Idén 50 éves lett az egyik legismertebb magyar márka, a ma is töretlen népszerűségnek örvendő, legendás magyar találmány, a Béres Csepp.
A Béres-cseppek története a hatvanas években kezdődött, amikor id. dr. Béres József agrárkutatóként a burgonyaleromlás okait vizsgálta. Behatóan tanulmányozta a talaj minőségét, miközben olyan összefüggésekre bukkant, mely a nyomelemek létfontosságú jelentőségére és pótlásuknak szükségességére irányította a figyelmét. A gondolat forradalmian új volt, jóval megelőzte korát. Az 1972-ben, éppen ötven évvel ezelőtt megalkotott találmányát értetlenség, majd politikai elutasítás fogadta.
Bár az elfogadtatásig hosszú és nehéz volt az út, a Béres Csepp kiállta az idők próbáját. A készítményt 2000-ben gyógyszerré nyilvánították, id. dr. Béres Józsefet pedig 2002-ben az ország legrangosabb tudományos elismerésével, Széchenyi-díjjal tüntették ki. A Béres Csepp elfogadottsága és sikere ma is töretlen, üzenete a mai kor emberének most is aktuális, sőt, aktuálisabb, mint valaha.
A Béres Csepp megszületésének 50. évfordulójára jubileumi ünnepséggel emlékeztek.
A feltaláló fiának, ifj. dr. Béres Józsefnek, a Béres Gyógyszergyár elnökének ünnepi köszöntője után Vizi E. Szilveszter orvosprofesszor, az MTA korábbi elnöke emlékezett vissza a rendszerváltás előtti nehéz időkre.
Megtudtuk, hogy a központi ideg- és immunrendszer világhírű kutatójának annak idején nemcsak a készítmény elfogadtatásában volt fontos szerepe, de – mint kiderült – a Béres Csepp a nevét is neki köszönheti.
Ezt követően bemutatták Fazekas István Jókai-díjas drámaíró Gyógyítók című oratóriumdrámáját, mely az élet és halál kozmikus küzdelmének tükrében vizsgálja a nagy feltalálók sorsát, a drámai feszültség gyújtópontjába állítva Béres Józsefnek az emberi életért való munkásságát és súlyos megpróbáltatásait. Az erős költői nyelvezetű színdarabot a Színház és Filmművészeti Egyetem másodéves zenés színművész szakos hallgatói adták elő hatalmas sikerrel, Molnár Kristóf másodéves rendező szakos hallgató rendezésében.
(Sajtóközlemény/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
