, elzavarja a hátsó udvari reterátra az európai hősöket, a szabadságharcokat, a nemzetté válás küzdelmeit, a honvédelmet, Dobó Istvántól Petőfi Sándoron át az Omaha Beach névtelen hőseiig mindenkiből hülyét és pojácát csinál, a mi Sándorunk ezen sorai, miszerint „Ott essem el én, / A harc mezején, / Ott folyjon az ifjui vér ki szivembül, / S ha ajkam örömteli végszava zendül, / Hadd nyelje el azt az acéli zörej, / A trombita hangja, az ágyudörej, / S holttestemen át / Fújó paripák / Száguldjanak a kivivott diadalra, / S ott hagyjanak engemet összetiporva.”
Szóval ez is mindjárt hülyeséggé válik az egyén mindenek feletti biztonságának és a nemzet jelentéktelenségének villanófényében, innen már csak egy lépés James Joyce szörnymondata, miszerint „haljon meg a haza értem!”, és ezt vallani, ezt képviselni önmagában is rettenetes, ám a jelenlegi európai helyzetben kifejezetten ártalmas és életveszélyes gazemberség.
Eddig, remélem, érthető.
Ami nem érthető, az minden, ami ezután van. Nem érthető, hogy engem a Schillingénél százszor enyhébb szavak miatt ízekre szedtek, az ő p…ba küldésének pedig semmi visszhangja. Janisch Attila, aki szerint én náci vagyok, amiért a pápát csúf szavakkal illettem, most hallgat.
Szél Bernadett sunnyog, a 444, a 24.hu, Spirk Jocó, az ellenzéki pártok, Jobbiktól DK-ig, farizeus „keresztény értelmiségiek” és még farizeusabb, nekem nyílt leveleket írogató papok szintúgy hallgatnak. Mert Schilling elküldheti a pápát a p…ba, de én még libsinek sem nevezhetem.
Nos, Schilling elvtársatok egészen pontosan megfogalmazta, hogy hová menjetek ti mindannyian, ócska, farizeus, semmirekellő, aljas gazemberek.
Bayer Zsolt – www.magyaridok.hu
Köszönettel és barátsággal!
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
