A vasárnapi ebéd mellé az Európai Bizottság azt javasolta, függesszék fel a Magyarországnak szánt európai uniós források egy jelentős részének folyósítását. A kohéziós program három részére vonatkozó pénzek 65 százalékát tartanák vissza, ami nem aprópénz, 7,5 milliárd euróról beszélünk.
Az Európai Unió struktúráiban jelenleg több, Magyarországgal kapcsolatos eljárás is zajlik. Akik vigyázó szemüket nem vetik naponta Brüsszelre és Strasbourgra, azok szemében ezek könnyen összemosódhatnak. Bevezetésként próbáljuk szétszálazni ezeket.
Egy másik terület, ahol Brüsszel gazdaságilag szorongatni próbálja Magyarországot, a koronavírus-világjárvány okozta gazdasági károk rendezéséről szóló helyreállítási alap forrásai. Itt még nem fogadták el Magyarország helyreállítási tervét, a tárgyalások folyamatban vannak, Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter szerint innen leghamarabb a jövő év elején várhatók források.
És a harmadik, amely a bevezetőben említett, tetemes pénzelvonással is jár(na), a jogállamisági mechanizmus. Ez a környezetvédelmi és energiahatékonysági KEHOP, a közlekedésfejlesztési IKOP és a településfejlesztési TOP programok forrásait érintené.
Megfelelő időzítés
Nem volt olyan régen, hogy ne emlékezzünk rá, az Európai Bizottság a magyar parlamenti választások után két nappal döntött úgy, hogy megindítja a jogállamisági mechanizmust. Brüsszeli források szerint azért nem éltek ezzel a lehetőséggel korábban, hogy a Fidesz a választási kampányban ne érvelhessen azzal, hogy az európai struktúrák beavatkoznak a magyarországi választásokba. Ursula von der Leyenék azért is várták ki a „Holdról is látszó” választási éjszakát, nehogy egy esetleges ellenzéki győzelem esetén is ilyen helyzetbe hozzák Magyarországot.
Természetesen a zsinórban a negyedik választási győzelem utáni második napon megindított mechanizmus az időzítés függvényében továbbra is politikai fegyvernek tűnhet. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a bejelentést követően így reagált: „Brüsszel ne büntesse meg a magyar választókat azért, mert a választáson és a gyermekvédelmi törvény ügyében nem a Brüsszelnek tetsző véleményt fogalmazták meg.”
A Magyarország megrendszabályozására irányuló törekvés az EU részéről természetesen nem új keletű. Emlékezhetünk a Sargentini-jelentés után megszavazott, a 7-es cikkely alapján történő eljárásra, melynek folyománya Magyarország számára nemcsak az uniós források elzárása lenne, hanem az Európai Tanácson belüli szavazati jog felfüggesztése is. Ezt azonban az ET-ben egyhangúlag kellene megszavazni. Magyarország elvben Lengyelország támogatására számíthatott volna egy ilyen helyzetben, azonban az orosz–ukrán háború miatt a két ország viszonya egy ideje nem a régi… A jogállamisági mechanizmus a 7-es cikkely szerinti eljárás mellett egy olyan eszköz lehet, amellyel az európai kórusból rendre kibeszélő Magyarországot annál puhább, de érezhető nyomás alá helyezve terelnék vissza a közös akolba.
Az uborkaszezon után
Johannes Hahn, a költségvetésért felelős uniós biztos vasárnap bejelentette: a bizottság azt javasolja a tagállami kormányokat tömörítő tanácsnak, hogy függesszék fel a magyar kohéziós program három részére vonatkozó pénzek 65 százalékát, mintegy 7,5 milliárd eurót.
Ez, bár kétségtelenül erős jelzés, még mindig csak egy javaslat, melyről az uniós tagállamok gazdasági és pénzügyminisztereit tömörítő tanácsi formáció, az ECOFIN hivatott dönteni. A döntés azonban többségi szavazással történik, így az eredmény akár borítékolható is lenne.
Az EB szerint Magyarország vállalta, hogy november 19-ig teljes körűen tájékoztatja a bizottságot a kifogásolt területeken végzett módosításokról. Hahn sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, ez olyan ügy, amely az uniós pénzügyi érdekek védelmét célozza. „A mai határozat egyértelműen bizonyítja, hogy a bizottság eltökélt az uniós költségvetés védelmében, és hogy minden rendelkezésünkre álló eszközt felhasználunk e fontos cél érdekében” – jelentette ki.
A biztos szerint több problémát is észleltek a magyar igazságszolgáltatási, ügyészségi és közbeszerzési rendszer működésében. Az MTI tudósítása szerint „a bizottság döntése a testület és a magyar hatóságok között az elmúlt hónapokban folytatott intenzív párbeszédre épül, amelynek eredményeként Magyarország számos korrekciós intézkedést javasolt, a folyamat hivatalos elindításakor azonosított bizottsági aggályok orvoslására. A bizottság alaposan értékelte a magyar választ, különösen azt vizsgálva, hogy a korrekciós intézkedések megfelelően kezelik-e a testület eredeti megállapításait. Ahhoz, hogy az intézkedések megfelelőnek minősüljenek, meg kell szüntetni a jogállamiság elveinek megsértését és/vagy az EU pénzügyi érdekeit, és az uniós költségvetést fenyegető kockázatokat.”
Gyors magyar reakció
Navracsics Tibor a Kossuth rádióban vasárnap elmondta: „a feladat az, hogy eloszlassuk az Európai Bizottság aggályait, miszerint Magyarországon hiányos lenne a jogállamiság és ez befolyásolná az uniós források elosztását.” Emiatt két törvénycsomagot terjesztenek a parlament elé, az egyiket már hétfőn benyújtották, a másikat pedig pénteken fogják. Az unió határozottabb összeférhetetlenségi szabályokat kért Magyarországtól, az uniós összeférhetetlenségi szabályok átvételét, illetve a hétfői csomag a közbeszerzési eljárások ellenőrzéséről is tartalmaz technikai kiegészítéseket. A pénteki törvénycsomag a Közbeszerzési Integritási Hatóság létrehozását is tartalmazza.
Nem függ össze, vagy mégis?
Az Európai Bizottság vasárnapi javaslatával jogilag semmilyen módon nem függ össze az Európai Parlamentben csütörtökön a Gwendoline Delbos-Corfield jelentéséről lefolytatott vita, hiszen az két különböző testületben zajlott, azonban a Magyarországgal kapcsolatos brüsszeli hangulat jó lakmuszpapírja lehet.
A szavazásra csütörtökön került sor, de az indulatos vita szerdán zajlott le. Delbos-Corfield úgy vezette fel jelentését: valószínűtlen, hogy pozitív fejlődést lássanak akár Magyarország, akár Lengyelország esetében. A zöldpárti politikus jelentéséhez a teljes baloldali és liberális kórus kontrázott, köztük a magyar baloldali képviselők is. Michal Šimečka, a Progresívne Slovensko EP-képviselője, az Európai Parlament alelnöke szerint nem voltak elég kemények Magyarországgal szemben, amely sorra vétózza meg az uniós közös döntéseket. Gál Kinga fideszes EP-képviselő szerint boszorkányüldözés zajlik, miközben az igaztalan szövegeket magyar ellenzéki megrendelésre mondatják ki, „úgymond független szakértők” által. A politikus felháborítónak tartja, hogy azok, akik „negyedszerre szenvedtek megsemmisítő választási vereséget, mindent megtesznek azért, hogy megfosszák Magyarországot a jogosan járó uniós forrásoktól, ahelyett, hogy a magyar emberek érdekeit tartanák szem előtt, elárulják őket.”
Jelige: megegyezünk?
Az Európai Unió kezében korábban alig volt valós eszköz az egyes, neki nem tetsző tagállami kormányok megfegyelmezésére. A helyreállítási alap létrehozásával párhuzamosan életre hívott jogállamisági mechanizmus azonban új helyzetet teremtett. A küszöbön álló gazdasági világválság, és a soha nem látott mértékben dráguló energiaárak mellett a magyar kormánynak nagy szüksége van az uniós forrásokra. Elhúzódó kötéltáncra kell számítanunk, mert a kohéziós forrásokról szóló vita lezárását követően Brüsszel a helyreállítási alap pénzeinek folyósításáért további követelésekkel állhat elő.
Megjelent a Magyar7 2022/38. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
