75 ezer tonna veszélyes hulladék – félrevezető lehet a nagysurányi akkumulátorgyár EIA-dokumentációja Kacsinecz Krisztián2025. 07. 14., h – 16:34
A Szlovákia mozgalom szerint a nagysurányi akkumulátorgyár környezeti hatásvizsgálati (EIA) dokumentációjában súlyosan félrevezető adatok szerepelnek, hogy a beruházó így ússza meg a szigorúbb besorolást. Rastislav Krátky, a mozgalom képviselője felszólította Denisa Saková (Hlas) gazdasági és Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi minisztert, hogy hitelesen tájékoztassák a nyilvánosságot. Utóbbi rámutatott, hogy a környezeti hatásvizsgálat még folyamatban van, a beruházótól pedig számos kiegészítést és pontosítást követelnek.
Krátky a hétfői sajtótájékoztatón két dokumentumot mutatott be a projekttel kapcsolatban: egy műszaki jelentést, valamint az enviroportal.sk weboldalon is elérhető környezeti hatásvizsgálati (EIA) dokumentációt. A képviselő rámutatott, hogy több releváns adat sem egyezik a két dokumentumban.
829%-kal több veszélyes hulladék szerepel a műszaki jelentésben
Az egyik legfőbb eltérés a keletkező hulladék mennyiségében van:
míg az EIA-dokumentumban valamivel több mint 8000 tonna veszélyes hulladék szerepel, addig a műszaki jelentés 75 000 tonnával számol.
A képviselő szerint ez utóbbi a reális adat, hiszen csak a nyersanyagok tárolására szánt raktárterületek 60 000 m²-t foglalnak majd el, ami harmincszor akkora, mint egy átlagos Lidl-áruház.
Arra is rámutatott, hogy a műszaki jelentés szerint az üzemben akár 53 600 tonna NMP oldószert is felhasználnának, az EIA-dokumentumban azonban mindössze 1 124 tonna, vagyis 4 700-szor kisebb mennyiség szerepel.
„Ez egyértelműen sérti a levegőtisztasági törvényt, amely előírja, hogy minden szerves oldószer-felhasználást nyilvánosságra kell hozni – nemcsak azt, amit a gyár megvásárol, hanem azt is, amit újrahasznosít” – mondta Krátky.
Az NMP (N-metil-2-pirrolidon) szaporodási képességeket károsító anyag, azaz károsíthatja a születendő gyermeket. Ahogy arról korábban írtunk, a nagysurányi üzem dokumentációja szerint a beruházás része lesz egy külön oldószer-tisztító rendszer is. Ennek köszönhetően a súlyosan egészségkárosító NMP oldószert 99,99%-os hatékonysággal fogják visszanyerni és újrahasznosítani, ezáltal az emisszió mértéke is csökken.
Megnőhet az ipari balesetek kockázata
Krátky figyelmeztetett, hogy a műszaki jelentésben szereplő adatok tükrében az akkumulátorgyárat szigorúbb elbírálási kategóriába kellene sorolni, ami szigorúbb ellenőrzéseket vonna maga után. Az EIA-dokumentum adatai alapján azonban a beruházó mentesülne ez alól.
Az ellenzéki politikus szerint a nyilvánvalóan torzított adatok és a műszaki előírások be nem tartása azt eredményezhetik, hogy a befektető vagy visszalép – ami súlyos gazdasági következményekkel járna –, vagy pedig megépül az akkumulátorgyár, de az alulbecsült adatok és a szigorúbb ellenőrzések hiánya miatt drámaian megnő az ipari balesetek kockázata.
Hozzátette: a Szlovákia mozgalom kezdeményezi, hogy a mezőgazdasági és környezetvédelmi parlamenti bizottság rendkívüli ülésén – amelyet eredetileg a bősi vízerőmű ügyében hívtak össze szerdára – a nagysurányi akkumulátorgyár ügyét is tárgyalják.
A minisztérium több mint 40 feltételt támasztott a beruházóval szemben
A környezetvédelmi minisztérium a TASR megkeresésére reagálva rámutatott, hogy az EIA-eljárás folyamatban van, és utólag több mint 40 feltételt támasztottak a beruházóval szemben. A dokumentációt ki kell egészítenie egyebek mellett az imisszióra (levegőterheltségi szint) vonatkozó vizsgálattal, valamint a technológiai berendezésekből és égési folyamatokból származó összes kibocsátásról szóló adatokkal. Emellett arról is be kell számolnia például, hogyan akadályoznák meg a talajvíz-szennyezést, vagy hogy mekkora zajszennyezéssel és közlekedési terheléssel fog járni az akkumulátorgyártás.
Az információkat folyamatosan nyilvánosságra hozzuk, mivel a nyilvánosságnak teljes mértékben joga van ahhoz, hogy tájékozódjon a beruházás környezeti hatásairól
– közölte a minisztérium, hozzátéve: az EIA-vizsgálat eredményeit nem lehet előre megjósolni.
Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter az eredetileg benyújtott dokumentációt korábban „gyenge minőségűnek” nevezte, és április végén felfüggesztette az EIA-folyamatot.
Kapcsolódó cikkünk
Nyilvánosságra hozták a nagysurányi akkumulátorgyár dokumentációját, melyet a környezeti hatásvizsgálati eljárás keretében nyújtottak be. A tervezett üzem paramétereit összevetettük néhány magyarországi akkumulátorgyáréval, és meglepő eredményeket kaptunk.
A környezetvédelmi minisztérium szerdán újraindította a környezeti hatásvizsgálati (EIA) eljárást a Nagysurány mellé tervezett akkumulátorgyárral összefüggésben. Az EIA-tanulmány benyújtása után a következő lépés a nyilvános meghallgatás lesz, amelynek keretében a lakosok is benyújthatják majd a projekttel kapcsolatos észrevételeiket.
A szaktárca az eljárást azután indította újra, hogy a beruházó, a kínai Gotion és a szlovák InoBat Batteries benyújtotta a környezeti dokumentáció frissített változatát, amely már tartalmazza a felhasználni tervezett veszélyes anyagok típusait és mennyiségét is.
A beruházó jelezte, hogy az EIA-eljárás során további kulcsfontosságú stúdiumokat is benyújt majd, például a levegőszennyezéssel kapcsolatban.
Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter (SNS-jelölt) az eredeti dokumentációt korábban „gyenge minőségűnek” nevezte, és április végén felfüggesztette az EIA-folyamatot. A minisztérium most úgy nyilatkozott: a beruházó elismerte a szakmai érveket azáltal, hogy frissítette a dokumentációt.
A gyár tervezett gyártókapacitása 40 GWh, amely körülbelül 400 000 elektromos autóhoz elegendő akkumulátort jelent évente. A korábbi tervek szerint eddig a teljesítményig két lépésben jutottak volna el.
A megduplázott volumen miatt az ígért munkahelyek száma is emelkedett: a beruházó most már több mint 3500 új munkahellyel számol.
A beruházás pontos értékét nem közölték, de a Gotion korábbi információi alapján a duplázott kapacitás akár 2,5 milliárd euró beruházást is jelenthet – számolt be róla a Denník E.
A dokumentáció már a nyilvánosság számára is elérhető az enviroportal.sk weboldalon. Megnéztük a tervezett akkumulátorgyár főbb paramétereit, és összehasonlítva azokat az ugyanilyen típusú magyarországi üzemekével, meglepő eredményeket kaptunk.
Pár száz méterre lesz a legközelebbi lakóházaktól, akárcsak a komáromi
A dokumentum szerint a teljes üzemterület 209 hektár lesz, ami a nagysurányi stratégiai ipari park kevesebb mint felét fogja kitenni. A gyártócsarnokok, raktárak, kiszolgálóépületek és a napelempark összesen 79 hektárt foglalnak majd el, a maradék területen létesülnek az utak, parkolók, egy részét pedig zöldterületnek hagyják meg.
A beépített ipari rész tekintetében a nagysurányi a Magyarországon található, iváncsai SK On akkumulátorgyárral állítható párhuzamba, és a közép-európai térségben az egyik legnagyobb lesz.
Hasonlóan a komáromi és a gödi üzemekhez, a nagysurányi is csak párszáz méterre fog elhelyezkedni lakott területektől. A legközelebbi nagysurányi lakóházaktól az üzem mindössze 600 méterre lesz, így nem csoda, hogy a lakosok egy része hosszú ideje vehemensen tiltakozik a beruházás ellen.
A most közzétett dokumentum szerint a beruházás csupán az imisszió (levegőterheltségi szint) és a zajterhelés „elhanyagolható mértékű“ növekedése által lesz hatással a lakosság életére. “Az értékelt tevékenység megvalósítása során azonban – a javasolt zajvédelmi intézkedések bevezetése után – nem lesznek túllépve sem az immissziós, sem a zajterhelési határértékek” – olvasható a tervezetben.
A beígért határérték rendben van
Környezet- és egészségvédelmi szempontból biztató, hogy a dokumentáció szerint a beruházás része lesz egy saját szennyvíztisztító telep, valamint egy külön oldószer-tisztító rendszer is. Ennek köszönhetően a súlyosan egészségkárosító NMP oldószert 99,99%-os hatékonysággal fogják visszanyerni és újrahasznosítani, ezáltal az emisszió mértéke is csökken. Az NMP (N-metil-2-pirrolidon) szaporodási képességeket károsító anyag, azaz károsíthatja a születendő gyermeket.
A Greenpeace nemrég komoly sikerként számolt be arról, hogy a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal a zöld szervezet sokszori kérésével összhangban jelentősen, 150 mg/m³-ről 1 mg/m³-re csökkentette le a komáromi SK akkumulátorgyárak egészségkárosító NMP-kibocsátási határértékeit. Bizakodásra ad okot, hogy a GOTION INOBAT tervezete eleve ilyen határértékkel számol.
Óriási energiafogyasztás, közepesen nagy vízigény
Az akkumulátorgyárak esetében a lakosok és a környezetvédők legfőbb aggályai közé tartozik az óriási víz- és energiaigény. Ami az utóbbit illeti,
a Nagysurányba tervezett gyár éves villamosenergia-igénye mintegy 945 GWh-t fog kitenni, ami kb. egy 400 ezres város éves áramfogyasztásával egyenértékű.
Ennek egy részét az üzem saját napelemparkja fogja biztosítani, ami a dokumentáció szerint 85 MWp teljesítményű lesz. Ez ugyanakkor optimális üzemeltetés mellett is csak nagyjából évi 100 000 – 105 000 MWh villamos energiát képes előállítani, vagyis a teljes energiaigény mintegy 10,5 %-át.
A gyár napi vízigénye a dokumentum szerint mintegy 5500 köbméter lesz, ebből mintegy 500 köbmétert tesz ki a vezetékes ivóvíz, a maradékot a Nyitra folyóból nyernék, amit a saját tisztítótelepükön engednének át. A dokumentáció szerint naponta mintegy 880 köbmétert fognak visszaengedni a folyóba.
A magyarországi üzemek vízigényéhez képest ez a mennyiség nem kiemelkedő, inkább átlagosnak számít
– mondta érdeklődésünkre Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország munkatársa, aki korábban részletesen foglalkozott az akkumulátorgyárak környezeti hatásaival.
A Debrecenben épülő CATL akkumulátorgyár esetében például a teljes kapacitás elérésekor a napi vízigény akár 20 000 köbméterre is emelkedhet. A gödi Samsung SDI gyár napi vízigénye még ennél is sokkal magasabb, eléri a 27 000 köbmétert, ami a Qubit szerint egy 112 ezer lakosú város teljes vízfogyasztásának felel meg egy forró nyári napon. Az utóbbiaknál jóval kisebb két komáromi üzem együttes napi vízigénye is mintegy 4100 köbméter.
Összegezve tehát:
a nyilvánosságra hozott információk szerint a nagysurányi akkumulátorgyár beruházói néhány, Magyarországon befektető cégnél nagyobb hangsúlyt fektetnek a környezetvédelmi szempontokra – legyen szó akár az egészségre káros anyagok kibocsátásáról, akár a megújuló energiaforrás biztosításáról. Az üzem lakóövezethez való közelsége, illetve az, hogy termékeny szántóföldeken építik fel, ugyanakkor előre vetíti a további tiltakozásokat.
A tervezett beruházással kapcsolatban néhány napja a Greenpeace szlovákiai fiókszervezete is közzétett egy állásfoglalást, amelyben Simon Gergely elemzésére hivatkoznak. A környezetvédők főleg azt kifogásolják, hogy a gigaberuházással összefüggésben mostanáig figyelmen kívül hagyták a természetvédelmi és fenntarthatósági szempontokat, valamint a helyi lakosok érdekeit.
Ezek a gyárak hatalmas mennyiségű vizet és energiát fogyasztanak, és komoly környezeti kockázatot jelentenek. A beruházás nagy földterületet foglal el, ráadásul a környék talaja rendkívül termékeny. Az akkumulátorgyártás során sok veszélyes és mérgező vegyi anyagot használnak, amelyek szivárgása súlyos hatással lehet az emberi egészségre és az élővilágra
– sorolják a kockázatokat a természetvédők.
Hangsúlyozzák: a klímaválság hatásainak csökkentése érdekében valóban be kellene tiltani a benzin-, dízel- és hibridautók értékesítését, ugyanakkor másfél milliárd belső égésű járművet elektromos autókkal kiváltani nem fenntartható megoldás.
Ehelyett fenntarthatóbb közlekedési formákra kellene átállni – mint a tömegközlekedés, kerékpározás és gyaloglás –, és csökkenteni kellene a közúti járművek számát.
A szaktárca egy hónappal később indította újra az eljárást, azután, hogy a beruházó, a kínai Gotion és a szlovák InoBat Batteries benyújtotta a környezeti dokumentáció frissített változatát, amely már tartalmazza a felhasználni tervezett veszélyes anyagok típusait és mennyiségét is.
A beruházó jelezte, hogy az EIA-eljárás során további kulcsfontosságú stúdiumokat is benyújt majd, például a levegőszennyezéssel kapcsolatban.
Egyben rámutatott, hogy
az idei évtől hatályos az a – paradox módon Taraba által kezdeményezett – törvénymódosítás, amely lehetővé teszi, hogy bizonyos vizsgálati eredményeket és tanulmányokat csak az elbírálási folyamat későbbi fázisában nyújtsanak be.
A kínai Gotion és a szlovák InoBat Batteries közös beruházása a kezdetektől heves indulatokat váltott ki a helyi lakosok körében, akik környezeti és egészségügyi kockázatoktól tartanak, az üzem létesítése ellen pedig petíciót is indítottak.
A kormány két éve stratégiai beruházásnak minősítette a projektet. Robert Fico kabinetje akkor 214 millió eurós állami támogatást helyezett kilátásba.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
