Az amerikai elnökválasztási harc tovább tart. Miközben mindenki a „csatatér államokat” elemezte, számolta, egy apró részlet valahogyan eddig nem került reflektorfénybe.
Ez pedig nem más, mint a District of Columbia, vagyis Washington D.C., a főváros szavazati arányai. Nincs szó nagy falatról, hiszen a főváros 3 elektori helyről dönt, és olyan 300 ezer szavazóról lehet szó.
És most lássuk az eredményeket. 80%-os feldolgozottságnál Joe Biden 93,4 %-ot szerzett, Donald Trump pedig 5,2%-ot. Ez szavazók számában 260 ezret jelent 14500 ellen.
Ez azt jelenti, hogy a főváros vállt vállnak vetve áll szemben Donald Trumppal. A baj csak az, hogy ez azt jelenti, hogy a központi kormányzat intézményeiben dolgozók esetében 100-ból nagyjából 95 utálja a Trump-jelenséget. Ez már 2016-ban is így volt, akkor 91% szavazott itt Hillary Clintonra és 4 százalék Trumpra.
A Fehér Ház környékén zavargásokra készülnek, bedeszkázták az üzleteket.
Ha visszanézzük az elmúlt évtizedek választásait, elsöprő demokrata fölényt láthatunk, amely fokozatosan nőtt. Obamára is 90% szavazott 2012-ben, nagyjából ugyanígy 2008-ban is. 2004-ben hasonló volt az arány, akkor szintén a demokrata jelöltre, Kerry szenátorra szavaztak az ifjabb Bush ellen 90%-ban. 2000-ben Al Gore még csak 85%-ot vitt el, ’96-ban és ’92-ben Clinton szintén. Utoljára 1980-ban kapott arrafelé rosszabb arányban szavazatot demokrata jelölt: Mondale 75%-ot. Az összes több esetben, amióta csak a főváros lakosai szavazhatnak, általában legalább 80% körül kapott a jelölt. Ezzel szemben a másik oldalon az egyetlen eset, amikor 20%-nál picit többet tudott elhozni a republikánus jelölt, 1972-ben volt, Nixon esetében. 1961-ben kapták meg a választási jogosítványt a főváros lakosai Kennedy elnöktől, és ettől fogva ezt a három elektori szavazatot bármelyik demokrata elnökjelölt a zsebében érezheti.
Azzal mindenki tisztában van, hogy az amerikai tömegtájékoztatás alapvetően baloldali. Azzal is, hogy Hollywood is az. Sőt, manapság ennél is többet számít a digitális Szent Négyesség – Facebook, Amazon, Netflix, Google -, amely szintén baloldali. Az egyetemek és főiskolák is azok, és ebből következően a közoktatás is. A nagy nyugati multik is. (És senki ne jöjjön azzal, hogy ott mást jelent a „baloldal”; nem, most már ugyanazt jelenti: LMBTQ+ propaganda, Planned Parenthood, fehér bűntudat sulykolása, sőt, bőrszín szerinti megkülönböztetés, méregzöld ágenda, újbeszél, neo-kommunizmus – vagyis összefoglalva: Nyugat-ellenesség.)
Egy szó mint száz, arról sokkal kevesebbet beszéltünk, hogy Washington D.C. választási adatai arra világítanak rá, hogy a szabad világ vezető erejének központi államapparátusa valójában a baloldali eszmék foglya, méghozzá évtizedek óta. És ez csak romlott, ahogyan az amerikai baloldaliságot megtestesítő demokrata párt radikalizálódott és eljutott a „demokratikus szocializmus” eszméjéhez. A központi államapparátus alatt ne aktatologatók sorát képzeljük el. Hanem olyanokat, akiknek súlyos befolyása van a világ sorsának alakulására.
Hogy Trump ilyen ellenszélben tudta végigcsinálni a négy évet, az kisebb csodaszámba megy. Egy fecske azonban nem csinált nyarat. A baljós árnyak gyülekeznek a hajdanvolt atlanti civilizáció fölött. Ami utána következik, az ismét emberellenes kísérlet lesz.
Máthé Áron
történész
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
