2001. szeptember 11. A nap, amely örök, fájdalmas nyomot hagyott minden amerikai állampolgár lelkében, és amely alapjaiban rengette meg a világot. 9/11 után a terror fogalma új dimenzióba lépett; a félelem, a rettegés lett úrrá a nagyhatalom népe felett.
Amerikai idő szerint a reggeli órákban tizenkilenc terrorista négy utasszállító gépet térített el. Kettő a Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba, egy pedig a washingtoni Pentagonba csapódott. A negyedik eltérített utasszállító egy pennsylvaniai tisztáson, Pittsburgh közelében zuhant le. A merényletekben több mint háromezer ember halt meg, csak a WTC-nél 2993 ártatlan, zömmel családos ember vesztette életét, köztük rendőrök, tűzoltók, irodai dolgozók.
Az addig leigázhatatlannak hitt Amerika hatalmas pofont kapott. De vajon kitől kapta ezt a pofont? Tizenegy év távlatából, és az ez idő alatt napvilágra került bizonyítékokból, egyre inkább azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a nagyhatalom önmagát pofozta fel önös érdekből, aljas, hátsó szándékkal, saját honfitársainak vérével festve vörösre amerikai nép történelmének egyik legszörnyűbb napját.
Az egyik eltérített gép becsapódásának pillanata.
A dátum 2001. szeptember 11. Kedd.
Szép, napos, kora őszi délelőtt volt. George W. Bush akkori amerikai elnök a Florida állambeli Sarasotában az Emma E. Booker Általános Iskolában tartózkodott hivatalos látogatáson. Egyik tanácsadója Karl Rove tájékoztatta arról, hogy egy kisebb kétmotoros gép csapódott a World Trade Center egyik tornyába. Bush azonnal felhívta telefonon a washingtoni Fehér Házban tartózkodó nemzetbiztonsági tanácsadóját Condoleezza Rice-t, aki megerősítette a hírt. Egy utasszállító repülőgép csapódott a toronyba, egyelőre ennyit tudunk, mondta. Az elnök belépett az osztályterembe, ahol a gyerekekkel a The Pet Goat című mesét olvasta volna fel közösen, amikor Andrew Card, vezérkari főnöke odalépett hozzá, és a fülébe súgta: „A második tornyot is eltalálta egy gép. Amerikát megtámadták!” Bush rezzenéstelen arccal fogadta a hírt, nem állt fel, nem hagyta el az osztálytermet…
A merénylet napja. A történtek kronológiai sorrendben:
7:59 perc: A bostoni Logan reptérről az American Airlines Boeing 767-es típusú Los Angelesbe tartó 11-es járata 14 perc késéssel felszállt. A gépen az utasok, és a személyzet mellett öt merénylő tartózkodott.
8:14 perc: Szintén a Logan reptérről, a United Airlines 175-ös járata a személyzet, és az utasok mellett öt merénylővel a fedélzeten felszállt.
8:20 perc: A washingtoni Dulles reptérről felszállt az American Airlines Los Angelesbe tartó Boeing 757-es utasszállító gépe. A 77-es járaton az utasok, és a személyzet mellett öt merénylő tartózkodott.
8:26 perc: A 11-es menetrend szerinti járat eltérve eredeti útirányától, 100 fokos fordulatot tett dél irányba, New York városa felé repült.
8:42 perc: A United Airlines 93-as járata 40 perc késéssel felszállt Newarkban. A San Franciscóba tartó Boeing 757-esen az utasok, és a személyzet mellett négy gépeltérítő utazott.
8:46 perc: A 11-es járat 790 km/h sebességgel becsapódott a New York-i Világkereskedelmi Központ északi tornyába, a 93. és a 99. emelet közé.
8:49 perc: A CNN hírtelevízió megszakítva egy reklámot rendkívüli híradásában tájékoztatta a nézőket, hogy meg nem erősített információk szerint egy repülőgép csapódott az ikertornyok egyikébe. „World Trade Center disaster” – (Világkereskedelmi Központ katasztrófa) volt olvasható a szalagcímen.
9:02 perc: A 175-ös járat 950 km/h sebességgel csapódott a Világkereskedelmi Központ déli tornyába, a 77. és a 85. emelet közé.
9:17 perc: Az FAA (Amerikai Légügyi Hatóság) lezárt minden New York környéki repteret.
Eközben a CBS News tudósítója, John Steward arról beszélt, hogy a titkosszolgálatok szerint Osama Bin Laden a felelős a támadásokért. A CNN ekkor már terrorcselekményként kezelte a becsapódásokat.
9:29 perc: Bush az iskolából tette első nyilatkozatát a történtekkel kapcsolatban. Nemzeti tragédiaként kommunikálja a támadásokat, azonnali visszatérését ígéri Washingtonba.
9:37 perc: A Pentagon nyugati szárnyába csapódott a 77-es járat, az épület lángokban.
9:45 perc: Lezárták az Egyesült Államok teljes légterét.
9:59 perc: A világkereskedelmi Központ déli tornya a 175-ös járat becsapódása után 56 perccel összeomlott, mint egy kártyavár.
10:03 perc: A negyedik eltérített utasszállító egy pennsylvaniai tisztáson Pittsburgh közelében a földbe csapódott.
10:28 perc: A WTC északi tornya is összedőlt. Valamivel több, mint másfél órával a 11-es járat becsapódása után.
16:25 perc: Bejelentették, hogy szeptember 12-én is zárva marad a tőzsde.
17:20 perc: Összeomlott a Világkereskedelmi Központ kiürített, 47 emeletes 7-es számú épülete, amelyben New York katasztrófaelhárító központja működött.
20:30 perc: Bush a Fehér házban tartott beszédet. “A terrortámadások megrengethetik a legnagyobb épületeink alapjait, de nem érinthetik Amerika alapjait. Ma nemzetünk látta a gonoszt, az emberi természet legrosszabb oldalát.” Megígérte, hogy felkutatja a felelősöket, és felelni fognak tetteikért.
Mi történt valójában? Mi áll a merényletek hátterében?
Emlékszem erre a napra. Főiskolás voltam, 21 éves. Épp a kávénkat kortyolgattuk a kollégiumi szobatársaimmal a TV szobában, amikor megszakították az adást, és a lángokba borult World Trade Centert mutatták minden csatornán. „Megtámadták Amerikát”, „Lángokban a Virágkereskedelmi Központ” olvastuk a szalagcímeket. Mély megdöbbenéssel fogadtuk a hírt. A nap hátralévő részét a televízió előtt töltöttük, megdöbbenve, kétes érzésekkel. A kezdeti sokk ellenére már akkor is felvetődött bennem egy gondolat; szinte élő adásban, több kameraállásból, akciófilmekbe illő „rendezői” bravúrral láthatta mindenki a gépek becsapódását, majd a tornyok összeomlását. Már akkor tudtam, hogy ez nem véletlen. Pont akkor és pont ott a legnagyobb televízió társaságok jelen voltak, és a leghatásosabb kameraállásokból rögzítették a repülők becsapódását, amik érkezéséről természetesen senki nem tudott…
Hatalmas füstfelhő gomolyog az ikertoronyokból.
Érdekes momentumok a „terrortámadás” előtt.
A Világkereskedelmi Központ lerombolása előtt – 2001. július 23-án – az épületkomplexumnak új bérlője lett, Larry Silverstein nevű zsidó származású amerikai vállalkozó személyében. Az üzletember rögtön 3,55 milliárd dollárra biztosította a tornyokat, a biztosítás kitért egy esetleges terrortámadás esetére történő kártérítésre is.
Mit ad Isten, nem egész két hónapon belül már aktuálissá is vált a megkötött biztosítás. Larry Silverstein 7,1 milliárd dollárt követelt az ikertornyok után – szerinte két káresemény történt; tornyonként egy – míg a biztosítók csupán az összeg felét akarták megfizetni, mert szerintük a támadás egy eseménynek számít. Larry Silverstein az évekig tartó pereskedés után pert nyert a bíróságon, így a 3,5 milliárd dollárnál 1,1 milliárd dollárral több kártérítésre számíthatott.
Tőzsdei haszon.
Magas rangú amerikai személyiségek a kormány és a CIA köreiből, röviddel szeptember 11. előtt eladták a légitársaságokban lévő részvénycsomagjaikat. Hivatalosan azt közölték, hogy az eladásokat követik, de semmi nem történt és az ügyet többet fel sem említették a médiában.
A Világkereskedelmi Központ szinte üres volt aznap.
Ha belegondolunk, mi lehet egy ilyen méretű terrortámadás célja? A válasz egyértelmű. Minél több halálos áldozat. A WTC tornyaiban egy átlagos napon megközelítőleg ötvenezer ember dolgozott. Aznap jóval kevesebben voltak az épületben, összesen 2993 ember vesztette életét a támadásban, beleszámolva a rendőröket, tűzoltókat is. A kérdés adja magát: hol volt a többi ember ezen az „átlagos” keddi munkanapon?
A merényletet követő híradások szerint a Világkereskedelmi Központ tornyai voltak az arab világ szemében a cionista-zsidó világgazdasági hatalom fellegvárai, és ezért lettek a támadások fő célpontjai. Ezen körök hány magas rangú vezetője vált a merényletek szerencsétlen áldozatává?
A Pentagont is támadás érte. Mégpedig egy olyan épületszárny károsodott, ami épp tatarozás alatt állt, így nem tartózkodott ott senki.
Szokatlanul kevés utassal szálltak fel a gépek.
Járat AA 077: 289 Hely, 64 utas (a gép 3/4-e üres)
Járat AA 011: 351 Hely, 92 utas (a gép majdnem 3/4-e üres)
Járat UA 175: 351 Hely, 65 utas (a gép 4/5-e üres)
Járat UA 093: 289 Hely, 45 utas (a gép 4/5-e üres)
A két nagy légitársaság – American Airlines (AA), United Airlines (UA) – mindig ilyen kevés utassal indítja járatait? Ha egy társaság gépén kevesebb, mint a maximális helyek ötven százaléka van eladva, a társaságok lemondják az utat, vagy más járataikkal kombinálják, mert gazdaságtalan lenne ilyen kevés utassal a gépet útjára indítani. 2001. szeptember 11-én négy ilyen gép is felszállt. A merénylethez nagyméretű, Boeing gépeket használtak. A gépek tankja tele volt a felszálláskor. A kevés utas azzal magyarázható, hogy a gépen tartózkodó elkövetők tartottak attól, hogy esetlegesen lefegyverezik őket az utasok. Ez be is következett a 4/5-ig üres UA 093-as járaton, ahol az utasok védekeztek, így a gép a tervezett célja előtt le is zuhant.
Kijátszottak minden biztonsági rendszert.
Egy órán belül négy óriás gépet térítettek el az elkövetők. Ez igencsak komoly szervezést igényel, amelyet külföldről nem lehet koordinálni. Minden biztonsági rendszert kijátszottak, mégpedig úgy, hogy semelyik ország titkosszolgálata nem szerzett erről tudomást. Ezt kivitelezni gyakorlatilag lehetetlen!
Körözött terroristák nevei az utaslistán.
A támadás után a híradások közölték, hogy iszlám terroristák követték el a merényletet.
Néhány nappal a merénylet után közzétették az utaslisták alapján azoknak a neveit, akiket terroristaként azonosítottak, közöttük az FBI által is körözött személyeket (Atta, Alomari, stb.) Ebből arra következtethetünk, hogy a körözött terroristák saját nevükre foglaltak jegyet a gépekre, és persze senkinek nem tűnt ez fel.
A tornyok hirtelen, megmagyarázhatatlan összeomlása.
Talán a legvitatottabb kérdése a 9/11-es eseményeknek az ikertornyok mérnöki pontossággal kivitelezett összeomlása, amelyek – szakértők szerint – leginkább az épületbontásoknál alkalmazott precíziós robbantásokra hasonlítottak.
A tornyok összeomlását hivatalosan azzal magyarázták, hogy azok az emeletek ahová a gépek becsapódtak, rázuhantak az alsóbb emeletekre, és a nagy súly alatt a tornyok összedőltek. Aki kicsit is tájékozott a témában, ezt a verziót nem fogadhatja el. A gépek becsapódása nem okozhatta az ikertornyok összeomlását. Az épületek tervezésekor egy 737-es Boeing utasszállító esetleges becsapódását figyelembe vették, úgy tervezték a tornyokat, hogy egy ilyen katasztrófát ki kell, hogy bírjon. Szeptember 11-én 767-es típusú utasszállítók csapódtak a tornyokba, melyek valamelyest nehezebb gépek, de méreteiben közel azonosak. Így elméletileg ki kellett volna bírnia az épületeknek a becsapódást. A tornyok gyakorlatilag az alapokig omlottak össze, szinte semmi nem maradt belőlük, csak por és hamu. Ezt azzal magyarázzák, hogy a becsapódott gépek kerozintankjai felrobbantak és megolvasztották az emeleteket tartó acélhornyokat. Ezek az acélszerkezetek 1300 Celsius foktól olvadnak meg. A szénhidrogének, mint pl. a kerozin is, égés közben maximálisan 800 Celsius fokot érnek el. A tűzoltók egészen a tűzfészekig fel tudtak menni az épületben, és egyikőjük sem számolt be 1300 Celsius fokos hőmérsékletről.
A tornyok összeomlottak. Többen szerencsére ki tudtak menekülni az épületekből, még mielőtt azok összedőltek volna. Ezen túlélők, köztük tűzoltók is, élő TV interjúkban számoltak be arról, hogy robbanásokat hallottak az épületben mielőtt azok összeomlottak volna. Gyakorlatilag önmagába roskadt a két torony, a környező épületekben nem keletkezett jelentősebb kár. Ha tényleg robbantás okozta volna a tornyok összeomlását, akkor ennek nyomait meg kellett volna találni a törmelékek között. Ilyen irányú vizsgálatot nem kezdeményeztek a hatóságok, – egy rendeletre hivatkozva – annak ellenére, hogy tűzszerészek, szakemberek számoltak be irányított, szabályosan ütemezett robbantásokról, amit hallani és látni is lehetett. A romokat gyorsan eltakarították, vele együtt a bizonyítékokat is.
Ennyi maradt a Világkereskedelmi Központ ikertornyaiból.
A Pentagon épülete.
Az ikertornyokba csapódott gépek után Bush már háborúról beszélt Amerika ellen. Egy órával az első merénylet után a világ legjobban biztosított épületébe, melynek saját radar- és rakétarendszere van, a Pentagonba is belezuhant egy repülőgép. Ez a gép már egy órája letért az útvonaláról, ekkor már az egész országban a legmagasabb készültségi fok volt elrendelve. Hogyan történhetett meg mégis az, hogy a Pentagon épületébe is becsapódott egy gép? Sokan azt állítják, hogy a Pentagonba egy rakéta csapódott, mert az épületben a becsapódáskor keletkezett lyuk túl kicsi átmérőjű ahhoz, hogy azt egy repülőgép okozhatta volna. Arról nem is beszélve, hogy repülőgép roncsoknak nyoma sem volt a helyszínen.
Az 5., 6., 7. számú torony története.
A WTC elleni támadás során a komplexum több épülete is kigyulladt. Az 5. és 6. számú épület teljesen kiégett, de statikailag stabil maradt és nem omlott össze. Ezzel szemben a 7. torony az ikertornyokhoz hasonló precizitással roskadt magába. Történt ez annak ellenére, hogy semmi nem indokolta ezt. Ami még érdekes, hogy a BBC hírtelevízió húsz perccel hamarabb bemondta a hírt, hogy összedőlt a 7-es épület, mielőtt az megtörtént volna.
A Pentagon a becsapódás után.
Konklúzió.
A fentebb taglalt bizonyítékok, alátámaszthatják azt az elméletet, hogy Amerika ténylegesen önös érdekből, önmaga ellen követte el a merényleteket. A cél egy új világrend kialakítása, Bush hatalmi pozíciójának megerősítése, valamint egy zsíros biztosítási csalás volt. A repülőgépeket csak ürügynek használták, a Világkereskedelmi Központot pedig szándékosan robbantották fel, és feltűnően rövid idő alatt takarították el a romokat, nehogy számukra kellemetlen bizonyítékok kerüljenek napvilágra. A merénylet napján nagyságrendekkel kevesebb ember ment dolgozni az ikertornyokba, valamint az is kiderült, hogy megközelítőleg 4000 zsidó származású munkavállaló maradt távol aznap a WTC-től.
Vannak elméletek, melyek szerint a pakisztáni titkosszolgálat egyes emberei fontos szerepet játszottak a támadás pénzügyi feltételeinek megteremtésében. Mások szerint az izraeli Moszad előre tudott a támadásokról, aminek finanszírozásában Szaúd-Arábia is részt vehetett. A merényletek után az Egyesült Államok két háborút is indított, Afganisztán, és Irak ellen. A cél a Közel-Kelet átrendezése volt.
Úgy gondolom érdemes a fent leírtakon elgondolkozni, mert véleményem szerint a 2001. szeptember 11-i események koránt sem úgy történtek, ahogy azt a nagyhatalmak által pénzelt agymosó médiaipar táplál a gyanútlan átlagember agyába. Azt sem állítom, hogy az általam leírtak minden egyes szava fedi a valóságot, de logikusan, ép ésszel gondolkodva, a történtek mögé nézve átértékelhetjük az eddigi ismereteinket 9/11-ről.
Írásomat egy számomra nagyon tanulságos idézettel zárom. Érdemes Márai Sándor sorait minden egyes nap szem előtt tartani, és bátorságot, erőt venni magunkon, hogy merjünk a mesterségesen irányított, manipulált világ történései mögé nézni, és az igazság nyomában járni…
“Tudnod kell, hogy az emberek nem ok nélkül ragaszkodnak a középszerűhöz, a zavaroshoz és a vajákoshoz, az illúziókhoz és a szobatiszta félismeretekhez, tehát a műveletlenséghez. Mert a műveltség annyi, mint igazságnak – minden dolog igaz ismeretének – feltárása és elviselése. S az igazat elviselni mindig nagyon nehéz. A műveltséghez, tehát a valóság és igazság megismeréséhez, rendkívüli bátorság kell.”
Márai Sándor
Magyar Tudat
The post 9/11 tizenkilenc év távlatából, az igazság nyomában… appeared first on Magyar Tudat Nemzeti Hírportál.
Related posts:1951: A fővárosi középosztály kitelepítése A kitelepítés a következőképen történt: kaptak egy határozatot a családok,…Moszkvával tárgyalt a CIA igazgatója Részben az Egyesült Államok ellen készülő dzsihadista terrortámadásokról szóló orosz…TITO MEG A KRUMPLILEVES A KOMMUNIZMUS ÁLDOZATAINAK NAPJA – február 25. Miklós bátyám –…
Forrás:magyartudat.com
Tovább a cikkre »
