Sikeres projektet könyvelhetnek el a természetvédők, ugyanis a Partiumban, a magyar Alföld keleti peremén újra jelentős kerecsensólyom-populáció telepedett meg, és ez újabban jelentősen növekedni kezdett. A legutóbbi költési idényben 17 pár röpített sikeresen fiókát, és a természetvédők 13 fészekben gyűrűztek meg összesen 45 fiókát. Ez azért nagyon fontos, mert a kerecsensólymok száma Romániában folyamatosan csökkent, olyannyira, hogy 2011-ben csupán egy fészkelő párról volt tudomása a madarászoknak.
A felmérést és gyűrűzést egy Magyarországon és Romániában futó projekt során végezték, amelyben összesen 13 szervezet vett részt. Hogy garantálják a kerecsensólyom visszatérését, a Milvus Csoport tagjai 80 mesterséges fészket helyeztek el a Partiumban. „Ez nem volt visszatelepítés, mert nem hoztunk vissza és engedtünk el madarakat, hanem maguktól tértek vissza. A magyarországi korai védelmi intézkedések miatt a magyar állomány nagyon erős, és a mi madaraink is onnan telepedtek vissza. Az egyik legerősebb korlátozó tényező a fészkelőhelyek eltűnése, ezért azáltal, hogy költőládákat helyeztünk ki magasfeszültségi oszlopokra, feloldottuk ezt a korlátot és lehetővé tettük újabb es újabb párok megtelepedését” – mondta el Marton Attila ornitológus, a Milvus Csoport tagja megkeresésünkre.
Marton elmondta, a kerecsensólyom jelenléte azért rendkívül fontos, mert amellett, hogy emblémaállat a magyarlakta térségben, csúcsragadozó is. Emiatt úgymond „felülről”, a táplálkozási piramis csúcsáról szabályozza a prédaállatok (hörcsög, ürge, galamb, szarka stb.) populációit.
A madár a sólyomfélék (Falconidae) családjába tartozó, nagytestű sólyomfaj. Egyöntetűen barna színezetű, termete nagyjából az egerészölyvvel megegyező, azonban karcsúbb testalkata miatt annál kisebbnek tűnik. Testhossza 45-55 cm, szárnyfesztávolsága 105-130 cm. A hímek súlya 730-990g, a tojóké 970-1300g között változik.
A ragadozó madarakra jellemzően, e faj esetében is a tojók nagyobbak a hímeknél, ez a különbség legtöbb esetben kifejezett és jól észrevehető. A kerecsensólyom Közép-Európától Mongóliáig terjedő sztyeppzóna jellegzetes ragadozó madara. Élőhelyét tekintve a nyílt füves területeket kedveli, a ligetes erdőkkel, fasorokkal tarkított ürgés legelőket. Jellegzetes élőhelyei közé tartoznak Európában a síkvidéki erdős-sztyeppek, mezőgazdasági területek, hegylábi sík vidékek. Ázsiában a sztyeppek, félsivatagok, magashegységek fennsíkjainak jellegzetes lakója.
Az Európára jellemző alacsonyabb tengerszint feletti magasság ellenére, Ázsiában akár 4000 méteres magasságban is megtalálható. A sólymokra jellemző módon e faj sem épít saját fészket. Sík vidéken gyakran költ magányos fákon található más ragadozó madarak által elhagyott fészkekben, ugyanakkor, a lehetőségek függvényében egerészölyv, héja, parlagi sas, réti sas, szürke gém, kárókatona vagy varjúfélék fészkeikben is megtelepszik. Legtöbb esetben holló fészekben költ. Hegyvidéken gyakran költ sziklaszirten, sziklapárkányon, vagy sziklafalakra épített holló, esetenként pusztai ölyv fészekben.
A kerecsensólyom legkedveltebb táplálékállata az ürge (Spermophilus citellus), ha csak teheti, ezt zsákmányolja, de a galamb fogyasztása is jelentős.
Az ürge téli álmot alszik, ezért éves szinten legfontosabb zsákmányállatai a galambok. Kora tavasszal hetekig a vonuló madarakból, elsősorban seregélyekből táplálkoznak. Télen az öreg madarak gyakran mezei pocokra vadásznak. Az öreg madarak költési időn kívül is összetartanak, párban is vadásznak, előfordul, hogy más ragadozó madaraktól, pl. rétihéjától, vörös vércsétől elveszik zsákmányukat. A sólymok ivarérettjei egész évben a vadászterületükön maradnak, a fiatalok azonban vándorolni szoktak, műholdas megfigyelések szerint akár Afrikáig is eljutnak.
Bár a vándorlás oka nem tisztázott, az biztos, hogy ilyenkor sok madár elpusztul. Romániában a kerecsensólyom törvény által védett, eszmei értéke 2700 euró. A faj szerepel továbbá az Európai Unió Madárvédelmi Direktívájának I. függelékében, a Berni Egyezmény II. függelékében, a Bonni Egyezmény II. függelékében, a CITES II. függelékében, illetve az IUCN Vörös Listáján a „Veszélyeztetett” kategóriába van besorolva.
transindex.ro
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
